153179. lajstromszámú szabadalom • Lég- és folyadéktömlős alapozás építmények talajmozgás elleni védelmére

3 1531?9 4 tárok között lehetséges legyen. Ily módon folya­dékkal résziben töltött tömlők görgőként mű­ködve a talaj és az alaptest között a súrlódást minden eddigi megoldásnál jobban csökkentik. A tömlők töltetének változtatásával ismert mó­don a függőleges irányú talajmozgás ennél a találmány szerinti megoldásnál is kiegyenlíthető. A találmány szerint elhelyezett tömlők tehát a függőleges és vízszintes irányú talajeknozdulés elleni védelmet egyaránt megoldják.; Célszerű, ha a - tömlők bizonyos határig vi­szonylag kis méretűek és alattuk képlékeny ágyazat van, hogy a talajra fekvő tömlőfelület igénybevételét, mely a talaj megnyúlásából, il­letve zsugorodásából származik, csökkentsük. Ugyanezek a tömlők alkalmassá tehetők gyors talajmozgások (rengések) elleni védelemre is a találmány szerint a következőiképpen: A tömlő folyadéktöltete egy membránlemez közbeiktatásával összeköttetésben van egy lég­üsttel, melyben célszerűen a folyadéktöltettel közel megegyező nyomású sűrített levegő van. A membránlemez oly módon van méretezve, hogy az bizonyos dinamikus igénybevételre (pl., földrengés) átszakadjon. A membránlemez átszakadása után a folyadék és a levegőtöltét egyetlen rugalmas rendszert alkot, tehát a tömlő töltete a dinamikus igénybevétel hatására ru­galmassá válik. Célszerű párhuzamosan több membránlemezt is elhelyezni mindkét oldalán csappal, illetve tolózárral és állandóan csak egyetlen membránlemez csapjait nyitva tartani; így az említett dinamikus igénybevétel alkalmá­val csak egy membrán szakad át, a veszély el­múlta után pedig az átszakadt membránlemez esiapjait elzárva, majd pedig egy ép membrán­lemez csapjait megnyitva, a szerkezet újra mű­ködésre kész, merev szerkezet, a sérült memb­rán pedig kicserélhető. A csapok zárása és nyi­tása szükség esetén ismert módszerekkel auto­matizálható vagy táwezérelhető. • . A légüst méretének változtatásával a tömlő rugalmas tulajdonságai tág határok között tet­szőlegesen változtathatók, sőt több, esetleg kü­lönböző nagyságú légüst és különböző terhe­lésre' méretezett membránok alkalmazásával a rugalmas tulajdonság, az igénybevételtől füg­gően., önműködően szabályozható. A légüst és a tömlő közötti vezetek hidraulikus ellenállá­sának változtatásával pedig "a lengéscsillapítás változtatható a szükségleteknek megfelelően. A fentieknek megfelelően kiképzett és be­épített tömlő tehát egyszerre egyetlen szerke­zeti egységgel képes megoldani a lassú talaj­mozgás elleni teljes védelmet és a rengések ha­tásának csökkentését. Ilyen módon tömlőkre helyezett építmény azonban csak abban az esetben van egyensúly­ban, ha az építmény súlypontjában támadó eredő terhelés merőleges, az alapsíkra, tehát csak önsúly-terhelés van. Oldalirányú terhelés, pl. szélterhelés >ellen tehát az építményt oldal­irányban ^megtámasztó tömlőket is el kell he­lyezni. Az oldalirányban támasztó tömlőket a találmány szerint nagy hidraulikus ellenállású veaetélskel kell összekötai, így az építmény és a talaj közötti lassú vízszintes irányú elmoz­dulást az oldaltámasztó tömlők jelentéktelen ellenállással megengedik, oldalirányú dinamikus 5 igénybevétel, pl. széllökés esetén, azonban ön­álló tömlőként működnek. Ha az alaptest alatti többi tömlő légüsttel van felszerelvé, úgy az oldáltámasztó tömlőket is fel kell szerelni lég­üsttel. " 10 A következőkben a rajzon egy példaképpeni kiviteli alakot ismertetünk. Az ábra szerint a hajlékony falú, gömbalakú, részben folyadékkal töltött 1 tömlő a 2 alap­test 3 védőlemezzel burkolt alapsíkja alatt 4 !5 képlékeny anyaggal ágyazott 5 alapgödörben úgy. van elhelyezkedve, hogy elgördüíése bizo­nyos határok között biztosított. Az alapgödröt harmonikaszerűen engedékeny, célszerűen ket­tős 6 fedőlemez védi a csapadéktól és külső 20_ kártevőktől, melyben engedékeny 7 hőszigetelő betét, például üveggyapot helyezhető el. A föld alatti fauna kártevése ellen vegyi vagy mecha­nikai 8 védőréteget, például üvegcseriepet kell az alapgödörbe a képlékeny ágyazat alatt a 9 25 talajra elhelyezni. A tömlő töltete 10 vezetéken keresztül változtatható. A vezetékben lehet el­helyezni, az elszivárgás és az elszökés ellen vé­delmet nyújtó berendezéseket. A tömlőn elhe­lyezhető még .§. túlterhelés ellen védő 11 le-30 fúvószelep. A tömlő 12 csővezetéken keresztül összeköttetésben van egy 13 légüsttel. A cső­vezetékben 14 tolózáraik között 15 membrán­lemez van, melyet úgy kell méretezni, hogy csak az épületre veszélyes mértékű dinamikus igény-35 bevételre szakadjon át. A találmány szerinti ki­képzéssel a tömlő statikus igénybevételnél hid­raulikus hengerből és merev görgőből álló rend­szer, míg rengésekre hidraulikus hengerből, merev görgőből és hidraulikus csillapítású rugó-40 ból álló rendszernek tekinthető. Az előbbiekben ismertetett találmány előnyei a korábbi .megoldásokkal szemben a követke­zők. A folyadéktömlős alapozás találmány sze­rinti megoldása viszonylag egyszerű szerkezeti 45 elemekből álló, egyetlen komplex szerkezettel megoldja az építmények mindenfajta talajmoz­gással szembeni lehető legkedvezőbb védelmét, igen nagyméretű talajmozgások esetén is. Ezt mind ez ideig sem az ismert, csak. egy-egy 50 mozgáskomponens ellen védelmet nyújtó meg­oldásokkal, seim az építmény .jelentős túlmére­tezésével nem lehetett elérni. Ez a megoldás viszont nem igényli az építmény jelentős túl­méretezését, mert a tömlők által átadott tá-55 maszreakcóik lassú talajimozgásnál változatlan­ná tehetők, gyors rengéseknél pedig változásuk jelentősen csökkenthető. . Előnye a találmánynak még az is, hogy meg­felélő számú iés méretű tömlő találmány sze-60 rinti alkalmazásával olyan fesztávolságú épít­mények védelme is megoldható, melyek eddig semmiféle építészeti módszerrel nem voltak megóvhatok. További előnyként említhető, hogy külön­g5 böző típusú, rendeltetési, alaprajzi elrendezésű 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom