153371. lajstromszámú szabadalom • Etetőberendezés állatok, főleg sertések számára

153371 8 nak irányában történő elfordításával isimét a 2. ábrán szemléltetett semleges helyzetbe fordítjuk. Amennyiben az 1 cső az állat testnagyságához viszonyítva kellő magasságban fekszik, az állatokat •— az óramutató járása 5 irányában történő elfordítás során — a 2 etetőnyílás alsó hosszanti éle arra kényszeríti, hogy szájukat vagy csőrüket az etetővályúból kihúzzák, amennyiben nem kívánják, hogy a 40 elektromos ráccsal érintkezésbe kerüljenek. io A találmány szerint azonban az, állatokat röviddel a meghatározott etetési idő befejezése előtt a 40 elektramos rácstól független elektromos áraimlö késsel is elzavarhatjuk a vályútól. Erre a célra la 2 etetőnyílás hosszanti éleit 18 15 fémbetéttel képezzük ki, mélyeket bármilyen külön nem szemléltetett módon, így például hajlékony vezetékek vagy súrlódó érintkezők segítségével megfelelő feszültségű áramforgással lehet összekapcsolni. 20 Amint azt a '2. ábra szemlélteti, az ott ábrázolt etetőnyílással, mely kb. a cső kerületének 9 0°-os szöggel bezárt részét foglalja el, kiküszöböltük annak a veszélyét, hogy a folyékony vagy félfolyékony takarmány betöltése után a 2

5 takarmány egy része kifolyjon. Ennék különösen •automata vagy félautomata töltőberendezés alkalmazása esetén van nagy jelentősége. A 4. ábrán a 9 tárcsák egy lehetséges kiviteli alakját szemléltetjük részletesebben. Ebben az f0 esetben a 9 tárcsák kerületén kialakított, az 1 csővel koaxiális 8 görgőpálya a 11 tartógörgők számára U-profilként van kialakítva, melynek szárai oldalt a 11 görgők •mellé nyúlnak és így az 1 csőnek tengelyirányban történő elcsúszá- 35 sát megakadályozzák. Kiegészítésként még U-alakú. 12 biztosító kengyelt is alkalmazunk, mely az 1 cső esetleges kiemelésének megakadályozására szolgál. A kengyel végei a külön nem szemléltetett berendezés segítségével oldhatóan 40 a 10 talplemezbe vagy a talajba vannak rögzítve, és az a görgőpálya körül -az U-profilba nyúlik. Mivel a csőnek csak korlátozott szögtartományon belül kell elfordulnia, nem feltétlenül szükséges, hogy a 8 görgőpálya az 1 45 cső teljes kerületén végignyúljon. Nagyobb csőhosszúságok .alkalmazása esetén kívánatos a csövet két vége között egy vagy több helyen alátámasztani. Erre a 'célra azokon a helyéken, 'melyeket a cső merevsége határoz 50 meg, további tartógörgőket alkalmazunk, melyeiken a cső gördülésre alkalmasan fekszik fel. Ezeken a helyeken célszerűen erősítő 'gyűrűket alkalmazunk, melyek a görgőkkel történő illesztésre ugyancsak kifelé nyitott U profilként van- 55 nak kialakítva. Az említett, U profilként kialakított 8 erősítő gyűrűt az 5. ábra részmetszetben vázlatosan szemlélteti. A 6. ábra sugárirányú oldalnézetben a 9 tárcsát a kifelé nyitott U profillal sszemlélteti, to- 60 vábbá a 12 biztosító kengyelt (az alsó részen levágva), a 11 görgőket és a 19 rögzítőnyúlványt szemlélteti. A 7—10. ábrák a 3 meghajtó berendezés egyéb kiviteli lehetőségeit szemléltetik. A 7. áb- 65 rán vázolt változat esetében a 15 kézihajtókart villamos 16 meghajtó motor (helyettesíti. A 8. ábrán szemléltetett kiviteli változatnál az 1 cső hajtását a pneumatikus vagy hidraulikus 17 •henger és a 25 és 26 csatlakozó vezetékek végzik. A hidraulikus henger 27 működtető szerve a 2-8 rúd végén csuklósan van elhelyezve, mely bét 29 és 30 horonnyal a 31 és 32 peckeken csúszik. Magától értetődően bármely más rudazat is alkalmazható a munkahenger és a cső között annak hajtása érdekében. A -9. ábra vázlatosan az 1 csőnek 33 fogszegmens segítségével történő hajtását szemlélteti, melyet az egyik 9 tárcsán rögzítünk és amely a 34 'fogaskerékkel működik együtt. A 34 fogaskerék a 35 tengelyen van rögzítve, mely az 1 cső fölé nyúlik és hajtását külön nem " szemléltetett motor végzi. Ezzel a szerkezettel különösen egyszerű módon lehetséges több közös tengelyen elhelyezett 1 csövet, melyek mindegyikét 33 fogszegmenssel láttunk el, közös meghajtó motorral egy végignyúló 35 tengelyen keresztül, minden egyes 1 csőhöz egy-egy hajtőfogaskereket alkalmazva meghajtani. A végigmenő 35 tengely ismert módon több daraibból is állhat, melyekét kapcsoló darabokkal kötünk össze. A 35 tengely ágyazása bármilyen rögzített csapágyban történhet, melyet pl. az istállóban levő függőleges tartókon helyezhetünk el. Ezeket a részleteket a 9. ábra szemlélteti. A 10. ábra vázlatosan az 1 csőnek a 36 ékszíj vagy lánchajtás segítségével történő működtetését szemlélteti. Az 1 csövön forgásbiztosan a 48 meghiajtógyűrűt helyezzük el. Ezt a hajtott gyűrűt kerületén ékszíj befogására profillal vagy vagy fogazással alakítjuk ki. A 48 hajtógyűrűn 36 ékszíj vagy lánc mozog, melyet a 38 motorral 37 ékszíj vagy lánckerék segítségével hajtunk meg. A 38 hajtómotor példaképpen 39 gyámon vagy függőleges '(külön nem ábrázolt) tartón az istálló szerkezetén rögzíthető. Motorikus hajtószerkezet esetében példaképpen a 7—10. ábrákon szemléltetett berendezések esetében a külön nem szemléltetett prograímvezérlő berendezés segítségével egyszerű módon az etetőberendezés teljes automata üzemeltetését biztosíthatjuk. Ebben az esetben a cső mindenkori helyzetét példaképpen végkapcsolókkal állíthatjuk be. Az 1 cső egyik 9 tárcsáján (külön nem szemléltetjük) kiálló kapcsoló pecket alkalmazhatunk, melyek a cső forgómozgásának mindkét véghelyzetében, vagyis az 'etetési helyzetben és a semleges helyzetben, mindenkor egy-egy végkapcsolót (működtetnek. A találmány szerint továbbá előnyösnek mutatkozik az is, hogy az etetési idő kezdetét és végét akusztikai j'állel tudatjuk, melyek célszerűen egymástól eltérnek. Erre a célra példa^ képpen legalább egy jelződüdát szerelhetünk, fel az istállóban, melyet a prognamvezérlő berendezéssel (vagy főleg nem automata berendezések esetén kézzel is) röviddel az etetési idő kezdete és vége előtt kis időre bekapcsolunk. Az állatok ezeknek a jeleknek a jelentését igen rövid idő alatt felismerik és az etetés kezdetét 4