153163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony energiájú radiokatív-, illetve röntgensugárzás detektálására és mérésére

MAGYAR j NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1964. VIII. 17. (GA—752) Közzététel napja: 1966. IV. 22. Megjelent: 1966. XII. 15. 153163 Szabadalmi osztály: 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: H 05 g Decimái osztályozás: Feltaláló: Dési Sándor, fizikup, Budapest. Tulajdonos: Gamma Optikai Művek, Budapest Eljárás alacsony energiájú rádióaktív, ill. röntgensugárzás detektálására és mérésére » A találmány tárgya alacsony (néhány keV) energiájú radioaktív, gyors neutron, illetve röntgensugárzás detektálására szolgáló szcintillációs számlálóval működő mérési eljárás, illetve mérőberendezés. 5 Mint ismeretes, a szcintillációs méréstechnikáiban az alacsony energiájú béta, gamma, illetve röntgensugárzás, valamint a nem túl nagy energiájú gyors neutronok (200 keV alatt) detektálásának fő akadálya a fényelektromos sok- io szorozok katódjénak termikus elektronemiszsziója miatt fellépő ún. sötétáram impulzusok megjelenése, melyeknek amplitúdója elérheti, sőt túl is haladhatja a mérendő sugárzás detektálásakor kapott szcintillációs impulzusok amp- 15 litudóit. Egy adott energiaszint alatt ezen sötétáram impulzusoknak a száma oly mértékben növekszik, hogy lehetetlenné teszi az adott energiaszint alatti sugárzások mérését. A vázolt probléma megoldására eddig kétféle 20 eljárást használtak: az egyik eljárás a fényelektromos sokszorozok katódjainak termikus elektron emisszióját csökkenti azáltal, hogy a katódot igen r

alacsony hőmérsékletre (—70, —180 C°-ra) hűti le, lévén a termikus elektron 25 emisszió erősen hőmérsékletfüggő. Ezen eljárás három hátrányos tulajdonsággal rendelkezik: 1. a mélyhűtés céljára állandó hűtőanyagról (folyékony nitrogén, szénsavhó, mely utóbbi már kevésbé hatásos,) kell gondoskodni. 30 2. csak különleges fotókatóddal rendelkező sokszorozok használhatók, mivel az alacsony hőmérsékleten a szokásos fotókatódok nem működnek (elvesztik vezetőképességüket). 3. mechanikailag, konstrukciós szempontból erősen megdrágítja a berendezést a hűtőapparátus megépítése, a mérések elvégzésiét meglassítja. A másik eddig szokásos eljárás az ún. koincidenciás mérési módszer, melynél az adott szcintillátort két független sokszorozó „nézi". A sokszorozok kimenő jeleit koincidencia berendezésbe táplálják, mely csak a két sokszorozó együttes és egyidejű (adott intervallumon belül egyidejű) kiadott jele esetén ad kimenő jelet. A sötétáram impulzusok száma a koincidencia berendezés kimenetén erősen csökken, mert a két sokszorozóiban egymástól független nül .alakulnak ki a sötétáram impulzusok és két ilyen független impulzusnak a koincidencia berendezés felbontási idején belüli együttes megjelenési valószínűsége igen kicsi. Ezen módszernek is két nagy hátránya van: 1. meglehetősen bonyolult és ezért drága elektronika kell hozzá (két szcintillációs számláló, tápegységekkel, koincidencia berendezés, erősítők). 2. a mérés lefolytatása nehézkes, mivel a mérendő pl. folyadék mintát a szcintillátorral mindkét sokszorozóhoz kifogástalanul kell optikailag csatolni, ami ezen felül még mechanikailag is megdrágítja a berendezést és pl. az au-153163