153212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza gyapjú folyamatos karbonizálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eejelentés napja: 1965. V. 24. Közzététel napja: 1966. V. 23. Megjelent: 1966. XII. 20. (TE—410) 153212 Szabadalmi osztály: 8 k Nemzetközi osztály: D 06 m N Decimái osztályozás: Feltalálók: Mike István igazgató főmérnök, Kováts Ferenc vegyészmérnök, Dr. Péter Ferenc vegyészmérnök/ Hűvös Endre gépészmérnök, Szabó Miklós gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gyapjúmosó és Szövőgyár, 80%, Textilipari Kutató Intézet, 20%, Budapest Eljárás laza gyapjú folyamatos karbonizálására A gyapjú feldolgozás egyik igen lényeges technplógiai művelete a karbonizálás, vagyis a gyapjúban lévő növényi eredetű szennyeződések eltávolítása. E célból a laza gyapjút ásványi savval, célszerűen 4—fi Be9 kénsav oldattal telítik, majd mechanikai víztelenítés után szárítják és azt követően 10&—110 C°-on, 10—60 percig hőkezelik, azaz égetik. A szárítás és az égetés együttes időtartama általában 4—5 óra szakaszos eljárás szerint, míg folyamatos eljárás szerint általában 30—40 perc. A karbonizálás eredményeképen a beszárított ásványi say a növényi eredetű szennyeződéseket kiégeti anélkül, hogy a gyapjú maga számottevő- károsodást szenvedne. A karbonizálás kivitelezhető szakaszos, félfolyamatos, ill. folyamatos technológia alkalmazásával. Szakaszos eljárás szerint a laza gyapjút kénsav oldattal telítik kádban, vagy centrifugában, majd ezt követően általában centrifugálással víztelenítik a felesleges óidat eltávolítása végett. Az ily módon víztelenített laza gyapjú anyagot különböző szárítóberendezésekben szárítják, ill. égetik. A szárítás hőmérséklete általában 60-^80 °C, míg az égetés 100—110 °C-on történik. Az égetést követően semlegesítés következik, majd végül hidegvizes öblítés után ismételten megszárítják az anyagot, amely már továbbfeldolgozásra alkalmas. Folyamatos eljárás szerint alkalmas berendezésben. általában Leviatán-szerű kádakból öszszeállított berendezésekben telítik a gyapjút kénsav oldattal, majd a géppel összeépített szá- , rító, ill. égető berendezésben történik a laza gyapjú szárítása, ill. égetése. .» A kádakban a laza gyapjú telítése egy, vagy két műveletben történik, majd végül kipréselő hengerpárok segítségével mintegy 100% nedvességtartalomra víztelenítik. A Leviatán kádak egybe vannak építve egy olyan szállító szalaggal, amely a laza gyapjút a szárító berendezésbe továbbítja. Megfelelő berendezések biztosítják, hogy a szállító szalagon lévő gyapjú egyen-, letes rétegben helyezkedjék el. A szárítás, ill. égetés után, melynek hőmérséklete megegyezik a szakaszos eljárások hőmérsékletével, semlegesítés, majd ezt követően öblítés következik és végül szárítás után a gyapjú továbbfeldolgozásra alkalmassá válik. Az eddig alkalmazott szakaszos, ill. folyamatos karbonizálási módszerek megegyeznek abban, hogy egyrészt a szárítás, ill. az égetés hőmérséklete nem haladja meg a 100—110 °C-t és ennek megfelelően az időtartama is aránylag hosszú. Hőközlésre általában meleg levegőt használnak. A magasabb hőmérsékleten történő égetést, ill. szárítást ezideig nem alkalmazták, abból az elméletből kiindulva, hogy a 110 °C-t meghaladó szárítás, ill. égetéskor a szárítás, ill. ége-153212
