153368. lajstromszámú szabadalom • Több égetőzónás, egyen-ellenáramú aknakemence, valamint üzemeljárás endoterm folyamat egyen-ellenáramú lefolytatására aknakemencében

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. II. 11.. (BA—1681) Közzététel napja: 1966. VIII. 22. Megjelent: 1967. III. 31. 153368 Szabadalmi osztály: 80 c 11—14 Nemzetközi osztály: C 04 c Decimái osztályozás: Balázsovics Géza oki. gépészmérnök, Budapest Több égetőzónás, egyen-ellenáramú aknakemence, valamint üzemeljárás endoterm folyamat egyen-ellenárani,ú lefolytatására aknakemencében Előfelvételiéi járó kémiai reakciók lefolytatásának egyik elterjedt berendezése az aknakemence. Ennek különböző feladatot teljesítő egyes szakaszai felülről lefelé: az előmelegítő zóna, az égetőzóna és a. hűtőzóna. Az előmelegítő zónában az égetendő anyáig felmelegszik és eléri vagy megközelíti a reakcióhoz szükséges hőmérsékletet. Az égeiőzónáfoan a tüzelőanyag elégetése és a nyersanyag elbomlása következik be. Végül a hűtözónáfoan a feáköilóbasa "részt vett termék lehűl s ugyanakkor az égési levegő felmelegszik, ily módon az alul belépő levegő nőmérsékletváltozása fordított értelemben játszódik le; a hűtőzónában felmelegedett levegő az égetözónáiaaM a tüzelőanyaggal egyesülve füstgázzá alakul és hőtartaimát a nyersanyagnak: adija át Az üy módon működő akniakemience eMenáDasn«i3

mert a levegő, illetve a füstgáz, a lefelé haladó anyaggal szemben, elleoáraraban felfelé áisamliki. Az ataafcemeHce teljesítménye ammal nagyobb, minél magasabb az égetőzóna. hőniérséktete. Ezzel szemben egy, & terméktől függő hőmérsékleti határ túllépése káros a termék minőségére. Ezért olyan dknakemence-üzemviteli módsízerre van szükség, amely mellett a terméknek, a megengedett hőmérséklet fölé hevítése — még magas égéshőmérsékletű tüzelőanyag használata esetén is — biztosan megakadályozható. Az aknakemencék legelterjedtebb és legegyszerűbb típusa az ellenáranilású égetőzónás aknakemence, amelynél olaj- vagy gáztüzelés esetében a hűtőzónából érkező forró levegőhöz fuvőkasoron keresztül nyomják be a tüzelőanyagot. A levegő a tüzelőanyaggal az akna töltetét képező kövek között keveredik el. Bár ez a tüzelési mód hosszú lángot eredményez és lassú égéssel jár, iami a túlégetés elkerülése szempontjából előnyös, de éppen a keveredés bizonytalansága folytán egyrészt nagy légfelesleget igényel és másreszt a távozó füstgázak éghető anyagtartalma nagy. A földgáz és az olaj a megengedettnél több száz fokkal maga^sabb égési hőmérsékletiét idéz elő s ez egyrészt az anyag túlégetését, összesülését, masreszt a falazat megfolyósodását és esetleg medve képződését okozza. Emellett az olaj hajlamos arra, hogy a nyersanyagia koíkszosodjék. Az ilyen abnafcemenoe-tipust ezért .csak alacsony égéshőmérsékletű tíjzelőtanyaggal lehet üzemeltetni. Az égési hőmérséklet csökkentésére egyéb keroenoetíipusok is ismeretesek: A füstgázwreicir'kiuilációsi ellenáramú aknakemence esetében a magas égési hőmérséklet csökkentése céljaiból az égetőzióna felső részéből a füstgáznak egy részét elszívják és a tüzelőanyaggal együtt az alsó térbe nyomják. A rerarkuláló füstgázmennyiség helyes megválasztásával elérhető, hogy laz égetőzóna alsó részében 153368