153388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen nitrilek előállítására

153383 jából a száraz anyagot 1—20 óra hosszat 450 C°-ról 600 Ca -4g terjedő hőmérsékleten hevít­jük. Az aktiválás hőmérsékletét vagy a kata­lizátor működési hőmérsékletével egyenlő vagy annál magasabb értékre választjuk meg.' 5 A fent, leírt találmány szeriinti katalizátorok hordozóanyaggal elkevert, vagy hordozóanyagra felvitt állapotban is alkalmazhatók. Ilyen célra alkalmas hordozóanyagtnak találtuk a szilJcium­dioxklot, alumíniumoxidot, naűkorundot, tűzálló 10 földfémeket és. hasonló anyagokat. Az utóbbi hordozóanyagokat megfelelő szemcsenagyságú por, vagy pasztillák, szemcsék, tabletták vagy gyöngyök formájábam is alkalmazihatjuk. Ha­sonlóképpen megfelelő hordozóanyagnak bizo- 15 nyúltak a sziliciumdioxid- vagy alummiumoxidr­-gélek. , Különlegesen előnyös szilidumdioxid hordo­zóanyagként említjük meg a „nyílt szerkezetű" felülettel rendelkező anyagokat, így pl. a szili- 20 ciumdioxid alerogéleket, vagy pedig az aktív anyag oldataival vagy szuszpenzióival elkevert szihriumdáoxid szolokból szárítás, pl. porlasztó szárítás, útján topott hordozóanyagot, továbbá az alktívanyaggal impregnált mikrogömb alakú 25 sziliciumdioxid géleket. A hordozóanyag jellegétől függően különböző technológiát alkalmazunk a katalizátor hordozó­anyagra való felvitele során. A hordozóanyagra felvitt 'katalizátor szárító- go sát és aktiválását az előbbiekben ismertetett módszer szerint végezzük. A katalitikus rendszer előállítása céljából te­hát a találmány szerint úgy járunk el, hogy a koordinált elem, vagyis molibdén vagy volfrám 15 vegyületének oldatát a cériumvegyület oldatá­val elkeverjük:, ehhez a keverékhez pedig a só­képző elem, vagyis a tellur vagy bizmut ve­gyületének oldatát adagoljuk!. Az így nyert ka­talizátort szárítjuk és fenti módon aktiváljuk, 40 vagy előbb elkeverjük a hordozóval, vagy fel­visszük a hordozóra és ezt követően szárítjuk és aktiváljuk. A találmány szerinti eljárás részleteit az alábbi példák kapcsán közelebbről szemléltet- 45 jük. Megjegyezzük azt, hogy a példákat a ta­lálmány szerinti eljárás kiviteli módjára vonat­kozóan nem tekintjük korlátozó jellegűnek. A példákban a reakdókomponensek gázkeve­rékteire vonatkozó százalékos, értébek, térfogat- 50 százalékot jelentenek, feltéve ha más megjelö­lés nem található. A példák szerint elért ered­ményeket a reaktorból távozó gáz kromatográ­fiás analíziséből, a kondenzált termékek térfo­gat és súly szerinti elemzéséből, valamint a _ 55 aem kondenzált komponensek Orsat-féle gázr­elemző készüléíkfcel nyert elemzési adataiból állapítottuk meg. 1. példa TeHtir-cérkimmolíbdát alapú katalizátort a következő módom áHítank elő: 1000 mii vízben 300 g ammóniummolibdátot §5 oldunk. A forrponton tartott oldathoz 500 ml 5%-os ammóniumoériumnitrát oldatot adago­lunk. Gyors ütemben nagytérfogatú sárga kris­. tályos csapadék válik ki, melyet szűréssel el­különítünk. A csapadékot ammóniumnitrát ol­dattal, majd metilailköthollal mossuk, végül le­vegőn szárítjuk, A kapott termék képlete (NH4 ) 8 Ce(Mo20 7 ) 6 . 8H 2 0. 112 g így kapott vegyületet 130 ml vízben és 13 ml salétromsavban oldjuk^ az, oldathoz sa­létromsavas oldatban 9,7 g tellurdioxidot és 100 g kereskedelmi minőségű sziliciumdioxid aero­gelt adunk. A kapott keveréket részlegesen be­pároljuk, extrudáljuk, végül kemencében 4 óra hosszat 110 C°-on szárítjuk. A katalizátor ak­tiválását tokos kemencében végezzük 480 C°-on 8 óra hosszait tartó izzítással. A fenti módon előállított és megfelelően aprított katalizátort fluidizáltágyas reaktorba visszük be. A reaktorban 470 C°-os hőmérsékletet alí­tunk be, a katalizátor felett pedig 10,2% pro­pilénből, 71,4% levegőből, 6,5% ammóniából és 11,9% gőzből álló gázkeveréket vezetünk. A gázelegy katalizátorral való érintkezési ide­jét 0,9 mp-re állítjuk be. Azt tapasztaljuk, hogy a bevitt propilén 66%-a átalakult. Az afcrilnit­rilre számított hozam 83,9%, emellett az átala­kított propilénre számítva 6% afcroleint és 1,5% acetonitrilt nyertünk. A bevitt propilénre szá­mítva a képződött szénoxidok összes mennyisé­ge 2,2% és a felhasznált ammónia 87%-,a akríl­nitrillé alakul át. 2. példa Tellur-cériummolibdát alapú katalizátort a következő módon állítunk elő: 170 ml vízben 145 g ammónium-cériummio­libdátot oldunk. Az oldathoz 16 ml salétrom­savat és salétromsavas oldatban 20,6 g tellur­dioxidot, valamint 15 g kereskedelmi minőségű szili'ciumdioxid .aerogélt adagolunk. A keveréket 100 C°-on 4 óra hosszat való hevítéssel szárazra pároljuk és a kapott termé­ket, tokos, kemencében 470 C°-on 10 óra hosszat hevítjük aktiválás céljából. A kapott katalizátor felett az alábbi összeté­telű gázelegyet vezetjük: 9,6% propilén, 69,2% levegő, 6,7% ammónia és 14,5% gőz. Az érintkezési idő 0,8 mp, a reakcióhőmér­séklet 407 C° volt. Az átalakított propilénre számítva 81,7% atólnitrilt, 10,8% akiroleint és 4,5% szénoxidot kaptunk.. 3. példa Az alább ismertetett módon katalizátort állí­tunk elő. 250 ml vízben 225,4 g ammóniuni-cé­riummolibdátot oldunk, az oldathoz 25 ml kon­centrált salétromsavat, salétromsavas oldatban 19,5 g teUurdioxidot, végül 19,6 g kereskedelmi minőségű sziMciumdioxid aerogélt adagolunk: A keveréket 110 C°-on 4 óra hosszat tartó melegítéssel szárazra pároljuk, a száraz kata-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom