153115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz ionizálásához igen kis átmérőjű szemcsékből álló permet előállítására, különösen magnetohidrodinamikus gépeknél
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. V. 05. Közzététel napja: 1966. IV. 22. Megjelent: 1966. XI. 30. (KO—1866) 153115 Szabadalmi osztály: 21 d1 5—7 Nemzetközi osztály: H 02 k Decimái , osztályozás: Feltalálók: Kovács K. Pál oki. gépészmérnök, a MTA. levelező tagja, Halász Dénes oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Szendy Károly oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Budapest Tulajdonos: Villamosenergiaipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás gáz ionizálásához igen kis átmérőjű szemesékből álló permet előállítására, különösen magnetohidrodinamikus gépeknél Ismeretes, hogy magnetohidrodinamikus, a következőkben MHD generátoroknál az átmágnesezett generátor csatornában ; áramló munkagáznak bizonyos, általában 30 mho/m körüli Villamos vezetőképességet kell biztosítani. Ez hőionizálásnál csak igen nagy, gyakorlatilag el nem érhető hőmérséklet mellett lehetséges, így már a fejlődés kezdetétől keresték a módokat a szükséges ionizálási fok megtartása mellett a hőmérséklet csökkentésére. A ma általánosan használt eljárás az, hogy a munkagázhoz 1—2% könnyen ionizálódó pótanyag, pl. kálium gőzét keverjük, miáltal az ionizáláshoz szükséges hőmérséklet lecsökken 3000°K körüli értékre. A szerkezeti anyagok szilárdsága és tartóssága szempontjából ezen hőmérséklet is túl nagy, s nagymértékben kívánatos azt 1500—2000° K-re csökkenteni. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy ugyanazon anyagnak kilépési munkája, amelynek nagysága pedig egy bizonyos hőmérsékletnél elérhető ionizálás mértékére döntő jelentőséggel bír, szilárd vagy folyékony állapotban jóval kisebb, mint gőz- vagy gáz állapotban, az a megoldás merült fel, hogy a könnyen ionizálódó pótanyagot a munkagázba nem gőz, vagy gáz alakban, hanem szilárd, vagy folyékony halmazállapotban juttassuk be. A vonatkozó vizsgálatok és számítások azt mutatták, hogy a megoldás a fellépő tértöltés miatt csak akkor ad az eddiginél jobb eredményt, ha a munkagázba juttatott könnyen ionizálódó anyagból álló szilárd vagy folyékony szemcsék átmérője sokkal kisebb, mint 10-6 cm. őrléssel, illetőleg 5 folyadékporlasztással, egyenletes szemnagyságban s a nagy generátor térben egyenletes eloszlással az; ilyen kis átmérőt elérni alig lehet. A fellépő nehézségeket a találmány szerint 10 úgy küszöbölhetjük ki, hogy olyan kis kilépési munkájú pótanyagot választunk, amely a munkagáz tartány-hőmérsékletén elpárolog, s termodinamikai állapota lehetőleg közel van a folyadék-gőz határgörbéhez. Az anyagot a mun-15 kagázba beporlasztva a munkagázt hőmérsékletcsökkenés mellett, pl. adiabatikusan expandáltatjuk a generátor csatorna áramlási keresztmetszetei egymásutánjának megfelelő megválasztásával, vagyis hangsebesség alatt szűkülő, 20 hangsebesség felett táguló csatorna méretekkel. A hőmérsékletcsökkenés folytán a kis kilépési munkájú pótanyag átlépi a határgörbét és kondenzálódik. A kondenzálódás folytán a munkagázban igen finom permet képződik, melynek 25 átmérője kezdetben alig nagyobb, mint a molekula átmérője, egypárszor 10-8 cm, azután fokozatosan nő újabb és újabb molekulák csatolódása által. Ilyen módon az őrlési és porlasztási munka, s a szükséges komplikált és za•>,{) varra hajló szerkezetek elkierülése mellett a 153115
