153222. lajstromszámú szabadalom • Túlnyomás ellen védő szelep

3 153222 4 hatolt rész lefékezését, — de nem teljes hatás­talanítását, — csalk nagy helyigényű és költ­séges expanziós térrel (kamrákkal) lehet elérni. Az expanziós kamrák nagy helyigényét az teszi szükségszerűvé, hogy a kamrát úgy kell mére­tezni, hogy a szelep után az átárarnlott nagy­nyomású levegő egy. megengedett nyomás ér­tékét — 0,2—0,3 attü — ne lépjen túl. Hátrá­nyuk még ezeknek a lökésgátló szelepeiknek, hogy nem alkalmasaik tetszőleges méretű ki- és beömlő nyílások hatásos védelmére, továbbá, hogy a szívóifazisra védelmet nem nyújtanak és működésük biztosítása gondos és rendszeres karbantartást igényel. Az ismert léglöfcésiVédő berendezések előbb említett hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti védőszelep, A védendő, zárt létesítmények belső terének beszívó és légkidotoó nyílásaira felszerelendő, túlnyomás ellen védő — találmány szerinti — szelep a korszerű magfegyverek: hosszú ható­idlej ű robbantásával keltett léglökéshullámakkal szemben hermetikusan záróan, teljes védelmet nyújt és így kizárja, hogy a létesítmény belső terében az élő szervezetekre, valamint a gépi és egyéb berendezésekre káros túlnyomás kelet­kezzék. A találmány lényege a túlnyomás ellen védő szelep olyan kialakítása, hogy a szelep záró­eleme a léglökéshullám odaérfcezése előtt zárja a szelep áteresztő nyílását. A találmány szerinti szelep azért úgy .van megszerkesztve, hogy a szelepházba bevezető csőcsonkkal szemben egy célszerűen kiképzett és a szelepzárási, folyamat megindítását célzó kontaktelem van elhelyezve, mely kontaktelem együttmozgást biztosító mó­don van összekapcsolva a szelep áteresztő nyílásának lezárására szolgáló elemmel. A sze­lepház belső tere úgy van kiképezve, hogy a levegő a bevezető esőcsonfc és áteresztő nyílás között a kontakt- és záróelem érintésével csak a célszerűen kialakított légterelő járatokon ára­molhat. Robbanás esetén a bevezető csőcsonkon be­nyomuló léglökéshullám beleütközik a kontakt­elembe, mely a lökéshullám haladásával azonos irányba elmozdulva .ugyanezen irányba mozgatja a vele összekapcsolt záróelemet. Mivel a lökés­hullám a konitakteleim érintése után a járatok­ba, mint kényszerpályára terelődik, ezért mire az ily módon késleltetett lökéshullám, az át­eresztő nyíláshoz ér, a záróelem már lezárta az áteresztő nyílást. A lökéshullám túlnyomásának megszűnése után a szívó-fázis hatásária a záróelem automa­tikusan nyitja az áteresztő nyílást és túllendülve a közép (üzemi) helyzeten zárja — a szelep ki­alakításaitól függőién — a légterelő járatok nyí­lását vágy a szabad légtérbe vezető csőnyílást, megakadályozván ezzel a szívó-fázis káros ha­tásának érvényesülését a létesítmény belső te­rében. A szívó-fázis megszűnése után, nyugalmi álla­potban, a záróelem félveszi üzemi (közép) hely­zetét, melynél mind az áteresztő nyílás, mind a járatok, mind pedig a szabad légtérbe vezető nyílás nyitva vannak és a levegő szabadon áramolhat a vódőszelepen keresztül. A lökéshullám kontakt hatására a védőszelep 5 automatikusan, hermetikusan, teljes biztonság­gal zár, ezért a létesítmény védett belső teré­ben az élő szervezetek, műszerek és egyéb be­rendezések épséget veszélyeztető túlnyomás nem következhet be. Expanziós kamrát nem 10 igényel, ezért helyszükséglete az ismert lég­lökésvédő berendezéseknél kisebb. Hermetikus beépítése a légbeszívó vagy légkidöibó csőveze­ték nyomvonalába történik, ezért a szelep bár­miély — védelmi célt szolgáló — létesítmény 15 belső terébe minden komplikáció nélkül fel­szerelhető, amellett, hogy a könnyű hozzá­férhetőség folytán ^egyszerűen kezelhető ós könnyen karbantartható. A védőszelep a nyoimó-és szívó-fázisra egyaránt védelmet nyújt. A 20 nyomó- és szívó-fázis befejezése után a nyu­galmi állapotban a szelep ismét automatikusan beáll üzemi helyzetébe. A nyomó-szívó fázis­ban fellépő mechanikai igénybevételek maradó deformációt a védőszelepben nem okoznak. 25 A találmány szerinti védőszelep páldakénti kiviteli alakjait vázlatosan a mellékelt rajzok szemléltetik. Az 1. ábrán a védőszelep egy kiviteli alak­jának hosszanti keresztmetszetét mutatja üzemi 30 helyzetben. A 2. ábrán hosszanti keresztmetszetben be­mutatott kiviteli alaknál az egymással szilárdan kötött: mozgást indító kontafctelem, a járatok légterelő hengeralakú válaszfala és a záró-35 etem, együttmozognak:. A 3. ábra csiatoirnanyílások légikökósvédelmét célzó védőszelep kiviteli alakjának: hosszanti keresztmetszetét tünteti fel. Az 1. ábra a védőszelepet üzemi helyzetben 40 szemlélteti. A védőszieliep ezen helyzetében a levegő szabadon áramlik a pontvűnallal jelzett nyomvonalon a külső légtértől a —2'— bevezető csőhöz csatlakoztatott —1— beszívó csövön ke­resztül a szelepház —4— felső külső köpenye 45 által határolt és koncentrikus, hengeralakú, alul kúposán kiképzett —3— válaszfallal vagy vá­laszfalakkal, körgyűrű keresztmetszetű légte­relő járatokra osztott felső részen át a —11: — átvezető nyíláson keresztül a szelepház —9— 50 'alsó külső köpenye által 'határolt alsó résziébe, majd onnan a —12— áteresztő nyíláshoz csat­lakozó —10— szívó csövön a létesítmény védett belső terébe. A —3— válaszfal alsó kúpos ne­szébe — a —2— bevezető cső tengelyének meg-55 hosszabbításaiban — —7— orsó van ágyazva, melynek a —2— bevezető cső felé néző végérte körongalakú, célszerűen homorú vagy befelé kúpos kiképzésű —5— kantaktielem, míg a védő­szelep alsó terében levő szárára —8— záróelem 60 van rögzítve. A védőszelep ezen állapotában a —3— válaszfal alsó kúpos részébe ágyazott —7— orsóra erősített —8— záróelemet, célsze­rűen szeleptányért, a —6— rugó emeli fel a —'12— áteresztő nyílásról olyképpen, hogy a 65 —8— szeleptányér ebben a helyzetben a —12—• •!

Next

/
Oldalképek
Tartalom