153199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés föld alatti, nyomás alatt álló munkaterek, különösen pajzsos alagútépítés munkatere homlokbiztosítására

153199 nyomású térséggel összekötő csőből vagy csövekből álló csőrendszere van. A következőkben a találmányt a berendezés két példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolato- • san a csatolt rajzokra való hivatkozással vilá- 5 gítjuk meg. Az 1. ábra egy pajzsos alagútépítés hosszmetszetét, a 2. ábra pedig az 1. ábrán A-val jelölt vonal mentén vett keresztmetszetét ábrázolja. A nyomás alatti (túlnyomásos) 1 munka- io teret a szokásos módon a 2 pajzs, a már beépített 3 béléselemek, a fejtés alatt álló 4 homlok és hátul a nem ábrázolt zsilip határolják és elől az 5 merevítőfalak osztják meg. A fejtési homlokot ismert módon a szükség- 15 hez képest a rajzon fel nem tüntetett hézagos vagy zárt paliázással és homlokkitámasztó sajtóklka! biztosítjuk és a 2 pajzsot egy-egy alagútgyűrűnek a 3 béléselernekből történt beépítése után az ezekre, mint kész szakaszra tá- 20 maszkodó 6 sajtókkal nyomjuk előre. A találmány szerinti berendezés e kiviteli példánál a munkatérben levő nyomásnál kisebb nyomású térség felé vezető 7 vezetékből, 8 gyűjtőcsövekből és ezekhez a 10 elzárószerkezeteben keresz- 25 tül csatlakozó, a 2 pajzsra, illetőleg az 5 merevítőfalakra támaszkodó 9 csápokból áll. A 9 csápokat a 6 sajtók a 2 pajzzsal és az 5 ímerevítőfalakkal együtt nyomják előre úgy, hogy azok a még fejtés előtt álló talajba nyomulnak 30 be. A 9 csáp általában kettősfalú csőből áll, amely a 9a szakaszán perforált és előnyösen ismert módon olyképpen van kialakítva, hogy a külső cső nyilasai nagyobb, a belső cső nyilasai kisebb átmérőjűek; a két cső közé a na- 35 gyobb nyilasokon át kisebb átmérőjű talajszemcsék bekerülhetnek és így e szakaszon a kettős falú cső szűrőrendszert alkot. Ha a belső kis átmérőjű nyilasokkal ellátott cső nyílásai a használat folyamán esetleg eltömődnek, akkor 40 a 10 elzárószerkezettel a csápot a rendszerből kikapcsolva, a belső cső cseréjét könnyen végrehajthatjuk. Mivel a csőrendszer a 7 vezeték útján kisebb nyomású térséggel — esetleg szivattyúval — 45 van kapcsolatban* az egész csőrendszerben és a 9 csápokban is kisebb nyomás uralkodik, mint a talajvíz hidrostatikus nyomása, és kisebb, mint az 1 munkatérben uralkodó nyomás. V A talajvíz ezért nem az 1 munkatér felé, ha- 50 nem a 4 fejtési homloktól a talaj belseje felé irányulva a 9 csápok 9a perforált, szűrős szakasza felé áramlik és azon át a 7 vezetéken át távozik. Ezzel egyrészt a 4 fejtési homlok környezetében a nyomás is lecsökken, másrészt 55 a talaj felé irányuló áramlás a talajt szárazabbá teszi és ezt kiducolja. A kisebb nyomás következtében lecsökbenthetjük a nyomást a munkatérben, ahol kedvező egyéb feltételek mellett ez az atmoszférikus nyomást is elérheti, ha ennek megfelelően a csőrendszerben a nyomást ez alá (vákuum) csökkentjük. Teljesen hasonlóképpen működik a találmány szerinti berendezésnek a hosszelvényben a 3» ábrán, annak B jelű vonala mentén vett metszetében a 4. ábrán bemutatott másik példaképpeni kiviteli alakja is. Ezt az alakot ebben az esetben alkalmazhatjuk, ha a pajzsos alagútépítést- a 11 iránytáró előrehajtásával hajtjuk végre. Ekkor a 7 vezeték a 11 iránytáróba nyúlik előre, a 8 gyűjtőcső is itt helyezkedik el s a 9 csápok sugárirányban innen indulnak ki. A 9 csápokat ez esetben tehát nem a 2 pajzzsal együtt hajtjuk előre, hanem külön kell szakaszos toldással az iránytáróból kihajtanunk. A 9 csápok elrendezés szempontjából lehetnek a 11 iránytáróra (merőleges síkban vagy síkokban, de lehetnek más, pl. spirálos elhelyezésben is. A felhozott két példa pajzsos alagútépítésre vonatkozik, de a találmányt alkalmazhatjuk földalatti műtárgyépítéseknél, sőt hídalapozások keszonmunkáinál is stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás földalatti, nyomás alatt álló munkatér, különösen pajzsos alagútépítés munkatere homlokbiztosításárai, azzal jellemezve, hogy a munkatérben szokásos módon az atmoszférikus nyomásnál nagyobb légnyomást állítunk elő, majd a fejtés talajkörnyezetébe a hidrostatikus nyomásnál kisebb (pl. atmoszférikus) nyomású térrel közlekedő csöveket vezetünk be és e csövekbe a hidrostatikus nyomás következtében a fejtés talajkörnyezetéből beáramló vizet elvezetjük, végül a talajvízáramlás folytán megváltozott hidrostatikus nyomás csökkenésének megfelelően csökkenthetjük a munkatéri nyomást. 2. Az 1, igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csőrendszerrel közlekedő, a hidrostatikus nyomásnál kisebb nyomású térben légritkított teret (vákuum) állítunk elő és a munkatér nyomását atmoszférikus, vagy azt megközelítő (pl. 1,1 atm) nyomásra csökkenthetjük. 3. Berendezés az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a nyomás alatt álló munkatérből a fejtés talaj környezetébe benyúló, a talaj belsejében nyilasokkal áttört, célszerűen kettős falú, szűrőrendszerré kialakított szakaszokkal rendelkező, a munkatér felé eső végein elzárócsapokfcal ellátott csápokból (csövekből) és ezeket a munkatérben összekötő gyűjtőcsőből vagy csövekből, valamint a hidrostatikus nyomásnál kisebb nyomású térséggel összekötő csőből vagy csövekből álló csőrendszere van. Figyelembe vett nyomtatványok: 1 rajz, 4 ábra Ajtay Zoltán: „Bányavizek elleni védekezés" dr. Németh Endre: „Hidromechanika" című könyvek. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója X 6609311. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.