153222. lajstromszámú szabadalom • Túlnyomás ellen védő szelep
3 153222 4 hatolt rész lefékezését, — de nem teljes hatástalanítását, — csalk nagy helyigényű és költséges expanziós térrel (kamrákkal) lehet elérni. Az expanziós kamrák nagy helyigényét az teszi szükségszerűvé, hogy a kamrát úgy kell méretezni, hogy a szelep után az átárarnlott nagynyomású levegő egy. megengedett nyomás értékét — 0,2—0,3 attü — ne lépjen túl. Hátrányuk még ezeknek a lökésgátló szelepeiknek, hogy nem alkalmasaik tetszőleges méretű ki- és beömlő nyílások hatásos védelmére, továbbá, hogy a szívóifazisra védelmet nem nyújtanak és működésük biztosítása gondos és rendszeres karbantartást igényel. Az ismert léglöfcésiVédő berendezések előbb említett hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti védőszelep, A védendő, zárt létesítmények belső terének beszívó és légkidotoó nyílásaira felszerelendő, túlnyomás ellen védő — találmány szerinti — szelep a korszerű magfegyverek: hosszú hatóidlej ű robbantásával keltett léglökéshullámakkal szemben hermetikusan záróan, teljes védelmet nyújt és így kizárja, hogy a létesítmény belső terében az élő szervezetekre, valamint a gépi és egyéb berendezésekre káros túlnyomás keletkezzék. A találmány lényege a túlnyomás ellen védő szelep olyan kialakítása, hogy a szelep záróeleme a léglökéshullám odaérfcezése előtt zárja a szelep áteresztő nyílását. A találmány szerinti szelep azért úgy .van megszerkesztve, hogy a szelepházba bevezető csőcsonkkal szemben egy célszerűen kiképzett és a szelepzárási, folyamat megindítását célzó kontaktelem van elhelyezve, mely kontaktelem együttmozgást biztosító módon van összekapcsolva a szelep áteresztő nyílásának lezárására szolgáló elemmel. A szelepház belső tere úgy van kiképezve, hogy a levegő a bevezető esőcsonfc és áteresztő nyílás között a kontakt- és záróelem érintésével csak a célszerűen kialakított légterelő járatokon áramolhat. Robbanás esetén a bevezető csőcsonkon benyomuló léglökéshullám beleütközik a kontaktelembe, mely a lökéshullám haladásával azonos irányba elmozdulva .ugyanezen irányba mozgatja a vele összekapcsolt záróelemet. Mivel a lökéshullám a konitakteleim érintése után a járatokba, mint kényszerpályára terelődik, ezért mire az ily módon késleltetett lökéshullám, az áteresztő nyíláshoz ér, a záróelem már lezárta az áteresztő nyílást. A lökéshullám túlnyomásának megszűnése után a szívó-fázis hatásária a záróelem automatikusan nyitja az áteresztő nyílást és túllendülve a közép (üzemi) helyzeten zárja — a szelep kialakításaitól függőién — a légterelő járatok nyílását vágy a szabad légtérbe vezető csőnyílást, megakadályozván ezzel a szívó-fázis káros hatásának érvényesülését a létesítmény belső terében. A szívó-fázis megszűnése után, nyugalmi állapotban, a záróelem félveszi üzemi (közép) helyzetét, melynél mind az áteresztő nyílás, mind a járatok, mind pedig a szabad légtérbe vezető nyílás nyitva vannak és a levegő szabadon áramolhat a vódőszelepen keresztül. A lökéshullám kontakt hatására a védőszelep 5 automatikusan, hermetikusan, teljes biztonsággal zár, ezért a létesítmény védett belső terében az élő szervezetek, műszerek és egyéb berendezések épséget veszélyeztető túlnyomás nem következhet be. Expanziós kamrát nem 10 igényel, ezért helyszükséglete az ismert léglökésvédő berendezéseknél kisebb. Hermetikus beépítése a légbeszívó vagy légkidöibó csővezeték nyomvonalába történik, ezért a szelep bármiély — védelmi célt szolgáló — létesítmény 15 belső terébe minden komplikáció nélkül felszerelhető, amellett, hogy a könnyű hozzáférhetőség folytán ^egyszerűen kezelhető ós könnyen karbantartható. A védőszelep a nyoimó-és szívó-fázisra egyaránt védelmet nyújt. A 20 nyomó- és szívó-fázis befejezése után a nyugalmi állapotban a szelep ismét automatikusan beáll üzemi helyzetébe. A nyomó-szívó fázisban fellépő mechanikai igénybevételek maradó deformációt a védőszelepben nem okoznak. 25 A találmány szerinti védőszelep páldakénti kiviteli alakjait vázlatosan a mellékelt rajzok szemléltetik. Az 1. ábrán a védőszelep egy kiviteli alakjának hosszanti keresztmetszetét mutatja üzemi 30 helyzetben. A 2. ábrán hosszanti keresztmetszetben bemutatott kiviteli alaknál az egymással szilárdan kötött: mozgást indító kontafctelem, a járatok légterelő hengeralakú válaszfala és a záró-35 etem, együttmozognak:. A 3. ábra csiatoirnanyílások légikökósvédelmét célzó védőszelep kiviteli alakjának: hosszanti keresztmetszetét tünteti fel. Az 1. ábra a védőszelepet üzemi helyzetben 40 szemlélteti. A védőszieliep ezen helyzetében a levegő szabadon áramlik a pontvűnallal jelzett nyomvonalon a külső légtértől a —2'— bevezető csőhöz csatlakoztatott —1— beszívó csövön keresztül a szelepház —4— felső külső köpenye 45 által határolt és koncentrikus, hengeralakú, alul kúposán kiképzett —3— válaszfallal vagy válaszfalakkal, körgyűrű keresztmetszetű légterelő járatokra osztott felső részen át a —11: — átvezető nyíláson keresztül a szelepház —9— 50 'alsó külső köpenye által 'határolt alsó résziébe, majd onnan a —12— áteresztő nyíláshoz csatlakozó —10— szívó csövön a létesítmény védett belső terébe. A —3— válaszfal alsó kúpos neszébe — a —2— bevezető cső tengelyének meg-55 hosszabbításaiban — —7— orsó van ágyazva, melynek a —2— bevezető cső felé néző végérte körongalakú, célszerűen homorú vagy befelé kúpos kiképzésű —5— kantaktielem, míg a védőszelep alsó terében levő szárára —8— záróelem 60 van rögzítve. A védőszelep ezen állapotában a —3— válaszfal alsó kúpos részébe ágyazott —7— orsóra erősített —8— záróelemet, célszerűen szeleptányért, a —6— rugó emeli fel a —'12— áteresztő nyílásról olyképpen, hogy a 65 —8— szeleptányér ebben a helyzetben a —12—• •!
