153306. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egy sereg villamos csatlakozó kapoccsal ellátott kapcsolási egységnek a csatlakozó kapcsok között megengedett és meg nem engedett összeköttetések szerinti vizsgálatára

3 153306 4 jából és/vagy az Összeköttetések szakadása szempontjából a kapcsolási elemen belül egyet­len művelet során megvizsgálható és a hiba ki­értékelhető jelzéssel kimutatható legyen. A találmány szerint a kitűzött feladatot olyan 5 kapcsolási elrendezés útján valósítjuk. meg, amely egy sereg villamos csatlakozó kapoccsal ellátott kapcsolási egységnek a csatlakozó kap­csok között megengedett és meg nem engedett összeköttetések szerinti vizsgálatária alkalmas, 10 és amely a vizsgálandó kapcsok mindegyike számára külön vizsgálóággal rendelkezik, amely vizsgálóág kimenetét a vizsgálandó kapocs be­fogadására alkalmas, szerelvény, bemenetét pe­dig impulzusforrás kimenőkapcsának, befogadá- 15 sara alkalmas szerelvény alkotja és az egyes vizsgálóágak bemenetei szelephatású elemeken át csatlakoznak egyenárarnulag a vizsgálóág kimenetére. A találmány abban van, hogy az egyes vizsgálóágak bemenetei sorrendben egy- 20 egy további szelephatású elemien át keresztsínes választó "oszlop- (vagy sor-) vezetékeire is csat­lakoznak, míg a keresztsínes választó sor- (vagy oszlop-) vezetékei egy-egy jelfogó gerjesztő te­kercsén át csatlakoznak közös potenciálra (pl. 25 földre)' továbbá az egyes vizsgálóágaik kimene­tei további egy-egy jelfogó gerjesztő tekercsén át csatlakoznak közös potenciálra (pl. földre), valamennyi szelephatású elem azonos polaritás­sal csatlakozik a vizsgálóágak bemeneteire, to- £0 vábbá az egy-egy vizsgálóágban gerjesztő te­kercsévei a kimenetre kötött jelfogó érintkezője (érintkezői) és a gerjesztő tekercsével a ke­resztsínes választó sorrendben megfelelő sor­(vagy oszlop-) vezetékére kötött jelfogó érint- S5 kezője (érintkezői) „exeluziv vagy" logikai funkciónak megfelelően kapcsolva csatlakoznak kijelző és/vagy működtető szerv bemenetére. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján mutatjuk be részletesebben. A rajzon az 40 1. ábra a vizsgáló kapcsolást, vizsgálati tárgy­ként mikromodul kapcsolási elemmel és a hi­bajel kij elzésére kizárólagos vagylagos kapcso­lási kombinációt ábrázol, a 2. ábra egy másik lehetséges kapcsolási kom- 45 bimációt szemléltet a kizárólagos vagylagos tag -inverziójával. Az 1. ábrán a vizsgálandó villamos 1 kapcso­lási élem, — amelyet a továbbiakban vizsgálati tárgyként nevezünk — hat 2—7 érintkezővel 50 van kialakítva, amelyek közül a 3 és 6 érint­kezők között megengedett összeköttetés szita­nyomás útján felvitt 8 bevonatvezetékként van kialakítva. A 2, 4, 5, 7 érintkezők egymással nincsenek összekötve és kizárólagosan több 55 mikromodul elemnek egymással való összeköt­tetésére, egyetlen 15^080^31* elemként való egy­ségbe foglalására szolgálnak. A vizsgálat oly módon történik, »hogy mindegyik 2—7 érintkező a—f mérővezetékére sorrendben egymás után 60 villamos impulzust adunk. A vizsgálóberendezés a fentieknek megfele­lőén egy itt közelebbről nem részletezett impul­zusbemenetből áll, amelyről az a—f mérőveze- / tékek egyrészt villaimos szelepen, pl. 9 diódán §§ mint zárótagon keresztül az 1 vizsgálati tárgy­hoz, másrészt pedig a1 —f 1 vezetékekként a 10 diódákon keresztül 11 keresztsínes választóhoz vannak kötve. Mindegyik a1 —f 1 vezeték helyt­álló összeköttetéssel van a hozzájuk rendelt a3 —f 3 jelfogókhoz és 12 dugaszoláhüvelyekhez csatlakoztatva,, amelyek lehetővé teszik, hogy valamely megadott program szerint az a1—f 1 vezetékek mindegyike a hozzájuk rendelt jel­fogó összeköttetésén kívül a többi jelfogó egyi­kével össze lehessen kötve. Az a3 —f-3 jelfogók az a/l —f* jelfogókkal együtt — amely utóbbiak az a2 —f 2 vezetékeken keresztül az a—f mérő­vezetékekkel a 9 diódák mögött a vizsgálati, tárggyal össze vannak kötve — és munka-, valamint nyugalmi érintkezőknek már ismerte­tett együttműködése folytán kapcsolási kombi­nációt képeznék, amely kapcsolási kombináció 13 feszültségforrás feszültségét jelzés céljából továbbítja, ha mindegyik vezetékág két jelfo­gója közül az egyik nem húz be, vagyis ha az egyik impulzus ezt nem gerjeszti. Az 1. ábrán ábrázolt nyugalmi és munka­érintkezők kombinációja kizárólagos tagot mu­tat be. Az a3 —f 3 jelfogók munka és nyugalmi érintkezőit-a jobb áttekinthetőség végett ugyan­azon vonatkozási jelekkel-láttuk el, mint ami­lyeneket a jelfogóknál alkalmaztunk. Egy szerkezeti elem vizsgálatát az alábbiak szerint végezzük. A vizsgálathoz a—f mérőve­zetékekre ímpulzusfolyamafot adunk, oly mó­don, hogy időben egymás után valamennyi mé­rővezetékre egy-egy impulzust adunk. A megengedett összeköttetések vizsgálata a következő: 1. a mérővezetékre impulzust adunk, az a3 és a4 jelfogók meghúznak, az a5 impulzuski­meneten nincs feszültség, 2. b mérővezetékne adunk impulzust — b3 'és b4 jelfogók meghúznak — a br> impulzuskime­neten nincs feszültség. Mivel a megengedett összeköttetésen keresz­tül a b mérővezetékről az e mérővezetékre azonos impulzust viszünk át, az e4 jelfogó meg­húz. A 9 dióda következtében azonban az im­pulzus nem. tud a 1.1 fceresztsínes választóhoz jutni, vagyis az e3 jelfogó nem tudna meg­húzni. Emiatt mindegyik megengedett összeköt­tetést előzetesen dugaszolni kell. Jelen esetben tehát a b1 vezetéket az e3 jelfogó vezetékével 14 dugasz útján össze kell kötni. Az e3 jelfogó tehát egyidejűleg meghúz és azt okozza, hogy az e5 impulzusvezeték feszültségmentes marad. 3. c vezetékre impulzust adunk — c3 és c 4 jelfogók meghúznak — a c5 impulzuskimeneten nincs feszültség. 4. d vezetékre impulzust adunk — d3 és d 4 jelfogók meghúznak — a d5 impulzuskimeneten nincs feszültség. 5. e vezetékre impulzust adunk — e3 és e 4 jelfogók ismételten meghúznak — az e5 impul­zuskimeneten nincs feszültség. Mivel — mint a b vezetékre adott 2. pont szerinti impulzusnál — a megengedett össze­köttetésen keresztül e-ről b-re azonos impulzust

Next

/
Oldalképek
Tartalom