153186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szervetlen pigmenteknek nem vízoldható komponensből csapadékképzés útján való folyamatos üzemű előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IX. 12. (MA—1384) Közzététel napja: 1966. V. 23. Megjelent: 1966. XII. 20. 153186 Szabadalmi osztály: 12 n 3714 Nemzetközi osztály: C 01 g 3714 Decimái osztályozás: 661.876.2 + + 661.876.22/.29 Feltalálók: Scholtz József adjunktus, Veszprém, 50%, Henszelmann Frigyes tanszékvezető docens, Veszprém, 16%, Dr^ Blickle Tibor igazgató helyettes, Budapest, 10%, Szűcs Ferenc tanársegéd, Veszprém, 10%, Reisz Tivadar tanársegéd, Veszprém, 7%, Szabó János tanársegéd, Veszprém, 7% Tulajdonos: Veszprémi Vegyipari Egyetem 50% és MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézete 50% Eljárás és berendezés szervetlen pigmenteknek nem vízoldható -^ komponensből csapadékképzés útján való folyamatos üzemű előállítására A csapadékképzés útján előállítható szervetlen pigmentek, amelyek körét főként az ólom és a cink pigmentek képezik, ez idő szerint szakaszos technológiával készülnék. Így pl. az ólomkromát alapú pigmentek előállítása során a többnyire kiindulási anyagként alkalmazott ólom(II)-oxidot vízzel szuszpendáltatják; sósavval, salétromsavval vagy savkeverékkel különböző bázieitású ólamsót állítanak elő és ezt különféle adalékokat — pl. kénsavat — tartalmazó alkálibikromátoldattal reagáltatják. A leválasztás és az ezt követő érlelés általában több órát vesz igénybe; a pigmentzagy mosása többszöri dekantálással napokig tart. A nagy átfutási idő miatt a berendezések kapacitása csekély és beruházási igénye nagyon jelentős. Hasonló megállapítások tehetők a cink alapú pigmentek technológiájára vonatkozóan is. Ólomkromát alapú pigmentek folyamatos technológiával való .előállítására két eljárás ismeretes. Az első szerint a kiinduló anyag nem a hagyományos ólom(II)-oxid, hanem kész ólom-nitrát és ólomi-kromát, ami a technológiát leegyszerűsíti, mert elmaradnak az oldási folyamatok, \a szilárd anyag adagolási problémája és a reagáltatásho'Z használt nátrium-kromát az anyalúgot nem savanyítja el. Hátránya azonban, hogy a költségesebb ólom^nitrátból indul ki és alkáli-bikromát alkalmazása esetében a felszabaduló sav semlegestíéséhez lúgot kell használnia. A másik folyamatos eljárás fémólomból kiindulva bonyolult módon bázikus óloim-nitrit-5 -nitrát sókat állít elő a termék leválasztásához. Ennek hátránya, hogy csak salétromsavas technológiához használható, tehát sem sósav, sem savkeverék a pigment gyártásához nem jöhet számításiba. 10 Mindkét ismertetett folyamatos technológia közös, súlyos hibája, hogy egyik sem alkalmias tetszés szerinti összetételű ólom-kromát pigment előállítására. Találmányunk célja az ólom- és cink-alapú 15 pigmentek előállítására a felsorolt hibáktól mentes folyamatos technológia kidolgozása. Találmányunk tárgya eljárás szervetlen pigmenteknek nem vízoldható komponensből csapadékképzés útján való folyamatos üzemű elő-20 állítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. A találmány szerinti folyamatos eljárásban a reagáltatóba a bikromát oldott, ionos alakban lép be. Az ólom vagy cinktartalmü bázikus vegyület az ólmot, illetve,, cinket 25 csak részben tartalmazza ionos alakban, míg a további ionok a reagáltatóban fokozatosan keletkeznek. A reagálás .során a reagáltatóban az i ionok kapcsolódása révén keletkezik a termék, éspedig az első szakaszban oldott állapotban, 30 mai*^ Í» telítettig elérése után megmdul a 153186