153212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza gyapjú folyamatos karbonizálására

3 153212 4 tés során a gyapjúban lévő kénsav oldat koncentrálódása ilyen körülmények között aránylag időben gyorsan károsítja már magát a gyapjút is és így a karbonizálás mellett nagyobb mérvű károsodás következik be. 5 A találmány kidolgozása során megvizsgáltuk a szárítás és égetés idő és hőmérsékleti hatását a gyapjú károsodása szempontjából. Megállapításunk szerint a karbonizálás hőmérséklete növelhető az idő egyidejű csökkentése mel- 10 lett amennyiben a szárítást és égetést egy műveletben lúlhevített gőztérben végezzük, és az atmoszférikus levegő kizárásáról, vagy csökkentéséről is gondoskodunk. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy 15 alkalmas berendezésben kénsav oldattal, célszerűen esetleg valamilyen nedvesítőszerrel is telített laza gyapjút 120—150 °C hőmérsékletű gőztérben egy műveletben szárítjuk ^és égetjük olymódon, hogy a gőztér nyomása nagyobb 20 mint a külső tér atmoszférikus nyomása. A szárítás és égetés ideje az alkalmazott hőmérséklet függvényében 2—10 perc. A túlhevített vízgőznek, mint energia hordozónak alkalmazása esetén az aránylag hideg 25 kénsawal, ill. nedvesítő szerrel telített gyapjúra a vízgőz rákondenzálódhat, ami által a szárítás, ill. égetés ideje elhúzódhat olyan mértékig, amikor már az általunk megállapított kritikus időn túli hőkezelés következik be, ami károso- 10 dásra vezethet. Ennek meggátlása céljából a szárítóberendezésbe belépő 'karbonizáló oldattal telített laza gyapjút előzetesen 50—60 °C hőmérsékletre célszerűen sugárzó testek alkalmazásával felmelegítik. Ily módon elkerülhető, ill. ;5 nagymértékben csökkenthető a szárító, ill. égető térben a nem kívánatos vízgőz kondenzáció. A szárítás, ill. égetés során, annak hatékonyabbá tétele céljából a túlhevített vízgőzt a. berendezésben folyamatosan áthaladó gyapjú 40 rétegen keresztül^eirkuláltatjuk, miközben gondoskodunk a feleslegessé vált, ill. részben már telítődött vízgőz elvezetéséről. Ezt' legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, hogy a gőzadagolással egyidejűleg .azonos mértékű gőzelvezetés- 45 ről is gondoskodunk. Fontos azonban, hogy a gőztérben állandó kismértékű túlnyomás le' gyen, ami meggátolja a levegő bejutását a gőztérbe. Ez nemcsak hőveszteséget jelentene, hanem a levegő oxigénjének jelenléte és magas 50 hőmérsékletű kezelés miatt fokozottabb károsodási veszéllyel jár. A gyakorlatban alkalmazandó túlnyomás 0,1— A kiadásért felel: a Közgazdasági 6609313. Zrínyi (T) -Nyomda, Budai —0,2 atm. Általában ezt úgy célszerű beállítani, hogy a szárítás és égető tér be- és kivezető nyílásain a gőz csekély mértékben kifelé áramoljon. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a laza gyapjút — a mosást követően — általában még nedves állapotban folyamatosan működő Leviatán berendezésben kezeljük a kívánt koncentrációjú karbonizáló oldattal, majd mechanikai víztelenítés után ezt a műveletet szükség szerint egy azonos rendszerű . berendezésben megismételjük. Ezt követően a mechanikai víztelenítést fokozzuk úgy, hogy a gyapjú nedves- -ségtartalma 100 %-ot ne haladja meg. Ezután a gyapjút egy folyamatos szállítóasztal továbbítja a szárítógép-adagoló berendezésre. Az adagoló berendezésbe falécekből készült lassú járatú szállító asztal viszi a gyapjút a felhordó tűsasztalhoz. Egy kaparó villa segítségével elérhető, hogy a gyapjú egyenletes rétegben helyezkedjék el a tűs asztalon. A tűsasztaí a gyapjút egy közbeiktatott leverő berendezés segítségével a szárító gép szállító asztalára teríti. Á" szárítás és égetés szívó asztalos' folyamatos szárítógépen történik. A szállítóasztal felett egységenként két hőkicserélő, alatta egy ventillátor van elhelyezve. A ventillátor végzi a túlhevített gőz-' cirkuláltatását, amelynek sebessége a szállító a Mai felett 200—250 m/perc. A gőz útja a hőkicsereion, a gyapjún és a ventillátoron keresztül a gép kettős fala között a hőkicserélő fölé vezet. A felesleges gőz a gép tetején elhelyezett csövön keresztül távozik. A gőz hőmérséklete 120—150 C°, a szárítás es az égetés sebessége fokozatnélkül szabályozható 2—10 perces kezelés biztosítása végett. Az égetés befejezése után a gyapjú további kezelése mint semlegesítés és öblítés a már ismert mószerek szerint történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás laza gyapjú folyamatos karbonizálására, azzal jellemezve, hogy alkalmas berendezésben kénsav oldattal telített gyapjút 120— —150 Cc

hőmérsékletű gőztérben célszerűen 2—10 percig egyidejűleg szárítjuk és égetjük, mimellett a gőztér nyomása nagyobb, mint a külső atmoszférikus nyomás. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy a szárítás és égetés előtt a gyapjút — célszerűen sugárzó testek alkalmazásával — 50—60 C°-ra melegítjük. és Jogi Könyvkiadó igazgatója, äst V., Balassi Bálim u. 21—23. 2