153155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polihidroximetilén vizes fázisban oldahtóvá tételére
MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 01. (Dl—99) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. VII. 07. Közzététel napja: 1966. V. 23. Megjelent: 1966. XII. 20. 153155 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 g3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Schübel Hans, Dr. Ratz Heinz, Dr. Bier Gerhard, Troisdorf, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Dynamit Nobel Aktiengesellschaft cég, Troisdorf, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás polihidroximetilén vizes fázisban oldhatóvá tételére A polihidroximetilénből készült fóliák és rostok nagy szakítószilárdságuk és igen magas moduluszuk folytán különösen előnyösen használhatók fel számos különböző alkalmazási területen. E polimerek hátrányos tulajdonsága 5 azonban rossz oldhatóságuk. Ismeretes az irodalomból, hogy a (—CHOH—)n képletű polihidroximetilén az ismert és szokásos oldószerek egyikében sem oldódik, még diimetilformamidban és dimetilszulfoxidban sem. Ez az anyag io még híg és tömény ásványi savakban, rodamidok és lítiumklorid vizes oldataiban, valamint a polivinilalkoholt jól oldó dietiléntriaminban és a Schweizers-reagensben sem mutat semmilyen oldhatóságot. Csupán" a forró 20%-os nát- 15 ronlúgban, valamint a benzil-trimetil-amrnónrurnnhidroxid 35%-os vizes oldatában oldódik a polihidroximetilén, molekulasúlyától függően 1 vagy legfeljebb 2 súly%-ig menő arányban, de ez az oldat sem stabil, a polimer vízzel való 20 hígítás vagy semlegesítés esetén rögtön ismét kicsapódik, vö. H. C. Haas és N. W. Schüler, 3) Polymer Sei. 31, 237 (1958). Ujabb közlemények szerint megolvasztott karbamidban 140 C° hőmérsékleten némileg oldódik polihidroximeti- 25 lén, de ebből is ismét kicsapódik, ha az oldatot vízbe visszük, vö. H. L. Marder és G. Schuerch, J. Polymer Sei. 44, 129 (1960); N. D. Field és J. R. Sdhaefgen, J. Polymer Sei. 58, 533 (1962). Azt találtuk, hogy a polihidroximetilének oly 30 módon módosíthatók, hogy vizes fázisban oldatban maradnak, ha a polimert széndiszulfiddal és bázisos anyagokkal kezeljük és xantogenáttá alakítjuk át. A kapott xantogenát-származékok vizes alkálilúgokban oldódnak és vízzel való hígítás esetén nem csapódnak többé ki. Az ilyen oldható polihidroximetilén-származékük előállítása céljából oly módon járunk el, hogy a polihidroximetilént előbb valamely bázis, mint nátrium^ vagy káliumhidroxid, tetraetilammóniumhidroxid, tri etilmetil-ammóniumhidroxid, trimetilbutil-ammóniumhidroxid, tributiletil-ammóniumhidroxid, trimetil-p-tolil-arnrnóniumhidroxid, trimetilbenzil-ammóniumhidroxid vagy hasonlók 20—50%-os vizes oldatában, a szöbahőfoktól legfeljebb 40 C°-ig terjedő hő-' mérsékleten duzzasztjuk, még pedig a felhasznált polimer molekulasúlyától függően 30—70 óra hosszat. Azután a bázis feleslegét oentrifugálással eltávolítjuk és a kocsonyás maradékhoz széndiszulfidot adunk. Mechanikai keverés közben az elegyet 3—12 óra hosszat hagyjuk reagálni, miközben az narancsvörösön keresztül mélyvörösre színeződik. A széndiszulfid feleslegét azután vákuumban eltávolítjuk. Ha ezt a xantogenátképző reakciót valamely szerves bázissal folytatjuk le, akkor rendszerint előnyös, ha a kapott kocsonyás xantogenát-masszát alkálilúgban való oldás és hígítás útján a fel-153155
