153218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. VII. 01. (ZE—236) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1963. VII. 01. Közzététel napja: 1966. V. 23. Megjelent: 1966. XII. 20. 153218 Szabadalmi osztály: 21 e 29—36 Nemzetközi osztály: G 01 r Decimái osztályozás: Feltaláló: Schorcht Adelbrecht oki. mérnök, Jena, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Carl Zeiss Jena cég Jena, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és berendezés villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére A találmány tárgya eljárás, és berendezés villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére. Ismeretesek olyan kompenzáló eljárások és szerkezeti elrendezések, amelyek olymódon szol- 5 gálnak villamos feszültség mérésére, hogy kéz­zel vagy önműködően nullindikátor bemenősar­kaira azonosan nagy feszültséget kapcsolnak az említett feszültséggel szemben mindaddig, míg a két feszültség különbsége igen jó közelítéssel 10 nullai értékű lesz. Ismeretes továbbá az is, hogy kis egyenfeszültségek kompenzálására a nullin­dikátort olyan erősítővel látják el, amely a különbségi feszültséget vibrátor útján négy­szög- vágy' tűimpulzusokká alakítja. Ezek az 15 impulzusok periodikus vagy nem periodikus fo­lyamatot alkotnak. Ilyen módon a kijelző ké­szülék nullponteltolódását meg lehet akadályoz­ni. Ez a nullpont eltolódási jelenség a tisztán egyenáramú erősítőknél általában szokásosan 20 előforduló jelenség. Az ilyen berendezések egyes típusainál megszólalási küszöb jön létre, azaz meghatározott különbségi feszültségnél a null­indikátor vagy egyáltalán nem j élez vagy pe­dig önműködő kompenzáció nem jön létre. 25 Az említett hátrányokat a találmány útján úgy küszöböljük ki, hogy villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére olyan eljá­rást alkalmazunk, amelynek során a mérendő feszültséggel kompenzáló mintavételező feszült- jo séget kapcsolunk szembe és az így keletkezett különbségi feszültséget ismételt mintavételezés után nullindikátorral mérjük, amely nullindiká­tor pontosságát megszólalási küszöb korlátozza és amelynél a kompenzáló körben nyert különb­ségi feszültségre konstans frekvenciájú, ampli­túdójú és jelalakú {célszerűen szinuszos) válta­kozó feszültséget szuperponálunk és az eredő villamosmennyiséget bocsátjuk a nullindikátor­ra. A váltakozó feszültség amplitúdóját a mű­ködési küszöb értékével — csúcstól-csúcsig amplitúdóját a pozitív ill. negatív irányú mű­ködési küszöbértékek abszolút értékeinek össze­gével — megegyező értékűre vagy annál ki­sebbre állítjuk be. A szuperponált váltakozó feszültség frekven­ciáját előnyösen úgy választjuk meg, hogy az a mintavételi frekvenciától valamint annak egész­számú többszöröseitől eltérő értékű legyen. Eb­ben az esetben a megszólalási küszöbnek csak egyik oldalát csökkentjük. Ha azonban a szu­perponált váltakozó feszültség frekvenciája a mintavételi frekvenciával eredetileg egészszámú viszonyban van, vagy pedig, ha fennáll az a veszély, hogy üzem közben ilyen viszony ala­kul ki, akkor szükséges, hogy -a szuperponált váltakozó feszültséget vagy a mintavételi frek­venciát egy másik időlefutás szerint modulál­juk. Az is lehetséges, hogy a mintavételi frek­venciát a váltakozó feszültség frekvenciájának 153218

Next

/
Oldalképek
Tartalom