153110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állatok, főként szarvasmarhák gümőkóros fertőződésének kimutatására, valamint ehhez való tartós hatású készítmény előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. XI. 09. Közzététel napja: 1966. IV. 22. Megjelent: 1966. XI. 30. (FE—599) 153110 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: A 61 k Deci mái osztályozás: Dr. Ferenczi György, igazgató főorvos, Budapest Eljárás állatok, főként szarvasmarhák gümőkóros fertőződésének kimutatására, valamint ehhez való tartós hatású készítmény előállítására 1 Állategészségügyi és közegészségügyi szempontból egyaránt igen fontos, hogy az állatok, főképpen pedig a szarvasmarhák gümőkóros fertőződését biztosan és lehetőleg rögtön a fertőződés után ki lehessen mutatni, hogy a meg- 5 fertőzött állatok elkülöníthetők legyenek és az egészséges állatok, valamint termékeik (tej, hús stb.) útján az embereket ne fertőzhessék tovább. A jelenleg a gümőkór kimutatására rendelkezésre álló módszerek e szempontból egyáltalán io nem kiel égi tőek. Szarvasmarhák esetében pl. tbc-mentes állomány létrehozása és gümőkór-mentesen tartása céljából oly módon járnak el, hogy az állatokat először 6 hetenként, majd negyedévenként, félévertként és később már 15 csak évenként oltják be a tbc kimutatására szolgáló vizes tuberkulin-oldattal; a pozitív tbc-, reakciót mutató állatokat azután kiselejtezik az állományból. Ez az eljárás azonban nem nyújt kellő biztonságot, mert a két oltás közötti idő- 20 közökben bőséges lehetőség van az állatok fertőződésére és az oltás idején, prealtergiás állapotban lévő/állatoknál, gümőkór kialakulására; ezek az állatok azután tovább fertőzhetik az egészséges állományt és közegészségügyi szem- 25 pontból is veszélyesekké válnak. Kielégítő megoldást ezért csak olyan eljárás nyújthat, amelylyel az állatok gümőkóros megbetegedését még az állat fertőzőképességének kialakulása előtt biztonsággal meg lehet állapítani. Ilyen eljárás 30 eddig sem a gyakorlatban, sem a szákirodalomból nem vált ismeretessé. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, amely a fenti követelménynek teljes mértékben megfelel és lehetővé teszi az állatok fertőződésének azonnali kimutatását. A találmány lényege az, hogy a tuberkulinból koleszterin, cetilalkohol, viasz, gyapjúzsír és vazelin felhasználásával depot hatású paraffinolajos injekciót állítunk elő és ezt egyetlen alkalommal az állat bőrébe (szarvasmarhák esetében célszerűen a nyakbőrbe) fecskendezzük. Az egyszeri injekcióval beadott tartós hatású tuberkulin-készítmény reakciómentesen deponálódik a befecskendezés helyén, de hatását a beadás után 1,5—2 év múlva is megtartja és az állat tbc-fertőződése esetén jellegzetes tuberkulin-reakciót ad: a készítmény befecskendezési helyén duzzanat lép fel bevérzésekkel és fájdalmassággal, ami teljes biztonsággal jól felismerhetően jelzi az állat fertőzöttségét. Emellett pozitív reakció esetén a szőr is kihull a reakció helyén és így ez az állatápoló vagy más nem-szakember által is könnyen felismerhető. A retard hatású olajos tuberkulin inkjekcióoldatot a találmány értelmében oly módon állítjuk elő, hogy ismert módon tisztított tuberkulint paraffinolajban oldunk és ehhez az oldathoz melegen, 50 C°-ot meghaladó, célszerűen 153110