153352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4H-tieno (2,3-b) (1,4)-benzotiazin-származékok előállítására
153352 6 vízzel való mosása után az oldatot bepároljuk, és a bepárlási maradványként kapott nyersbázist nagyvákuumban ledesztilláljuk. A 160— 162° fölött 0,04 torr nyomás alatt átmenő főfrakciót külön fogjuk fel. Az egyik izomer ve- 5 gyület elválasztására alumíniumoxid oszlopra visszük, A désztilMtumlból 10,5 g-ot 75 ml benzolban oldunk, és 315 g alumíniumoxidon adsZorbeáltatjuk. Az első 300 ml benzolos eluátumot bepároljuk, és az izomer vegyületből' álló 10 2,15 g maradványt a második példában leírt módon feldolgozzuk. Az ezt követő 750 ml benzolos eluátumot ugyancsak bepároljuk, és további tisztításra átalakítjuk a fumarátjává. Ennidk a bepárlási maradványnak 5,5 g-ját 10 15 ml vízmentes etanolban oldjuk, és melegen hozzáadjuk 2,31 g fumársavnak 20 ml vízmentes etlanolos forró oldatához. Lehűlés után szűrjük, és 140 ml etanolból átkriistályosítjuk. Ily módon tiszta 4-(2-dimetiliamino-propil-l)-4H-tieno- 20 [2,3-Hb][l,4]lbenaotiazin-jfumaírátat kapunk, 181—r 183° olvadásponttal. 2. példa: 4^(l-DÍ!metilamino-propil-2)-4H-tien1 oi[2,3^b]![l,4]benzotiazin 25 ' Az ld példában topott 2,15 g bepárlási maradványát az első 300 ml benzolos elüátuimniak £0 átalakítjuk a fumiarátjává. 2,15 g bázist feloldunk 5 ml: vízmentes etanolban, és a meleg oldatot hozzáadjuk 0,90 g fumársavnak 5 ml vízmentes etanolos oldatához. Alapos lehűtés után szűrjük, és 4 ml vízmentes etanolból át- 35 kristályosítjuk. A kapott tiszta 4-(l-di!metilaimino-jpropil-2) 7 4H-tieno[2,34>] [ 1,4]ibenzotiazin-fumarát olvadáspontja 156—15,8°. 3. példa: 40 6-Klór-4-(2-dietila!mino-etil-l)-4H-tieno[2,3-Hb] [1,4](benzotiazin a) (2-jNitro^tienil-3)-2-tamino-4'Jklór-fenil-szulfi'd! 45 192 g 2-amino-4-klár-tiafenol (op. 44—46°) és 48,2 g nátriumhidroxid 900 ml metanollal készült oldatához 60°-on részletekben összesen 250 g 34>róm-2-nitro-tiafént (op. 81—83°) adunk, 50 majd V2 óra hosszat 60°-on tartjuk. A reakciókeveréket lehűtjük, mégszűrjük, és a terméket megszárítjuk. Háromszoros mennyiségű etilacetátból való kétszeri átkristályosítás után tiszta ('2-nitro-ti'enil-3)-2-amin'o-4-klór-fenil-'Szulfid!ot 55 kapunk 165—167° olvadásponttal. b) (2-Nitr'0-tienil-3)^2-aoetamido-4-klór-fenil-. -szulfid 60 267 g (2-nitro-tienil-3)-2-<amino-4Jklór-fenil-szulfidnak 800 ml toluollal készült forráslban levő keverékéhez 5 perc alatt 192 g ecetsavanhidridet csepegtetünk, majd még egy óra hoszszat forraljuk. Alapos lehűtés után a reakció- 65 keveréket szűrőré visszük, és toluollal mossuk. Tízszeres mennyiségű acetonből való kikristályosítás után tiszta (2-nitroj tienil-3)-2-.aoetamidö-4-klár-í>enil-4SZulfidot kapunk 178—181° olvadásponttal. c) 6-Klór-4H-tiemoi[2,3-.b]i[l,4}benzotilazin 96,5 g (2-nitro-tienil-3)-2-aioetaJnido-4^kliór-fenil-szűlfid, 85 g finomian porított káliumkairbonát, 5 g rézbronz és 660 ml dimietilformamid 'keverékét nitirolgénárainiban 150°-ös olájfürdőben 40- percig, azaz a nitroigénoxid-fejlődés befejeztéig hevítjük. A reaikciókeveréket, melegen 2 liter vízibe öntjük, lehűtjük, szűrőre visszük, és megszárítjuk. A nyers terméket Soxhlet-készüléklben 3 és V2 óra hossziat 350 ml éterrel extraháljuk. Az éteres kivonat bapárlása után a bepárlási maradványt négyszer kloroformból és egyszer cükJohexánból átkristályosítjuk, Az így kapott tiszta 6-klór-4£H-tiemo[2,34>]-41,4];benzotiazin 167—170° -on olvad. d) 6-Klór-4-(2-dietilaimin'o-etil-l)-4'H-tieno[2,3-ib]'[l ,4]ibenzotiazin 25,0 ig 6-fciló:r-4H-tiena[2,3-(bJ[l,4](benzotiazin, 4,9 g finoman porított nátriujmaniid és 125 ml vízmentes xilol keverékét keverés köziben 180°-os olajfürdőben 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk, A forrás megszakítása nélkül V2 óra alatt hozzáesepagtetjük 17,0 g 2-dietilalmího-1-klóretán (f,p. 51—52°/l6 nim) 20 ml vízimientes xilollal készült oldatát, és még 3 óra hosszat forraljuk. Lehűlés után háromszor 50—50 ml vízzel mossuk, majd 200 ml 15%-os borfcősavval extraháljuk. A borfeősavals kivonatot kétszíer 50—50 ml benzollal mossuk, 50 ml tömény nátronlúggal meglúgasítjuk, és a kivált bázist öszszesen 150 ml benzolban felvesszük. A benzolos oldatot _ kétszer 50—50 ml vízzel való mosása után bepároljuk, és a. bepárlási maradványként kapott nyers bázist nagyvákuumban ledésztilláljuk. A 180—185° fölött 0,05 torr nyomás alatt átmenő főfriafcciót külön felfogjuk, A maleiínát előállítására a deszitillátumiból 8,17 g-ot 2,94 g mialeinsawal forrás közben 40 ml vízmentes etanolban oldunk, majd kihűtjük. 50 ml vízmentes etanolból való kikristályosítás után tiszta 6-klór-4-(2-dietilamino-etil-l)-4H-tieno[2,3-lb][l,4]'benzotiiazin-maleinátot kapunk 142—144° olvadásponttal. 4. példa: \ • • -6-Klőr-4-(l-metil-pirrolidil-2jmetil)-4H-tieno-[2,3-b] [ 1,4]ibenzotiazin A kondenzációs reakciót és a termék feldolgozásét az ld példában leírt módon hajtjuk végre a következő mennyiségek felhasználásával: 24,0 g 6-iklór-4H-tienoi[2,3-b]{l,4]benzotiiazin (op. 167—170°), 4,7 g finoman porított nátriumamid, 115 ml vízmentes xilol és 15,1 g (l-metil-pirrolidil-2)-metilkl lorM. A kapott nyers bázist 3
