153314. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezési különböző fajtájú radioaktív, illetve részecskesugárzásoknak egyetlen szcintillációs számlálóval való egyidejű mérésére
3 másik sarka a tápforrás negatív sarkához csatlakozik; az első nagyfrekvenciás transzformátor szakünderteikercse — amely ömkafpÄeitasaivial rezgőkört alkot — közéiplteágazással van kiképezve, mely utóbbi második nagyfrekvenciás 5 transzf1 orma tor primertekeresén keresztüli csatlakozik a kapcsolóitranziszto'r kollektorára, míg az említett transzformátor székundertefceresének egyik sarka földpotenciálra van kapcsolva, a másik sarka pedig a kapcsolási elrendezés ki- 10 menősaikát alkotja; az első nagyfrekvenciás transzformátor szekundertekeresénék mindkiét sarkához villamos szelep van oly módon csat- * lakozitatva, hogy az egyik sarokhoz a villamos szelep katódja csatlakozik, míg az anód a.táp- I5 forrás negatív sarkához kapcsolódik, a másik sarokhoz a villamos szelep anódja, míg a katód földpotenciálra van kapcsolva. r- . A találmány szerinitt kapcsolási elrendezés nagy előnye abban van, hogy az ismert, hasonló 20 célt szolgáló diszkriminátor kapcsoláson alapuló készülékeknél . lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, mivel mindössze egyetlen kapcsolótranzisatort, két nagyfrekvenciás transzformátort, valamint kőt dicdát igényel. Az ismert 25 hasonló szerkezetek az általunk felhasznált kapraolástechnikai elemiek sokszorosát igénylik. A találmányunk szerinti kapcsolási elrendezés pontos, megbízható mérési eredményeket ad. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést ed- E0 dig nem ismert új kapcsolási technika teszi lehetővé. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük, A rajzon az la. ábra a találmány szerinti kapcsolás mű- 35 ködési elvét szemlélteti, közös kimenősarokkal, az l'b. ábra az la. ábrának kiviteli változata a különböző időtartamú jelek részére elkülönített kimenősarkokkal azonos polaritás mellett, míg a 40 2. ábra gyakorlatban megvalósított kivitel kapcsolási rajzát ábrázolja. A scintilációs detektor (fényelektromos sokszorozó) negatív jelei a T, közel lezárásig előfeszített tranzisztor bázisára kerülnek, katód — 45 vagy emitterkövető közvetítésével (1., la. ábra). A fényelektromos sokszorozó anódköri időállandóját úgy kell megválasztani, hogy a jel lefutása, képes legyen követni, 'kombinált scintillator használata esetén a rövidebb lecsengési 50 idejű scintillator áramimpulzusának, egyetlen scintillator használata esetén a rövidebbik lecsengési komponens áraimiimpulzfusánafc időbeli változását. A meredek felfutású scintillációs impulzusok a tranzisztor kölléktoráramának 55 hasonló meredékségű növekedését eredményezik és f észültségét indukáiinak a kollektorkö-rben elhelyezett 1^ esiatolóteíkercsen keresztül az 1^ tekencsíben, még pedig megfelelő tekercsbekötés esetén a tekercs a), ill. b) végpontjain a záró- 60 jeliben megjelölt polaritással Ilyen polaritás mellett a tekercsből áram nem folyhat, mertt mind a Dx, mind a D 2 diódára záróirányú feszültség kerül, az Lj, tekercsen tehát árain nem folyik. Az La tekercs azonban a szórt, ill. szere- gg 4 \ 4 lési kapacitásokkal egy rezgőkört képez, mely a. kör meglökésén ek első félperiódusában nincs csillapítva, így a következő félperiódusbah az elsővel közel azonos amplitúdójú,, de ellenkező , polaritás« feszültség lép fel az L2 tekercs végpontjain. Ekkor, ha az L2 tekercs saját frekvenciáját megfelelően választottuk meg, két eset lehetséges: Az első esetben, ha a scintillációs detektorból rövid jel érkezett (az egyik fajtájú sugárzástól származó scintillációs impulzus), akkor mire az .' L2 tekercsben a polaritás megfordul, a Jel lényegében megszűnik, a tranzisztor ismét lezárás közelébe kerül, az R ellenállason nem lesz feszültségesés és a Dx dióda a rezgés második félperiódusában vezetővé válik, így az L3 tekercsen a folytonos nyílnak megfelelő áramlökés jön létre (az R ellenálláson, C kondenzátoron és-Li csattolótekercsen át zárul a kör). AC kondenzátor mind a kezdeti, mind az L3 tekercsen folyó áramlökés növelését szolgálja. Az RC időállandó. itt sem hosszabb, mint a rövidebbik scintillációs jel lecsengési ideje. Mivel a tranzisztor ekkorra már közel zárva van, és Ugyanakkor a D2'diódán majdnem Er nagyságú záróirányú feszültség van, áram nem folyhat rajta keresztül. A második esetben, ha a scintillációs detektorból „hosszú" jel érkezett (a másik fajtájú sugárzástól származó scintillációs impulzus) akkor, mire az L^ tekercsben a polaritás meg- ' fordul, a jel még tart, a tranzisztor vezet és| a kollektor potenciája közel föld (emitter) potenciálom van. A D2 dióda nagy előfeszítése megszűnik, a' megmaradó néhány tized voltnál lényegesen nagyobb a b) pontban levő feszültség, így a D2 dióda vezet és az L 3 tekercsen, valamint a tranzisztoron a szaggatott nyílnak megfelelő (ez előző esettel ellentétes) irányban folyik áram. Ugyanakkor a Di dióda, az R ellenálláson levő feszültségesés miatt (ami csaknem a teljes tápfeszültséggel egyenlő) záróirányiba kapcsolódik, rajta áram nem folyhat. Az elmondottak eredményeképpen az L4 kicsatoló tekercsben a különböző fajtájú sugárzástól származó setatüiációs impulzusnak megfelelően ellentétes poJariitású feszültségimpulzus jelenik meg, de az 1. ábra szerinti kicsatoló tekercs megoldás esettén, két független kimeneten megegyező polaritásiú (az ábrán negatív, de természetesen fordított polaritásban bekötött kicsatoló dóidák, D3 , ill. D4 esetén pozitív) jeleket is kaphatunk;. ' Az előzőékben ismertetett működési elvű találmány egy megvalósított kiviteli kapcsolása a 2. ábrán látható. Az L3, ill. L4 tekercsekkel párhuzamosam kapcsolt ellenálláadk és & Da dióda a tekercsiek aperiodikus lengését csillapítják. A bázdsosztó helyett a bázis közvetlenül lehfet csatolva az (esetleges) megelőző emitterköwtő emitteréihez. A kollektorköri időállandó az alkalmazott kombinált scintillator (ZnS/Ag/+ -f- Plasztik) használata «setén optimális értékű. A kimenőjelek amplitúdója 200 mV mindkét kimeneten; a berendtezés pl. Gamma gyártaá-2 i
