153406. lajstromszámú szabadalom • Koncentrikus elrendezésű, folyamatos üzemű adszorpciós berendezés

3 153406 4 kalmazása esetén előnyösebbek a folyamatos üzemeltetésű fluidizációs adszorberek. A berendezések általában többtálcás kivitelűek, amelyekben a fluidizált adszorbens fellazított állapotban rétegről-nrétegre hullik le. A deszorber lehet egy- vagy többréteges, az adszorber alatt vagy mellett 'elhelyezve. Az adszorberes visszaszállítás általaiban pneumatikus. E berendezés előnye, hogy a ikészüMktérfogat és az adszorbens-szükséglet viszonylag kicsi, a készülékben nagy gázsebésség alkalmazható és az egyben a folyamatos üzemeltetést is megoldja. Az adszorbens körforgásban van, de az irodalmi adatok szerint az adszorbens porlódásálból eredő veszteség nem jelentős. Így pl. az AQ—2 jelű aktívszién átlagos kopása az üzemeltetés első 100— 120 órai cirfculáltatása után 0,11—0,15%, míg a további tirkuMLtatás során — 800 óráig — ez az érték 0,04—0,05%-ra csökken. Az adszorbens mechanikai szilárdságának növelésével ezek az értékek tovább csökkenthetők. Ilyen eredményeikkel jártak azok a legújabb kutatások, melyek a molekulasziták sajátságaira és aJkalmaahatóságára vonatkoztak. A fluidizációs adszorpciós oszlopok hátránya — a hiperszorberekhez hasonlóan — a jelentős készülékmagasság és az ezzel kapcsolatos nagy beruházás. Az adszorbens visszacirkuláltatás (pneumatikus szállítás) energiaszükséglete pedig a folyamatos üzemeltetés nem elhanyagolható költségtényezője. Találmányunk célja olyan folyamatos üzemű adszorber kidolgozása, amely csekély szerkezeti nagysága következtében az adszorbens függőleges szállítását jelentékenyen csökkenti. Találmányunk tárgya folyamatos üzemű adszorpciós berendezés. A találmány lényege az egymásban elhelyezett hengerekkel elválasztott adszorber, deszorber, szárító és hűtőtér, e terek alján elrendezett gáz, ül. gőzbevezető szervek, •valamint az. egyes tereket egymással összekapcsoló nyílások, légzáró szakiaszok, csövek, illetve csővezetékrendszer. A gőz bevezetéseié" a deszorbertér középvonalában, annak alján elrendezett gőzinjektor szolgál. Az adszorber és a désaorbertér között az adszorbens átvezetésére szolgáló csővezetékrendszerbe beépített adagolószerkezet szabályozza az adszorbens körforgása sebességét. A szabályozószerv rezgéstkeltő vagy forgató szerkezettel kapcsolódó elem, vagy e helyett levegőbevezető cső. Külön adagolószerkezet helyett az adszorber és a deszorber tér között eäreradezett s az adszorbens átvezetéséire szolgáló ferde elrendezésű csővezetékben, vagy ennek bevezető szakaszában elhelyezkedő, rezgéstkeltő vagy forgató szerkezettel kapcsolódó elem, alfeaimasshatő. A folyamatos üzemű adszorpciós berendezés egy példaképpeni kiviteli alakja benzolgőzöknek "levegőből vélő visszanyerésére szolgál. Az 1. ábra a berendezés függőleges metszetét, a 2. ábra ugyanennek felülnézetét, míg a 3—7. ábrák az adagoló és szabályozó szerkezetek váltözatateak függőleges metszetét ábrázolják. A körgyűrűs elrendezésű berendezést koaxiális hengerek alkotják, amelyek a különböző műveleteket végző tereiket egymástól elválasztják,. Ezek a terek az 1 adszorber, a 2 hűtő, a 3 szárító és a 4 deszorber. A gázkeverék az 5 gázbevezető csonkon és a 6 rácson át lép be az 1 adszorbertérbe s az aktívszén oszlopon át olyan sebességgel áramlik felfelé, amely az adszorbens felső harmadát fluidizált mozgásban tartja, míg az adszorbens többi része lazított és könnyen mozgó állapotban van. A felső, fluidizált réteg az adszorbens jó keveredését idézi elő, míg a lefelé mozgó laza réteg az. ellenáramú adszorpció folytán magasabb fokú telítődést eredményez. Méréseink, szerint a fenti mozgásállapot mellett a telítődés mórtéke a nyugvóréteges adszorpcióhoz képest 2—3%-fcal, a teljes fluidizált rétegű adszorpcióhoz képest 4—6%-kal volt nagyobb. Az adszorbens az 1 adszorber térben gravitációs mozgással mozog lefelé és a telítődött adszorbens a természetes rézsűnek megfelelő 40— 45° dőlésű 7 csőbe, ebből a 8 adagolószerkezetbe s a 9 adagolócsövön át a 4 deszorbertér aljába kerül. Az 1 adszorfoertér és a 4 deszorbertér közötti légzárait a 7 csőben elhelyezkedő adszorbens képezL A 4 deszorbertér alján helyezkedik el a vízgőz bevezetésére szolgáló 10 fúvóka. Az ezen át beáramló vízgőzáram, injelktorként működve, szívóhatást fejt 'ki a 9 adagolócsőben elhelyezkedő adszorbensre és ezáltal a 7—9 adagolórendszer ellenállását akár a deszorber rétegnyomásának egytizedére is képes lecsökkenteni. A 4 d'eszorberben a vízgőz hatására szén-^vízgőz szuszpenzió képződik, amelyben a szén és a vízgőz aránya a fluidizált rétegekben fennálló aránynak felel meg. A szuszpenzió a 4 deszorberben gejzirszerűen halad felfelé. A 4 deszorber függőleges tengelyé kiörül kialakuló 11 gejzírszerű csatornát a fluidizált rétegnél tömörebb 12, réteg veszi körül, amely lefelé csúszik, miáltal a hőátadás és a keveredés igen előnyös. A gejzírszerű anyagmozgatás során végbemenő deszorpció további előnye, hogy a rétegmagasság a fluidizált rétegmagasságnál jóval nagyobb mértékben növelhető s emellett a nyomásesés 20—50%-kal kisebb, mint a flutelizációnál. Az oldószergőz-vízgőz elegy a berendezésből a 13 csőcsonkon át a kondenzáltató berendezésbe távozik. A kigőzölögtetett adszorbens a 14 résen keresztül a 4 deszorbert körülvevő 3 szárítóba jut, így pneumatikus szállításra nincs szükség. A 3 szárítótér és a 4 deszorbertér közös fala jelentős energiamegtakarítást eredményez. A 3 szárítótér alját képező 15 rosta ferdesége a természetes rézsű szögének felel meg. A 16 csőcsonkon át beáramló szárítólevegő — amelynek sebessége a nedves halmaz fkádizáló sebességénél kisebb — a 3 szárítótér adszorbens rétegén átáramlik és azt megszárítva a 17 nyílásokon át távozik. A szárító levegőnek a 14 résen és a 13 csőcsonkwn. át "való távozását a 3 szérítótér felett leszűkített halmaznak a 14 és 17 nyílások közötti tömör rétege akadályozza meg. A szárítótérből az adszorbens a 16 csöveken át a 2 hűtőtérbe lép toe, amelyben a 16 10 15 20 25 Z0 £5 40 45 50 55 60 2