153213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módosított alkidgyanták előállítására

3 153213 4 technikai etilénglikolt vagy dietilénglikolt alkalmazunk. A találmány szerinti reakció vázlatát a csatolt ábrán szemléltetjük.' Az a) lépésben az orto-ftálsavanhidrid etilénglikollal való félészter képzési reakcióját, a b) lépésben pedig a képződött félészter olajjal történő acidolizisét vázoljuk. Az első lépésben, vagyis a félészter képzésnél, arra kell ügyelni, hogy a reakció folyamán lineáris szerkezetű, termaplasztikus, etilénglikolos alkidgyanta ne keletkezzék, mert az ilyen gyanta filmje lakkipari célra alkalmatlan. Emiatt célszerűen a sztöchiometrikus aránynál valamivel kevesebb etilénglikollal folytatjuk le a félészter képzést. A reakció l&O—180 C°-on 30—60 perc alatt végbemegy. Ezt követően, 260 C° körüli hőmérsékleten a ftálsavanhidrid félészteren levő karboxil-csoport segítségével a gyantába a neutral olajat beépítjük. Ezután pedig a szabad karboxil-csoportok észterezéséhez szükséges polialkoholt 30 perc leforgása alatt több részletben beadagoljuk, végül 220 C°-on a megfelelő víszkozítási érték eléréséig folytatjuk a gyártást. A találmány szerinti javított eljárás előnyei a következőkben foglalhatók össze: 1. Az egylépcsős gyártás átfutási ideje kb. 30—40% időmegtakarítást jelent a kétlépcsős gyártáshoz képest. Az átfutási idő csökkentése a gyártóberendezések kapacitásának fokozott kihasználását teszi lehetővé, a munkabér és energiaköltségek is az időmegtakarítással arányos mértékben csökkennek. 2. Az alkidgyanták gyártásának gazdaságossága előnyös módon javítható. Mint már bevezetőben kifejtettük, desztillált zsírsav helyett neutrál-olajökat lehet alkalmazni, melyek olcsóbbak és könnyebben kezelhetők, másrészt a találmány szerinti eljárásnál alkalmazható etilénglikol vagy dietilénglikol sokkal olcsóbb, mint a szokásosan használt polialkoholok, pl. a dinamítminőségű glicerin. További gazdasági előnyt jelent az is, hogy dehidratált ricinusolajjal módosított alkidgyanták helyett szójaolajjal módosított alkidgyanták hasonló eredménnyel állíthatók elő és azonos felhasználási célokra alkalmazhatók. 3. A találmány szerinti eljárásnál' kétbázisú savként orto-ftálsavanhidrid használható. Nem szükséges tehát, — mint pl. az újabban bevezetett ún. aeidolizises alkid eljárásnál — tereftálsavat alkalmazni, így az eljárás savkomponense könnyen hozzáférhető és olcsó. Ezenkívül nem következik be az alkidgyanták gyártása folyamán a ftálsavanhidrid eddigi mértékű szublimálása, a le nem reagált ftálsavanhidrid, valamint a félészterek bomlása során felszabaduló ftálsav szublimációja lényegesen kisebb, mint az eddigiekben. 4. A találmány szerinti eljárással nyert kész alkidgyanta-oldatok színe igen világos. Ezáltal mód nyílik pl. nyálkátlanított szójaolajból, fehér zománcok gyártására is alkalmas alkidgyanták előállítására. Megemlítjük még azt is, hogy a javított eljárással közepes és kis olajhosszúságú alkidgyanták is gyárthatók olymódon, hogy a relatíve alacsony savszám elérése ellenére sem történik káros gélesedés. A találmány szerinti eljárás részleteit a kö-5 vetkező gyakorlati példákkal szemléltetjük. 1. példa ' Alkidgyanták előállításánál használatos reak-10 torba 360 kg szójaolajat, 242 kg technikai orcoftálsavanhidridet és 26 kg etilénglikolt mérünk. A reakcióelegy hőmérsékletét 170 C°-ra emeljük és 30 perc eltelte után savszám meghatározáshoz mintát veszünk. A reakcióelegy savszá-15 ma normál körülmények között 30 perc eltelte után kb. a felére csökken. Ezt követően a reakeióelegyet 260 C°-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten egy óra hosszat reagáltatunk. A reagálás befejezése után 92 kg technikai pen-20 taeritritet folyatunk a reaktorba 1 óra leforgása alatt adagokban. Ezután a reakcióelegy hőmérsékletét 220—230 €°-on tartjuk, míg a savszám 10 mg KOH/g érték alá csökken, ehhez kb 6 óra szükséges, és az olvadék viszkozitása Ford— 25 4—tölcsérrel mérve 25 mp. A kapott alkidgyantát 750 kg lakkbenzinben oldjuk és leszűrjük. Az alkidgyanta oldat levegőn száradó alapozó-és fedőzománook gyártásánál használható fel. 2. példa Alkidgyantáknál használatos reaktorba 292 kg szójaolajat, 78 kg lenolajat, 245 kg technikai 35 orto-ftálsavanhidridet és 25 kg etilénglikolt mérünk. A gyártási eljárást az. 1. példa szerint végezzük azzal az eltéréssel, hogy 91 kg pentaeritritet adagolunk, és az elkészített alkidgyantát 850 kg lakkbenzinben oldjuk. 40 A kapott alkidgyanta levegőn száradó zománcok gyártására, vagy magas viszkozitásra főzve matt falfestékek kötőanyagaként használható. 3. példa 45 Alkidgyanták előállításánál használatos reaktorba 550 kg lenolajat, 370 kg technikai orto-ítólsavanhidridiet és 30 kg etiléngKkolt mérünk. A gyártási eljárást az 1. példa szerint végez-50 zük, azzal az eltéréssel, hogy a végén 141 kg pentaeritritet adagolunk a reakcióelegyhez. Az így készített alkidgyanta lakkbenzines oldata zománcgyártás kötőanyagaként használható fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Ejárás módosított alkidgyanták előállítására, azzal jellemezve, hogy orto-ftálsavanhídri-60 det a savanyú félészter képzéshez sztöchiometriailag szükséges mennyiségű kétértékű alkohollal és szójaolajjal, lenolajjal, faolajjal, napraforgóolajjal vagy keverékükkel első lépésben 160—180 C°-on reagáltatunk, majd a f£l-65 észterképzés befejezése után kapott reakciőele-2