153399. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőelem

3 153399 4 rugót F erővel terheljük, az a találmány szerint 2 érintkező támasszal kerül kapcsolatba. Az F erő "hatásaira ekkor az 1 rugó alakja megválto­zik, merít az 1 rugó az egyik Végén 3 részhez 5 van rögzítve. Az F erő az 1 rugóra a 3 rögzített rész és a 2 érinitkezőtámasz között (1. és 2. ábra) a 2 lérintkezőitámasz és az 1 ;rugó szalbad vége között (3. és 4. ábra) működhet. Az 5. illetve 6. ábrán egy-egy F 'erő az érintkező aláitámiasz-10 tások 'egyik, illetve tmásik oldalán működik. A • 7., illetve 8. ábrán két pontos, kettős érintkező alátámasztási és a kiét alátámasztás között mű­•ködő erőt mutatja be. Végül a 9. és 10. ábrán több 2 érintkező alátámasztás látható több I5 terhelő F erővel. A 11.. ábrán ábrázolt érintkezőelem huzalból szakaszosan spirálalakiban van tekercselve. Min­denegyes 4 'ttíkierasszakaszrt 5 egyienes szakasz kapcsol össze. Az F erő ezeken, az 5 szakiaszo^ 20 kon működik. A kiviteli példán az 1 rugó vége 6 tömbbe van rögzítve. A 12. ábrán ábrázolt érintkezőelem ugyancsak huzalból van kialakítva. A rugó itt végig van tekercselve és a spirál egyes menetei egymás-25 hoz vannak nyomva. A rugó itt is 6 tömbbe van befogva. Az így kialakított .rugó mechanikus előfeszült­séggel rendelkezik, amely bizonyod merevséget ad a rugónak és biztosítja annak egyenes hely-30 zetiét. A rezgéseket az egyes menetek között fellépő súrlódások küszöbölik ki és így azok tökéletesen / csillapítva vannak. Az előfeszített , rugók egyben egyszerűsítik a szerkeztetek ki­alakítását. 35 Közönséges rugóalakú érintkeziőelemék fel­használásánál ia viszonylagos nagy rugalmasság miatt célszerű járulékos, érintkező támasZtéko­klait és további rögzítő tömböket alkalmazni. A 13. ábrán ábrázolt rugók fémszalagból van-40 nafc tekercselve. Az egyes spirálmenetek érint­keznek egymással és a spiráltest — az előzők­höz hasonlóan — 6 tömbbe van ágyazva. A 12., illetve 13. ábrán ismertetett érintkező­elem kombinációja, is elkészíthető. Ennél a ki-45 viteli alaknál az érintkézőelem a belső maggal ellátott huzalból vagy szalagból készült spirál­köpennyiel van ellátva, iarhely köpeny huzalból vagy szalagból spirálrxtgóklént van kikiépezve. Az elektromos áramot 'kapcsoló elemek úgy 50 vannak kialakítva, hogy a kapcsolóelemek más hasonló elemekkel vagy megfelelő szarkezeték­kel helyettesíthetők. A továbbiakban néhány érinitkezőelem válto­zatot mutatunk be. 55 A 14. ábrán ábrázolt kiapcsolószterkezetnél a spirálalákban tekercselt rugó az előbbiekben ismertetett érintkézőelem tartására szolgál. mást biztosít. A találmány további ismérve szerint az érintkezőelem csavarvonal alakú spi­rál-teste kör vagy poligon keresztmetszetű huzal­ból vagy szalagból készül. A taláimiány szerint az érintkézőelem tengely­irányában második szalag vagy huzalból készül spirál alakú etemmel van kapcsolva. Ez a kom­binált kialakítás ínég nagyobb csillapítást ered­ményez. A találmány egy további jellemzője, hogy az érintkező elemekhez akár szabadon, akár azok mellett elrendezett második érintkezőelem van elhelyezve. Akár az ismertetett érintkezési elemekkel, akár egy vagy több hasonló elem társításával, vagy különböző alakú érintkező elemekkel elektromos áraimkor is kialakítható. A találmány további ismérvei iszerirat az érint­kező szerkeztet két elektromosan szigetelt résziből is kialakítható, amelyek úgy vanniak elrendezve, hogy az érintkezőelemeik elektromos kapcsola­tot létesítsenek. A találmány szerint az érintkező szerkezet kiét résziének mindegyike elektromosan szigetel­ten csavarvonalban rétegelve van tekercselve, oly módon, hogy két szomszédos spirál kívá­nalmaiknak megfelelő részé szalagszerűen van kialakítva és két szomszédos spirál érintkező felülete elektromos kapcsolatot biztosít az érint­kezőetam anyagán keresztül. A találmányt részletesen kiviteli példákon rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1—10. ábra a találmány szerinti rugalmas érinitkezőelem, különböző helyen alkalmazott erőbehatással, a 11., 13. és 13. ábrák a találmány alapelvét követő különböző kialakítású érintkezőelemek, a 14. ábra egyszerű spür álból kialakított talái­miány szerinti érintkeziőszerkezet, a 15. lábra' a 14. ábra részletrajza1 , a rugalmas órinitkezőelemtmel és a spirálmenetek között el­rendezett érintkezővel, a 16., 17. és 18. ábrák a. taláimiány szerinti ériinltktezőelemek felhasználásával kialakított érintkező szerkezetek. Az 1—10. ábrán különböző példákon külön­böző lehetőségekét imutatunk be, különböző számú támasziérinitikezőkke'I és az érintikezőele­mek különböző helyén alkalmazott terhelőerő­vel. A. rugóelem szalagként vagy huzalrugóként van kiialakítva. A páratlan száímú ábrákon a ta­lálmány szertóti érintkezőelefmeket alaphelyzet­ben, míg a páros ábrákon ugyanasztíkaft iműködes közbeni helyzetiben, azaz kapcsolási helyzetiben mutatjuk be. Az érántűsseziési erőt a rugó mechanikai ener­giája biztosítja. A mechanikai lenergiát meg­felelő mozgószerv biztosítja, amely az ábrákon nyíllal Jelzett irányiból F erőt ad a rugóra.. Az F erő az 1 rugóra ihat és azt hajlítási igénybe^­vételnek veti alá. Az 1 rugó áltaMban hossz­tengely körüli menetekből álló huztaltekeres. Az így kialakított rugó hossztengelyére merőleges bármely síkban azonosan rugalmias. Ha az- 1 A 15. ábra, amely nem -más, mint a 14. ábra nagyított képe, mutatja, hogy a tekercs rugó­meneteinefc egymástól való távolságát a 7 érinrt­kezőelem átmérője határozza meg. A menetek távolsiágát úgy kell meghatározni, bogy a 7 érintkezőelem két teljesen meghízható érintke­zést adjon, egyben azonban az áriamkor meg-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom