153358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kúszható vagy annál nagyobb szelvényű csatorna előregyártott elemekből történő építésére

153358 eljárást kíván szolgáltatni, amellyel kabátos megmunkálást nem igénylő előregyártott nagy­szelvényű (60 cm, ill. 50/75 cm-níél nagyobb át­mérőjű) csövek fektetését lényegesen rövidebb, csupán mintegy 24 áráig tartó ' talajvízszin- 5 süllyesztéssel lehet összekapcsolni. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy leg­alább az egyik végződlésén alulról bordával ha­tárolt, horonnyal kiképezett előregyártott cső­elemeket építési helyükön szorosain egymáshoz 10 illesztjük, a hornyot — célszerűén hidegen .ke­ményedő — műgyantával, illetőleg műgyanta­halbarccsal (pl. Ikátrány^epaxi-pohamid-műgyan­tával, un. nerolinnal, rezopol műgyantával, poli­észter műgyantával, illetőleg e műgyanta és 15 töltőanyag pl. homok keverékével) töltjük 'ki, mimellett a műgyanta, illetőleg műgyanta­balbarcs kikeményedéséiig az esetleg jelenlevő­talajvíz nyomásaitól pl. talajvízszin süllyesztéssel mentesítjük. 20 A műgyantát bedolgozni csak akkor lehet, taa az alulról van megtámasztva és szabad felülete rézsűs, vagy legfeljebb függőleges. Olyan ki­töltést tehát, amely a csőhöz vagy .annak bor­dájához sitib. csak alulról tapad hozzá, ríem le- 25 het készíteni. Ezért ehhez az eljárásihoz a ta­láltriány olyan előregyártott csőelemelket szol­gáltait, amelyeknek legalább az egyik végződéssé olyan horonnyal van kiképezve, amely a cső alsó részén belül, a felső részén kívül van el- 30 rendezve. A csövek a csatornaépítés területén általában talpas csövek, ezért a talp helyzete meghatározza a cső alsó vagy felső részét; a tiszta körkeresztimetszetű csövek esetében a fektetésnél 'kell ügyelni arra, hogy az a rész, í5 amelynél a horony kívül van, felülre, amelyik­nél pedig belül van, alulra kerüljön. A fentiekből következik az is, 'hogy horonnyal a cső mindkét végét is iki lehet képezni, azon­ban ez emeli a költségeket és mivel az eljárás- 40 hoz a műgyanta nagy tapadóképessége követ­keztében az egyik csővégződés síkkal, metszett is lehet, felesleges. A kanyaruljatok kiképzéséhez olyan csőeleme­ket használunk, amelynek egyik vagy mindkét 45 végződése a csőtengelyhez képest ferde. Ha csalk enyhe hajlatot kívánunk beépíteni, akkor elég­séges az egyik végződést ferdére készíteni, erő­sebb görbületinél természetesen az elliipszis­-csiatlakozás miatt imindlfcét végződést ferdére 50 kell készíteni. A találmány szerinti eljárás nagy előnye, hogy a csőelemek gyártása egyszerű, sablonokkal tör­ténhetik, megmunkálásuk különösebb szabatos­ságot nem kíván mag: az alkalmazott mű gyan- 55 fatartalmú kötőanyag, jól bedolgozható, rugal­mas nyúlákópessége következtében pedig még kisebb elmozdulások esetén is jól zár. A mű­gyanták, illetve műgyantaíhaibarcsok kikeménye­dése klb. 16 C° vagy ennél magasabb hőmérsék- 60 léten általában 24 órán'belül megtörténik, ezért a talajvízszin süllyesztést is az eddigi 8 nappal szemben csak ennyi ideig kell fenntartani, atmi a vele járó, viszonylag nagy költségeket is mint­egy a nyolcadára csökkenti. Ha 16 C°-nál hidegebb környezetben kell a munkát végrehajtani, a kötések környezetét cél­szerű a cső belsejében imintagy 16—24 órán át áramoltatni kb. 20 C° hőmérsékletű levegővel melegíteni. Ennek hiányában ugyanis a kikenié­nyedési idő megnyúlik és tovább kall fenntarta­ni a talajvízszin süllyesztést, ami költségesebb, mint a meleg levegő áramoltatása. A rövid Mkeményedési időből következik az is, hogy a csatornafektetés un. ciklusideje (az építési időtartaim egy szelvényben tekintve) mintegy 60—70%-kal csökken. A következőkben a vázolt eljárást az ahhoz szükséges előregyártott csőélemnek mellékelt rajzon bemutatott egy példák éppeni kiviteli alakjával 'kapcsolatosan is megmagyarázzuk. Az í. ábra az 1 tojásszelvényű elemet ábrá­zolja, amelynek szemben levő (innenső) végző­dése alul kívülről a 2 bordával, belülről a 3 horonnyal, fent pedig kívülről a 3 horonnyal, belülről a 2 bordával van kiképezve, míg a há­tulsó (nem ábrázolt) végződése sík felületű. Összeépítéshez a két szomszédos csőeleimet szo­rosan illesztik: ekkor a 2. ábrán látható részlet­rajznak megfelelően a 2 borda közvetlenül az 5 sík felülettel érintkezik. Utána a 3 hornyot, mint a 3. ábrán látható részletrajz ábrázolja, 4 műgyantabafaarcesal töltjük ki. Ez a kitöltés a cső belsejéből az alsó 'horonyszakaszon kezdődik, utána történik a csövön kívül a 'felső horony­szakaszon. Mivel a cső belső mérete legalább 60 cm, ill.. 50/75 cm, a cső belülről kúszható, mászható vagy járható, tehát a bedolgozás különösebb nehézség nélkül a. legegyszerűbb esz­közökkel történhetik. A 3 horony kitöltése alatt és ezt követően a műgyanta kikeményedéséig az esetleg jelenlevő talajvizet el kell pl. talaj­vízszinsüllyesztéssel távolítanunk. Szabadalmi igénypont: Eljárás kúszható vagy annál nagyobb szel­vényű csatorna építésére előregyártóit elemiek­ből azáltal jellemezve, hogy az elem egyik végét függőleges síkban sík felülettel, imásük végét pedig olyan horonnyal (3) képezzük ki, mely a cső vállvonal alatti alsó részén belüV vállvonal feletti felső részén padig kívül van elrendezve, s az elemeket oly módon építjük be, hogy a horonnyal ellátott csővégek mindiig sík felületű csővégeikhez cslatliakozzainiak, s az ily módon a vezeték csatlakozási helyein a felső részen kí­vül, az alsó neszen pedig belül képződött, a cső­elemeiken kiképzett bordáikkal (2) határolt hor­nyokat célszerűen hidegen keményedő műgyan­tával, ill. műgyantahiabarocsal töltjük ki. 1 db rajz A kiadásért felel; a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2 6706008. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom