153198. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, képek xerográfiai másolására szolgáló, szerves vagy szervetlen fotokonduktív réteggel bevont lemez feltöltésére

/ K Ha ugyanis az elektróda tűit úgy rendezzük el, hogy azok sara az elektróda mozgási irányához képest ferde, akkor az elektróda kis sűrűségű helyei, melyek a xerográfiai lemez említett vonalkái t okozzák, az elektróda moz- 5 gása folyamán átlapátolják a nagyobb sűrűségű villamos töltést feltüntető helyeket, miáltal az elektróda áthaladása után a lemezre rakodott villamos töltések eloszlása kiegyenlítődik és az említett vonalkák a képen többé 10 nem mutatkoznak. Az elektródatűk említett ferde elhelyezése azonban szükségessé teszi a haladás irányába eső elektródaméret megnövelését, miáltal az egész xerográfiai képmásoló berendezés méretei 15 megnagyobbodnak. Azt találtuk azonban, hogy a xerográfiai lemezen a villamos töltések eloszlásának ilyen 'kiegyenlítődését akkor is elérjük, ha az elektródatűk az elektróda mozgási irányával hegyes szöget bezáró több pár- 20 huzamos egyenesen vannak elhelyezve, feltéve hogy az egyenes vonalra eső vetületei egyenlő távolságbán vannak egymástól. Az elektródatűk ilyen elrendezése esetén a nagyobb sűrűségű villamos töltések helyei a kisebb sűrűségű 25 helyeket átlapolják az elektróda haladása folyamán, úgyhogy a villamos töltések a fotokonduktív rétegen egyenletesen oszlanak el. Az egyes tűsorok kölcsönös hatása az elektrosztatikus teret eltorzítaná. Ennek megakadá- so lyozására a tűcsúcsok síkjában földelt ernyőző rudakat helyezünk el a tűsorokkal párhuzamosain. További vizsgálatok azt mutatták, hogy az az elektródakeret, amelybe a tűk bele vannak 35 erősítve, a tűkkel létesített elektrosztatikus tér egyenletességét bizonyos mértékben befolyásolja. Amikor ugyanis az eddigi j övezető anyagú kereteket használtuk, az egyes tűcsúcsokkal feltöltött terek neím voltak elég nagy mére- 40 tűek. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére a találmány szerint az elektródakeretet valamely dielektromos anyagból, pl. bakelitból készítjük. Minthogy a találmány szerinti berendezésben a feltöltés egyenletesebb, mint az ismert be- 45 rendezéseikben, ahol az eléktródatük csúcsai egyetlen egyenes vonalon vannak, módunkban áll az elektródamozgás sebességét lényegesen megnövelni anélkül, hogy ugyanakkor a töltőfeszültséget is meg kellene növelnünk. 50 A rajzóik a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a xerográfiai lemezt feltöltő elektróda tűinek mértani elrendezését mutatja. A 2. ábra a fotokonduktív rétegen a villa- g5 mos töltés sűrűségének eloszlását szemlélteti abban az esetben, ha a feltöltést helytálló elektródával végezzük. A3, ábra az elektródát a tűk csúcsa felöl nézve mutatja. 60 A 4. ábra metszet a 3. ábra A—A vonalán. Az 5. ábra az elektróda axonometriás képe. A találmány szerinti, képek xerográfiai másolására alkalmas berendezés szerves vagy szervetlen fotokonduktív réteggel'bevont xerográ- 65 4 fiai lemez feltöltése végett olyan elektródát tartalmaz, amelyet több tűsor alkot. Ezek párhuzamos b vonalakon vannak elhelyezve (1. ábra), melyek a fotokonduktív réteggel bevont lemezhez viszonyítva elmozduló elektróda mozgási irányával hegyes szöget zárnak be. Ezt a mozgási irányt az 1. ábrán nyíl jelöli. A tűk úgy vannak elrendezve a b vonalaikon, hogy az elektróda mozgási irányára merőleges egyenes vonalakon alkotott vetületeik közötti a távolságok egyenlőek. E mértani előírások eredményeképpen azok a c területek (2. ábra), amelyeken a villamos töltés sűrűsége nagyobb, az elektróda mozgása alatt átlapolják a tűk közötti d területeket, melyeken a villamos töltés sűrűsége kisebb, úgyhogy a töltések a fotokonduktív rétegen egyenletesen oszlanak el. A találmány szerinti berendezés elektródjába (3—5. ábrák) az 1 tűk oly módon vannak beerősítve, hogy a fentemlített mértani követelményeknek eleget tegyenek. A tűk alkotta b vonalkik között, földelt, 2 ernyőző rudak vannak, melyek hozzájárulnak a fotokonduktív rétegen levő villamos töltések sűrűségének kiegyenlítéséhez azáltal, hogy a töltéssűrűség változásait csökkentik a b vonalak közti tereknek megfelelő e területeken (2. ábra). A 3 elektródakeretet (Sí—5. ábrák) valamely dielektromos anyagból, pl. 'bakelitból készítjük, ami lehetővé teszi az egyes tűcsúcsokhoz tartozó feltöltött tér megnövelését. Az elektródának ezenkívül ismert 4 ernyőzorácsa van a 6 xerográfiai lemez 5 fotokonduktív rétegének megvédésére átütés ellen. A közölt példában dielektromos anyagú sík lemezből készült 3 elektródakeretnek csavarmenetes 7 furatai vannak, melyekbe a 8 csapokat csavaroljuk. iE csapokba erősítjük az 1 tűket. Ez az elrendezés megkönnyíti a tűk tengelyirányú eltolását, ill. a tűcsúcsok beállítását. Az elektróda alakját természetesen a 6 xerográfiai lemez felülete alakjának megfelelően választjuk meg. Így pl. ha e lemez sík, akkor a tűcsúcsok e síkkal párhuzamos síkban fekszenek. A legkedvezőbb töltőhatást akkor érjük el, ha a 2 ernyőzőrudak is a tűcsúcsok síkjában fekszenek. Ha azonban a fotokonduktív réteg felülete görbe, pl hengeralakú, akkor a tűcsúcsok azzal párhuzamos hengeren helyezendőfc el, amikor is a tűcsúcsok az említett rétegből az elektróda elmozdulása alatt állandó távolságban 'maradnak. A találmány szerinti berendezést a fotokonduktív réteg negatív vagy pozitív feltöltésénél egyaránt alkalmazhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés képek xerográfiai másolására szolgáló, szerves vagy szervetlen fotokonduktív réteggel bevont lemez feltöltésére, azzal jellemezve, hogy elektródái tűkként vannak kialakítva, azok csúcsai egyenes vonalakon (b) van-2