153371. lajstromszámú szabadalom • Etetőberendezés állatok, főleg sertések számára

3 153371 4 vályúkat eltolhatóan, vagy süllyesztihetően alakítsák ki, hogy ily módon az állatoknak & vályúban levő takarmánytól történő biztos elválasztását az etetési szünetekben lehetővé tegyék. Az ilyen berendezésiek azonban viszonylag bonyolultak és költségesek voltaik és üzemben nem váltak be kielégítően. Ugyancsak javasolták a takarmányozás gazdaságossá tételét oly módon megoldani, hogy az állatoknak állandóan megtöltött vályút biztosítottak, melyet példaképpen automatikusan meghatározott töltési magasságon tartottak. Az ilyen fajta önetetés eredményei azonban nem voltak: kielógítőek. Eltekintve azoktól a veszélyektől, melyek az előbbiekben már vázolt, a vályúnak vagy az etető automatáknak az állatok által történt bepiszkításából származnak, bebizonyítást nyert az is, hogy az önetetés esetében az. állatok testének nem kívánt mértékű elzsírosodása következett be, ami vágóállatok esetében gazdaságilag úgyszólván értéktelen, más állatok esetében pedig a kívánt teljesítményeket (pl. szárnyasoknál a toj'óteljesítményt) hátrányosan befolyásolta. A találmány célkitűzése kis költségekkel előállítható etetőberendezés kialakítása, mely kiküszöböli az előzőekben vázolt hátrányokat és főleg legkisebb munkaráfordítással gazdaságos és hatékony automata takarmányozást tesz lehetővé. A találmány szerint a kitűzött feladatot úgy oldjuk meg, hogy a vályútest lényegében csőből áll, mely hosszantian elnyújtott 180°-os szögnél feltétlenül kisebb etetőnyílással van kiképezve, a cső tengelyén forgathatóan van ágyazva és meghajtó szerkezettel összekapcsolva. Ez leher tővé teszi a csőnek meghatározott szögön belüli elfordulását egy etetési helyzetbe, amelyben az etetőnyílás az etetendő állatok felé fordul, és egy semleges helyzetbe, melyben az etetőnyílás az etetendő állatok számára nem hozzáférhető. A találmány szerinti etetőberendezés semleges helyzetében a zárt gömbölyű és sima cső külső felületével fordul az •állatok felé és így az etető nyíláson keresztül az állatok semmilyen módon nem tudják azt bepiszkítani. Az istállóval ellentétes irányban fordított etetőnyíláson keresztül a vályú megtöltése kényelmesen és autómat tikusan is megtörténhet. Az etetőnyílás viszonylag kis szélessége miatt, mely minden esetben 180°-os szögnél kisebb, a megtöltés során a túlfolyás lehetősége gyakorlatilag kizárt. A semleges helyzetben az istállóval ellentétes irányban beállított etetőnyílás tisztítása is a legegyszerűbb módon lehetséges. A -cső fala maga alkotja az istállófalat, így a legtöbb esetben nem szükséges a cső felett még egy kiegészítő zárt falat alkalmazni. Legtöbb esetben elegendő széles hálózatú rács alkalmazása, a találmány szerint javasolt árambevezetésre alkalmas háló vagy hasonló felhasználása, kiegészítő lezárásként. Ily módón az istálló jobban áttekinthető és szellőzése is jobb. Ugyancsak könnyebben végezhető a vályú oldalon annak tiszitítása is. Megtakarítható a mozgatható (példaképpen eltolható) falak részére igénybevett terület is. A csőnek az etetési -helyzetből a semleges helyzetbe történő átfordítása során az állatoknak az etetőnyílásba dugott szájrésze vagy csőre az etetőnyílás alsó élétől fölfelé nyomódik, így eltávolodik az etetőnyílásból anélkül, hogy az állatok megsérülnének. Találmány szerint ezt a folyamatot még azzal is elősegíthetjük, hogy a cső fölött önmagában ismert árammal telített hálót alkalmazunk.. Ilyen módon az állatok felfelé nyomott feje végül is az árammal telített hálóval jut érintkezésbe és ez az állatokat arra készteti, hogy a csőtől gyorsan visszahúzódjanak. A cső forgó mozgását mechanikusan igen egyszerű módon biztosíthatjuk. Elsősorban igen könnyen megoldható több lényegélben azonos tengelyen elhelyezett csövet egymással összekapcsolni és azokat közös meghajtó berendezéssel mozgatni. Ilyen módon a találmány szerinti etetőberendezés az 'etetés gépesítését vagy automatizálását egyszerűbb, költségkímélő és üzembiztosabb módon teszi lehetővé. A csövet bármilyen alkalmas anyagból, így példaképpen rozsdamentes acélból, zománcozott acélból, alumíniumból, vagy műanyagból állíthatjuk elő. A találmánynak megfelelően különösen előnyös a csövet szálerősítéssel kiképzett műanyagból, főleg üvegszál erősítéses poliészter-gyantából előállítani. Ennek az anyagnak a kis súlya melletti nagy rugalmassága és szilárdsága lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti csövet viszonylag nagy hosszakban állítsuk elő, szállítsuk, és építsük be. Körülményes és költséges alapozási munkálatok nem szükségesek. Nem okoz nehézséget a csövet úgy kialakítani, hogy az példaképpen egy teljes napi takarmányadagot, vagy akár még ennél is nagyobb takarmány^mennyiséget felvehessen és így a gyakori utántöltési munka'elmaradásával tetemes munkamegtakarítást érihetünk el. A cső felületének sima kialakítása annak tisztítását is igen megkönnyíti. , A találmány egy további jellemzője szerint, a meghajtó berendezést programvezérléssel is öszszekapcsolhatjuk és azt úgy állíthatjuk be, h«gy a vályútest előre meghatározott időpontokban -előre megadott időtartamra kerüljön etetési helyzetbe, egyébként pedig semleges helyzetben legyen. Ilyen módon az állat-takarmányozásnaik messzemenő automatizálását érjük el. Az ilyen módon kialakított automata berendezésnél semmilyen többlet ráfordítást nem jelent, ha a naponkénti etetések számát emeljük és ugyanakkor a mindenkori etetési időt csökkentjük. Megállapítottuk, hogy a napi takairmányadagnak több kisebb adagra történő felosztásával jobb takarmány-értékesítést és kedvezőbb teljesítményeket, eredményeket biztosítottunk. Így pl. sertéshizlialésnál megállapítottuk, hogy a takarmányadagoknak több kisebb adagra való felosztásával a hizlalási időt kb. 20%-kal megrövidítettük és az egységenkénti élősúly figyelő 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2