153129. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés áramló tüzelőanyagokhoz
153129 esetén illeszthető legyen a legkülönfélébb követelményekhez; amelynél a tűztér fölhevült falairól visszasugárzott meleg sehol sem idéz . elő kokszosodást; amelyben különféle tüzelőanyagok váltakozva vagy egyidejűleg elégetne- 5 tők; amely e föltételek teljesítése ellenére mégis olcsó és viszonylag hosszú élettartamon át üzembiztosan működik. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fentiekben említett feltételek teljesíthe- 10 tők, ha a bevezetett tüzelőanyag elégetését szükség szerint késleltetjük. Az elégés késleltetése abban áll, hogy a melegfejlődést a kívánt hőelvonási • helyeknek megfelelően osztjuk el és ezzel a tűz térben a kívánt helyeken előre meg- 15 határozott hőmérsékleteket létesítünk. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az égés és ennek következtében a melegfejlődés primer és szekunder levegővel fokozatosan jön létre, amikor is egy vagy több fokozatban vagy a szekunder 20 levegőt keverjük a meleg gázhoz, vagy a meleg gázt a szekunder levegőhöz. A fokozatos hozzákeverés azt jelenti, hogy az egyik közeget különféle helyeken vezetjük hozzá a másik közeghez. Ez vagy úgy történik, hogy az egyik kö- 25 zeget a tűztér egy és ugyanazon helyéről különböző irányokban áramoltatjuk a másik közeg felé, vagy különböző helyeken vezetjük a tűztérbe. A meleg gáznak tehát már a szekunder levegővel való találkozás előtt rendelkezésre 30 kell állnia és térbelileg különböző helyeken kell a tüzelőberendezés tűzterébe vezethetőnek lennie. Másrészt a szekunder levegőnek csak akkor és ott szabad találkoznia a meleg gázzal, amikor és ahol az utóbbinak el kell égnie. 35 Összefoglalva tehát, az égést úgy kell késleltetni, hogy először is egynél több fokozatban menjen végbe, vagyis előbb (első fokozatban) az égés primer levegővel, majd legalább egy fokozatban (második fokozatban) szekunder le- 40 vegővel történjék. Azután a második fokozatban az égési folyamatban résztvevő közegek egy vagy több előre meghatározott helyen kerüljenek egymással érintkezésbe. Végül, a szekunder levegőt a keveredési helyig a meleg gáztól 45 elkülönítve kell vezetni. Mindezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy reakciós tér és tűztér között a szekunder levegő vezetékétől elkülönítve elrendezett gázelosztó kamrát alkalmazunk, amely legalább egy gázbeömlő nyílá- 50 son át a reakciós térrel és legalább egy gázkiömlő nyíláson át a tűztérrel van összekötve, a szekunder levegő vezetéke pedig legalább egy torkolati nyíláson át közvetlenül a tűztérbe torkollik. A találmány szerinti berendezésben tehát 55 a tüzelőanyag tökéletes elégése legalább két fokozatban megy végbe: az olajat elgázosítjuk, illetőleg az esetleg rendelkezésre álló fűtőgázt részbeni elégetéssel bontjuk (első fokozat). Ilyen módon oxigénszegény meleg (600^1200 °C kö- 60 zötti hőmérsékletű) gáz keletkezik, amelyet azután második fokozatban szekunder levegő bevezetésével elégetünk. Előfordulhat az is, hogy a meleg gáz tökéletes égés esetén még a második fokozatban is túl nagy hűmérsékleteket 65 eredményezne. Ilyenkor kisebb hőmérsékletek biztosítása végett szekunder levegőt még egy harmadik helyen is bevezetünk, amikor is a tüzelőanyag tökéletes elégése három fokozatban megy Végbe. Ha a kívánt hőmérsékleteloszlás ezt indokolttá teszi, a szekunder levegőt még további helyeken is .bevezethetjük a meleg gázba. A kívánt atmoszféra szerint azonban fordítva is eljárhatunk, amennyiben a gázt vezetjük a szekunder levegőbe, úgy, amint ezt a szekunder levegővel kapcsolatban már ismertettük. A találmány szerinti gázelosztó kamra és szekunder levegő bevezetés azonban egyúttal a láng alakjának befolyásolását is lehetővé teszi. Agázkiömlő nyílások számának, alakjának, helyének és irányának változtatásával, valamint a szekunder légvezeték kiömlő vagy torkolati nyílásainak méreteit, helyét és számát változtatva, a gázelosztó kamrát elhagyó <meleg gáz lángjának alakját is messzemenően meghatározhatjuk és kívánság szerint lapos, kerek, fátyolszerű vagy kúpos alakú, stb. lánghoz juthatunk. A találmány szerinti tüzelőberendezés továbbá lényegében négyféleképpen üzemelhet: Az első üzemmód szerint a szekunder levegőt két vagy több fokozatban keverjük a meleg gázhoz, amikor is a szekunder levegő a tűztér ugyanazon helyéről különböző irányokban áramlik a meleg gázba vagy a tűztér különböző helyein kerül bevezetésre. A találmány szerinti tüzelőberendezés másik üzemeltetési módja az előbbi eljárás fordítottja: a meleg gázt vezetjük két vagy több fokozatban a szekunder levegőbe, amikor is a gáz a tűztér ugyanazon helyéről több irányban indul ki, vagy a tűztér különböző helyein kerül bevezetésre:. Ez olyan esetekben kerülhet alkalmazásra, amikor a szekunder levegő teljes menynyiségét egyszerre kell vagy lehet a tűztérbe vezetni, amikor is a tűzténben uralkodó atmoszféra hátrányos következmények nélkül oxidáló hatású lehet, a tűzténben pedig csökkentett lánghőmérséklet kívánatos. A szekunder levegő oxigéntartalmát ilyen módón több fokozatban is elhasználhatjuk. A harmadik üzemmód „oly tüzelőéi járás, amelynél körülbelül 600—1200 °C hőmérsékleten előállított meleg gázt a létesítendő láng vagy lángok alakjához illesztett alakú gázelosztó kamrán vezetünk át. A szekunder levegőt ez esetben egyetlen fokozatban vezetjük a tűztérben égő lánghoz, azonban az ismert eljárással ellentétben nem égő előtt közvetlenül, hanem olyan helyen, ahol viszonylag nagyobb •(fokozott) hőmérsékletre van szükség. A találmiány szerinti tüzelőberendezésiben foganatosítható negyedik tüzelési módnál mindössze hőleadásnak van jelentősége, amikor is a hőleadás helyére érkező füstgázok hőmérsékletének az égési hőmérsékletnél, sőt a meleg gáz képződésének hőmérsékleténél is kisebbnek, célszerűen körülbelül 200—1200 °C értékűnek kell lennie, amint ez különféle szárítóknál, hőkezelő kemencéknél, vagy központi fűtésekhez való a
