153087. lajstromszámú szabadalom • Permanens mágnesrendszer lényegileg homogén mágnestér előállítására, egy elektronsugárnak hosszabb útszakaszon keresztül való nyalábolt vezetésére, különösen nagy teljesítményű haladóhullámú csövek számára
\ 153087 5 6 ciálvonalak a permanens mágnesrendszer teljes belső terében lényegileg merőlegesek a rendszertengelyre és gyakorlatilag mindenkor azonos távolságra vannak egymástól. Ezt a potenciál eloszlást a. 3 vonalak mutatják, míg azok a számok, amelyek mindenkor pozitív vagy negatív előjellel a 2 gyűrűknek a mágnestengely felé fordított mágnespólusaiba vannak írva, a mágneses feszültség szabványosított értékét jelölik. Ekkor az egyes mágnespólusokból kiinduló valamennyi erővonal a rendszer belsejében lényegileg a rendszertengellyel párhuzamosan halad, mert,- mint ismeretes, a mágneses erővonalak mindenkor merőlegesek a potenciálvonalakra. A rajzon a 4 vonalak mutatják, hogyan haladnak az erővonalak a mágnesrendszer két homlokoldalán elrendezett mágnespólusok között. A térerősség-eloszlás emellett annál egyenletesebb lesz, mennél finomabb a permanens mágnesek lépcsőzése. A mágnesrendszer külső terében a mágneses rövidzár következtében, amelyet az 1 lágyvas eső képvisel, a mágnesrendszer hossza mentén (ellentétben, az ismert cső- vagy hordómágnesekkel) egyáltalán nincs szórt fluxus. Csak a rendszer két homlokoldalán adódik kis mértékű szórt fluxus, amelyet 5 erővonalak jeleznék. Ennek következteben a mágnesrendszer tengelye mentén szükséges bizonyos meghatározott indukcióhoz^ (például 5Ö0 G értékű indukcióhoz) még hosszabb útszakaszon át is (például olyan útszakaszon, amely nagyobb 20 em-nél) a permanens mágnesek energiatartalma lényegesen kisebb lehet,, mint az elöljáróban leírt ismert permanens mágnesrendszereknél. Az 1. ábra alatt levő 2. ábra az 1. ábra szerinti permanens mágnesrendszer téreloszlását ábrázolja. A derékszögű koordináta-rendszerben az abszcissza az utat jelzi a rendszertengely irányában, míg az ordináta a Bz mágneses indukció értekét adja, A teljes vonalú 6 görbe ekkor a Bz mágneses indukció értékét adja az 1. ábra szerinti fókuszáló rendszer tengelye mentén. A szaggatott vonalú 7 görbe azt jelzi, hogy az 1. ábra szerinti permanens mágnesrendszernél a mágneses feszültség megfelelő erősítésével a mágnésrendszer kimeneti oldalán az erőtér megnövelhető, amint ez alkalmilag a nagy teljesítményű haladóhullámú csöveknél szükséges. A 3. ábra elölnézetben, míg a 4. ábra hosszmetszetben ábrázol egy találmány szerinti permanens mágnesrendszert, amelynél az 1. ábra szerinti 2 permanens mágnesgyűrűk helyett 8 mágnesrudak vannak alkalmazva, amelyek a rendszertengely körül csillag alakban vannak elrendezve és kívül fekvő pólusaikkal 9 lágyvas hídra féküsznek fel. Az 1. ábrához hasonlóan emellett az egyes mágnesrudak hossza, amely mágnesrudak a rendszer hosszirányában sűrű sorozatban vannak egymás mellé hegyezve, a rendszer két homlokoldalától kiindulva, a rendszer közepe felé csökken. A 8 mágnesrudak hosszának megfelelő méretezésével ismét olyan potenciáleloszlást kapunk, mint amilyent az 1. ábrán bemutattunk. Az egyes 9 lágyvas sínek 10 lágyvas lemezekkel vannak összekötve és ezáltal árnyékoló «házat alkotnak, "amely a mágnesrendszert körülveszi. Ilyen módon megakadályozzuk, hogy eltekintve a homlokoldalafeon * levő szőrt fluxustól a rendszer külső térében szórt mező lépjen fel. A líl hivatkozási számok pőlussarukat jelölnek, amelyek körül a rendszer homlokoldalain elrendezett mágnesru-* dak vannak csoportosítva és amelyekbe haladóhullámú eső tolható be. Meg kell jegyezni, hogy, iiyen pólussarukat alkalmazhatunk az 1. ábra szerinti permanens mágnesrendszéreknél is. Egy találmány szerinti permanens mágnesrendszeméi különösen előnyös, hogy a permanens mágnesrendszer két homlokoldalán kialakuló alapvetően el nem kerülhető csekély szórt fluxus energiaszükségletét olyan módon fedezzük, hogy a rendszer homlokoldalain -elrendezett két permanens mágnest járulékos mágnesekkel erősítjük, amelyek ugyancsak sugárirányban vannak mágnesezve. Az 5. ábra ennek a megoldásnak egy kiviteli példáját mutatja. Az 5. ábra szerinti permanens mágnesrendszer lényegében hasonlít a 3. és 4. ábra szerinti permanens mágnesrendszerre. A homlokoldalakon levő mindkét 12 mágnesrudat to-'' vá'bbi 13 mágmesrudakkal erősítjük. Itt azt az esetet is megmutatjuk, amikor a 13 mágnesrudaknak ugyanakkora a mágneses feszültségük, mint a velük szomszédos 12, mágnesrudaké és azt is, amikor a 13 mágnesrudak mágneses feszültsége kisebb, attól függően, hogy mekkora az az energia szükséglet, amely a külső szórt fluxus fedezésére szükséges. A találmány nem korlátozódik a bemutatott kiviteli példákra. Különösképpen nem szükséges, hogy a permanens mágnesek a belső térben legyenek lépcsőzöttek. Sőt lehetséges, hogy a mágnesek megfordításával a rendszer külső oldala legyen, lépcsőzött és ilyenkor a lágymágneses árnyékoló burkolatnak a lépesőzetnek megfelelő alakúnak kell lennie. Továbbá négynél több mágnesrúd is elhelyezhető a rendszertengelyre merőleges síkban és csillag alakban csoportosítható a rendszertengely körül. Végül lehetséges, hogy keménymágnesés ferriték helyett más nagy koercitív erejű és kis energiatartalmú anyagot alkalmazzunk. •; Szabadalmi igénypontok: 1. Mágnesrendszer hosszú elektronsugaraknak nyalábolt vezetésére homogén mágneses téren át, különösen nagyteljesítményű haladóhullámú csövek számára, amely a rendszer tengelyére tengelyszimmetrikusan elrendezett és a rendszertengelyre sugárirányban mágnesezett permanens mágnesekből áll, amelyeknek kívül fekvő pólusai a rendszer hosszirányában lágyvas pólussaruk latján egymással össze vannak kötve 'és amelynél a rendszer két homlokoldalán elrendezett és ellentétes, polaritású homlokmágnesek között a rendszer hosszirányaiban további belső mágnesek vannak elrendezve," ame-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
