153341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluorozott aromás észterek és ezeket hatóanyagként tartalmazó parazitaellenes készítmények előállítására
153341 !l 12 20% haitóanyagtaTtaümú nedvesíthető port az alábbi összetételben állíthatunk elő: 20% hatóanyag (pl. M 2432, M 2433, M 2459), 74% diatomatföld, 4% nátrium-oleilmetiMaurinát, 1 % nátrium-butilnaftallinszulfonáit, 1% naftilmetándiszulfönáf,*'.° ; Ezeket az alkotórészeket bensőén összekeverjük és az elegyet a kívánt finamságura, őröljük. 3 rész, hatóanyagot 97 nesz taűfcummal bensőén összekeverve és az elegyet a kívánt finomságára őrölve oly paralakú készítményt kapunk, amellyel a növényeket száraz porozás útján kezelhetjük. A találmány szerinti készítmények, amint ezt fentebb már említettük, különösén jól alkalmazhatók akaridák és' kártevő rovarok peték alakjában történő irtására. Ezek a hatóanyagok hatásosak a kifejlett alkairidák és nyári peték ellen is; >a hatóanyagok hatásukat közvetlenül, permetezés útján, vagy közvetve is (maradékhatás útján) kifejtik. A kifejlett rovarok ellen a találmány szerinti szerek szelektív hatást mutatnak; 1%0 koncentrációban, közvetlen permetezéssel 100%-ban elpusztítják az Aphis falbae és Macrosiphum solani egyedéit, 0,l%o koncentrációban pedig még 60%-bán megölik az említett rovarokat, ezzel szemben 1%0 konoentrációban gyakorlatilag hatástalanok a Loeusta migratoria, Carpopapsa poanonella, Lymantria dispair, Leptinotarsa deoemMneata, eeraititis capitata egyedeivel szemben. ' Áz alábbiakban néhány kísérleti adatot közlünk további példák alakjában, a találmány szerinti hatóanyagok hatásosságának szemléltetése céljából. összehasonlításul adatokat közlünk a kifejlett akaridák ellen általában használt szer (Fac), a peték eöen alkalmazott készítmény (Tedion) és a hibernáló peték elén eddig alkalmazott szerek (Oleofós, ásványi olajok) hatásiára vonatkozólag is. 1 Ezekből az adatokból világosan látható, hogy Ía2 'összehasonlításul eiMített vegyületek csak olyan esetekben mutatnak bizonyos hatásósságot, amikor e szereket néhány nappal a peték kikelése előtt alkalmazzák, míg a találmány szerinti szerek téli alkalmazás esetéin is 'hatásosak, emellett hatnak a nyári, peték és a kifejlett egyedek ellen is. Nyilvánvaló tehát, hogy' la találmány szerinti vegyületek sokkal hatásosabban alkalmazhatók az, akaridák és rovarok petéi 'ellen, mint az eddig használt ilyen szerek. A találmány szerinti eljárás .termékei tehát az eddigieknél sóikkal .hatásosabb szerek a nö.5 vényeknek az akaridák és rovarok téli nyugalmi állapotban levő petéitől való fertőtlenítésére; ez az, igen előnyös hatás e szereknél kombinálódik az akaridák egyéb fejlődési fokozataival szembeni hatásossággal és így e sze-10 rek minden fajta akaridával szemben teljes védelmet nyújtanak. 11. példa 15 A találmány szerinti szerek hatásossága a Metatetranychus ulmi téli nyugalmi állapotban levő petéivel szemben. A téli nyugalmi állapotban levő petékkel 20 szembeni hatásosságot a Metatetranychus ulmi ilyen állapotban levő petéivel fertőzött almafagalyafcon határoztuk még. A gályákat laboratóriumiban történő permetezéssel kezeltük a 'hatóanyagok vizes enrulziói-25 val, majd a tavasz kezdetéig szabad levegőn, természetes körülmények között tartottuk' a kezelt gályákat és azután meghatároztuk a kezelés eredményét. Az eredmények kiértékellése céljából minden 20 galyon megjelöltünk bizonyos számú életképes petét, majd a peték kikelése után megállapítottuk a ki nem kelt peték számát és ezt a kezeletlen ágakon (ellenőrző kísérletben) tapasztalt eredménnyel hasonlítottuk össze. 35 így a kezelés eredményeit magukion a petéken, nem pedig az azokból! kikelő akarida-populáción határoztuk meg, vagyis kizárólag a peteölő hatást (a peték kikelésének gátlását) állapítottuk meg, fiigyeimen kívül hagyva a 40 frissen kikelt egyedekkel szembeni esetleges mérgező hatást. Az, eredmények kiértékelésekor rögtön megállapítható volt, hogy a nem kezelt peték jelentős számarányban szintén mutattak elválto-45 zást, ami talán a petéket pusztító álllatofc vagy más természeti okok befolyásával magyarázható; a pontos okot nem sikerült megállapítani. 50 Ez az egyébként jól ismeretes jelenség annál nagyobb számarányban 'befolyásolta a kísérletbe vont pétieket,: minél nagyobb időköz telt el a kezelés előtti állapot megfigyelése és a 'kísérletek kiértékelése között; a peték ilyen fel 55 nem derített külső okok által okozott 'károsodása maximálisan 20%,-os arányú volt. Ezt a természetes petepusztulást figyelembe véve célszerűbbnek látszott a kísérletek fciérté-60 kelését pontos számértékekben való kifejezés helyett osztályozás • alapján végezni, amint ez az alábbi I. táblázatban történt; így megfelélő képet kapunk á kísérletek eredményeiről és a különböző vizsgált .hatóanyagok viszonylagos 65 hatásáról. : '' :.
