153318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új xanténszármazékok előállítására
153318 mietoxifenil-, piridil-, 5-mitropiridil-, pirimidil-, pirazinil-, piridazinií-, 8-klór és B-metoxipiiridázinil-, tiazolil-, benztiazolil-, benzoxazolil-, tiodilazolil-, kinolil-gyököt, továbbá ezek szuibsztituált származékait és hasonlókiait. ' Amennyiben R jelentése RjOCMxoport, úgy R2 leihet például etoxi-, tercierJbutoxi-, alliloxi-, benziloxi-, para-iklórbanziloxi-, para-niteolbenziiloxi-, piara-metoxibenziloxi-, para-klóirfenoxi-, mono-, di-, és tiriklórmetil-, fenil-, triimétoxifenil-, diklórf enil-, pirazinil-, diertilamino-osoport és hasonlók. A fenti meghatározás szerinti I általános képletű új xanténszáriniazékok felölelik azok valamennyi lehetséges sztereoizomérjét és ezek keverékét is. Az eddigiekben jellemzett; új I általános képletű xanbénszáranazékokat úgy állíthatjuk elő, hogy: a) Valamely II általános képletű vegyületet, alhol Y aktív észitermaradékot, így halogónatomot ,vagy alifás, ill. aromás szulfoniloxicsoportot jelent, a III általános .képletű piparazinszármazékokkal, ahol R jelentése fenti, reagáltatjuk. b) Valamely IV általános képletű vegyületen, alhol Rt hidrogént vagy R-ré átalakítható .csoportot jielent, az R csoportot utólag alakítjuk ki. c) Valamely V általános képletű vegyületet, ahol R jelentése fenti, a VI általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, ahol CO—X együttesen amidálásra alkalmas karbonsavszármazékot, így siavhalogenid, savazid, savanhidrid, vagy kairbansavészíter-csaportat stb. jelent. d) Valiamely VII általános képletű vegyületet, vtalaniely VIII általános képletű vegyülettel reagáltatunk, alhol Y és R jelentése fenti, és az ai—d) módszerek szerint előállított ve^ gyületeket adott esetiben sóikká vagy kvaternler származékaikká vagy a só alakjában nyert vegyületeket szabad bázissá alakítjuk át. Az I általános képletű vegyületeik értékes gyógyászati tulajdonságokkal így gyomorfdkélyellenes, paraszimpattolitikus és psziühotropikus sajátsággal rendelkeznek. Az I általános képletű új xanténszármazékok gyógyászati hatásai közül elsősorban gyomorfekélyellenes tulajdonságukat emeljük ki. Különösen kedvező uicusellenes hatásúak, azon I általános képletű vegyületek és kvaterner származékaik, melyekben R jelentése alkilcsopart, továbbá oly R2CO^csoport, .ahol R 2 aikoxi- vagy benziloxigyök. Az I általános képletű vegyületeket a gyógyászaltban bázis vagy nem toxikus és gyógyászati felhasználásra alkalmas savaikkal képezett sóik, valamint kvaterner származékaik formájában alkalmazhatjuk. Ily sókként számításiba jöhetnek pl. a hidTOkloiridoik, szulfátok, maleátok, fumarátók, etánszulfonátolk, foszfátok, citrátdk, az l,r^metilén^bisz^(2--inaiftol-3^karlboxilát)-oik és hasonlók, kvaterner származékokként pedig pl: metil- vagy etil-'kvaiternerek, ill. ezek fenti savakkal képezett sói. A találmányt. az alábbi példák szemléltetik: 1. példa: . 12,1 g l-(x,antén-9'Hkiarbonil)-4-(béta-klóretil)-piperazint 15,5- g N-karbetoxi^piperiazinnal 3 órán át 135 C°-on keverünk. A lehűlt realkcióélqgyet 10%,-os.. vizes káliumkarbonát oldattal kezeljük, dekantáljuik, majd vízzel dökantálva mossuk. A maradékot kloroformban, oldj ulk, nátriuimszulfáton szárítjuk s a kloroformot vákuumban lepáraljuk. A visszamaradó bázist 120 ml absz, alkoholban oldjuk s absz. alkoholos sósavval leválasztjuík az ^(xiantén-G'-kiarbonil)-443éta«[4"^(ka!rbetoxi)-piperaziinil-r']-etilHpiperazin-diklárhidrátot, mely absz. metanollal kiforralva 2i74—278 C°-om bomlás közben olvad. A kiindulási anyagul felhasznált l-(xantén-9'-4jarbonil)-4-(ibéta^klóretil)^iperazint a körvetkezőképpen állítjuk elő: 16,6 g N-(béta-oxieitil)npiperazin 120 ml száraz diklóretánban készült oldatához '23,5 ml trietilamint adunk, s hűtés, valamint keverés közben hozzácsepiegtetjük 33,9 g xantén-9-karbonsavklorití 80 ml száraz dÜklóretánban készült oldatát, Éjszákiai állás után a kivált trietiliamin-klórhidrátot kiszűrjük, a szürletet vizes nátriiumhidrogéníkarboinát oldattal, majd vízzel kirázzuk, s a kloroformot lepároljuk. A maradékot absz, benzol — absz, éter elegyéiben (1 : 1) oldjuk s absz, alkoholos sósavval leválasztjuk az ^ l~(xantén-9'-ikarbonil)-4--(ibéta-oxietilj-pipierazin-mó'nokló'iihidrátot, mely absz. metanolból .átkristályosítva 245—247 C°on olvad, 41,5 g fenti oxi-etil-ve-gyületet kloroform-ma! és 10%-os vizes káliumkarbonát oldattal -keverünk, majd a kloroformos részt nátriumszulfáton megszárítjuk . és lepároljuk. A maradékot száraz kloroformban' oldjuk s forralás valamint keverés közben másfél óra alatt hozzáadjuk 11,5 ml tionilkloód 20 ml száraz kloroformmal készült oldatát. További 3 órai forralás után á klo-raform egy részét vákuumban lepároljuk s a maradiékihoz acetont adva kicsapjuk az l-(xantén^9'-kariboniÍ)-4-(bétaJklóretil)-piper;azin-imo!not klór'h-idrátot. E terméket elkülönítve, kloroformmal s vizes nátriuimhidrogénkarbonát oldattal hűtés köziben keverjük, majd a kloroformos. fázist elválasztva nátriumszuilfáton szárítjuk és lepároljuk. A nyert l-(xantén-9'4carbonil)-4--((béta-klóretil)-piperazin absz. benzol' — petroléter (7 :3) elegyéböl átkristályosítwa 127—129 C°-on olvad. 2. példa: Űgy járunk el, mint az 1. példáiban, -azzal a különbséggel, hogy N-karbeto-xi-piplerazin helyett N-karbobenziloxi-piperazint használunk. A kapott l-(xan-tén-9'-<kari bonM)-4^béta^[4"-(-kia i rbcbenziloxiJ-pi'peraziniH'^-etil-ipiperaziri-diklórhidrát albsz. metanollal kiforraivá 265— 267 e'en bomlás közben olvad. 3. példa: Űgy járunk el, mint az 1. példáih|tn, azzal a különbséggel, hogy N^karbetoxi-piperazin he-2
