153218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. VII. 01. (ZE—236) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1963. VII. 01. Közzététel napja: 1966. V. 23. Megjelent: 1966. XII. 20. 153218 Szabadalmi osztály: 21 e 29—36 Nemzetközi osztály: G 01 r Decimái osztályozás: Feltaláló: Schorcht Adelbrecht oki. mérnök, Jena, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Carl Zeiss Jena cég Jena, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és berendezés villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére A találmány tárgya eljárás, és berendezés villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére. Ismeretesek olyan kompenzáló eljárások és szerkezeti elrendezések, amelyek olymódon szol- 5 gálnak villamos feszültség mérésére, hogy kézzel vagy önműködően nullindikátor bemenősarkaira azonosan nagy feszültséget kapcsolnak az említett feszültséggel szemben mindaddig, míg a két feszültség különbsége igen jó közelítéssel 10 nullai értékű lesz. Ismeretes továbbá az is, hogy kis egyenfeszültségek kompenzálására a nullindikátort olyan erősítővel látják el, amely a különbségi feszültséget vibrátor útján négyszög- vágy' tűimpulzusokká alakítja. Ezek az 15 impulzusok periodikus vagy nem periodikus folyamatot alkotnak. Ilyen módon a kijelző készülék nullponteltolódását meg lehet akadályozni. Ez a nullpont eltolódási jelenség a tisztán egyenáramú erősítőknél általában szokásosan 20 előforduló jelenség. Az ilyen berendezések egyes típusainál megszólalási küszöb jön létre, azaz meghatározott különbségi feszültségnél a nullindikátor vagy egyáltalán nem j élez vagy pedig önműködő kompenzáció nem jön létre. 25 Az említett hátrányokat a találmány útján úgy küszöböljük ki, hogy villamos feszültségek mintavételes kompenzáló mérésére olyan eljárást alkalmazunk, amelynek során a mérendő feszültséggel kompenzáló mintavételező feszült- jo séget kapcsolunk szembe és az így keletkezett különbségi feszültséget ismételt mintavételezés után nullindikátorral mérjük, amely nullindikátor pontosságát megszólalási küszöb korlátozza és amelynél a kompenzáló körben nyert különbségi feszültségre konstans frekvenciájú, amplitúdójú és jelalakú {célszerűen szinuszos) váltakozó feszültséget szuperponálunk és az eredő villamosmennyiséget bocsátjuk a nullindikátorra. A váltakozó feszültség amplitúdóját a működési küszöb értékével — csúcstól-csúcsig amplitúdóját a pozitív ill. negatív irányú működési küszöbértékek abszolút értékeinek összegével — megegyező értékűre vagy annál kisebbre állítjuk be. A szuperponált váltakozó feszültség frekvenciáját előnyösen úgy választjuk meg, hogy az a mintavételi frekvenciától valamint annak egészszámú többszöröseitől eltérő értékű legyen. Ebben az esetben a megszólalási küszöbnek csak egyik oldalát csökkentjük. Ha azonban a szuperponált váltakozó feszültség frekvenciája a mintavételi frekvenciával eredetileg egészszámú viszonyban van, vagy pedig, ha fennáll az a veszély, hogy üzem közben ilyen viszony alakul ki, akkor szükséges, hogy -a szuperponált váltakozó feszültséget vagy a mintavételi frekvenciát egy másik időlefutás szerint moduláljuk. Az is lehetséges, hogy a mintavételi frekvenciát a váltakozó feszültség frekvenciájának 153218