153274. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid-szintézisnél a karbamidoldat lepárlására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. V. 24. (SA—1629) Hollandia-i elsőbbsége: 1964. V. 29. Közzététel napja: 1966. VI. 22. Megjelent: 1967. I. 20. 153274 Szabadalmi osztály: 12 o 11—18 Nemzetközi osztály; C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltaláló: Heunks Antonius Maria Alphons, Geleen, Hollandia Tulajdonos: Stamicarbon N. V. cég Heerlen, Hollandia Eljárás karbamid-szintézisnél a karbamidoldat bepárlására 1 -A találmány a karbamid-szintézis keretiében olyan eljárásra (vonatkozik, amelynél ammóniát és széndioxidot egymással legalább 160 at nyo­máson és legalább 150° hőmérsékleten reagál­tatják, az így kapott reakoióelegyet több foko- 5 zatlban expandáltatjáik, az expandált reakció­elegyiből az ammónia és széndioxid tartalmú gézt kiűzik és az eljárásiban egészen vagy rész­ben felhasználják, végül az így nyert karbamid­oldlatot bepárólják. 10 . Mint ismeretes, ennél az eljárásnál először amimóniumkaEdbamát keletkezik, melyet aztán karbaimiiddá és, vízzé alakítanak, át. Ez utóbb említett vegyi átalakulás azonban nem teljes, úgyhogy a kapott reakció-elegy csak részben áll 15 kartbaanidból. A reakcióelegyből a karbamid ki­nyerésiére és azoknak az összetevőknek feldol­gozására, amelyek nem alakultak át kartoamaddá, az idők isorán számos eljárást dolgoztak ki, ame­lyek különféle imádon törekszenek arra, hogy 20 a karbamid előállítási költségét lehetőleg csök­kentsék. Lényeges költségtényező a karbamid előállításánál a gőztfelhasználás. Egy ismert el­járásnál (6120.227 @z. belga szabadalmi leírás), amely a reakcióelegyet ismert módon két foko- 25 zatban expaoadiáltatja, a gőzfelhasználás oly mó­don csökkenthető, hogy az ammóniumkarbamát bontásánál az első fokozatban keletkező hulla­dékgázakat a második fokozatban még wmn> niuimkarbamátot tartalmazó kiarbamidoldattal 2 n való hőcseréneik vetik alá. Abból a célból, hogy viszonylag kis felületű *hőcserélőivel gőzmeg­takarítást valósíthassanak meg, az első foko­zatban nagyobb nyomást kell alkalmazni, mint . az rendesen szokásos. Ebben az ismert eljárás­ban az első fokozatban előnyösen 26 és 50 at közötti, a második 'fokozatban pedig 1 és 3 at közötti nyomást alkalmaznak. Ennék az eljárásinak hátránya, hogy az am­móniuimkarbamát bontása nem a legkedvezőbb feltételek mellett következik be. Mennél nagyobb ugyanis a nyomás az első fokozatban, annál több vizet kell a második fokozatban a keringő ammóniiuimkarbamát-oldathoz adni, hogy az am­móniumkairbamát kikristályosodását elkerüljék. A találmány mármost olyan eljárást valósít meg, amelynél egyszerű módon tetemes göz­megtakarítást értetünk el azzal, hogy a 10 at­nál nagyobb nyomásnál keletkezett awnimónia és-széndioxid tartalmú gázt a bepáriandó toatb­amid oldattal való. hőcseréléssel legalább rész­ben kondenzáljuk. Ennél a kondenzációftál, am­móniurnkaribamtát képződése folytán is, nagy mennyiségű hő szabadul fél, amely a kiartoamid­oldat bepárlására rendelkezésre áll. Ä koikfen­zátumfoól és a nem kondenzált gázból álló kéve- , réket már iamert módszierek szerint az eljárás­ban tovább feldolgozhatjuk. A találmány szerinti hőcserét a karbamiddá át nem alakított ammónia és széndioxid teljes 153274

Next

/
Oldalképek
Tartalom