153087. lajstromszámú szabadalom • Permanens mágnesrendszer lényegileg homogén mágnestér előállítására, egy elektronsugárnak hosszabb útszakaszon keresztül való nyalábolt vezetésére, különösen nagy teljesítményű haladóhullámú csövek számára

\ 153087 5 6 ciálvonalak a permanens mágnesrendszer teljes belső terében lényegileg merőlegesek a rend­szertengelyre és gyakorlatilag mindenkor azo­nos távolságra vannak egymástól. Ezt a poten­ciál eloszlást a. 3 vonalak mutatják, míg azok a számok, amelyek mindenkor pozitív vagy ne­gatív előjellel a 2 gyűrűknek a mágnestengely felé fordított mágnespólusaiba vannak írva, a mágneses feszültség szabványosított értékét je­lölik. Ekkor az egyes mágnespólusokból kiin­duló valamennyi erővonal a rendszer belsejé­ben lényegileg a rendszertengellyel párhuzamo­san halad, mert,- mint ismeretes, a mágneses erővonalak mindenkor merőlegesek a potenciál­vonalakra. A rajzon a 4 vonalak mutatják, ho­gyan haladnak az erővonalak a mágnesrendszer két homlokoldalán elrendezett mágnespólusok között. A térerősség-eloszlás emellett annál egyenletesebb lesz, mennél finomabb a perma­nens mágnesek lépcsőzése. A mágnesrendszer külső terében a mágneses rövidzár következté­ben, amelyet az 1 lágyvas eső képvisel, a mág­nesrendszer hossza mentén (ellentétben, az is­mert cső- vagy hordómágnesekkel) egyáltalán nincs szórt fluxus. Csak a rendszer két homlok­oldalán adódik kis mértékű szórt fluxus, ame­lyet 5 erővonalak jeleznék. Ennek következte­ben a mágnesrendszer tengelye mentén szük­séges bizonyos meghatározott indukcióhoz^ (pél­dául 5Ö0 G értékű indukcióhoz) még hosszabb útszakaszon át is (például olyan útszakaszon, amely nagyobb 20 em-nél) a permanens mág­nesek energiatartalma lényegesen kisebb lehet,, mint az elöljáróban leírt ismert permanens mágnesrendszereknél. Az 1. ábra alatt levő 2. ábra az 1. ábra sze­rinti permanens mágnesrendszer téreloszlását ábrázolja. A derékszögű koordináta-rendszerben az abszcissza az utat jelzi a rendszertengely irányában, míg az ordináta a Bz mágneses in­dukció értekét adja, A teljes vonalú 6 görbe ekkor a Bz mágneses indukció értékét adja az 1. ábra szerinti fókuszáló rendszer tengelye mentén. A szaggatott vonalú 7 görbe azt jelzi, hogy az 1. ábra szerinti permanens mágnes­rendszernél a mágneses feszültség megfelelő erősítésével a mágnésrendszer kimeneti oldalán az erőtér megnövelhető, amint ez alkalmilag a nagy teljesítményű haladóhullámú csöveknél szükséges. A 3. ábra elölnézetben, míg a 4. ábra hossz­metszetben ábrázol egy találmány szerinti per­manens mágnesrendszert, amelynél az 1. ábra szerinti 2 permanens mágnesgyűrűk helyett 8 mágnesrudak vannak alkalmazva, amelyek a rendszertengely körül csillag alakban vannak elrendezve és kívül fekvő pólusaikkal 9 lágy­vas hídra féküsznek fel. Az 1. ábrához ha­sonlóan emellett az egyes mágnesrudak hossza, amely mágnesrudak a rendszer hosszirányában sűrű sorozatban vannak egymás mellé hegyezve, a rendszer két homlokoldalától kiindulva, a rendszer közepe felé csökken. A 8 mágnesru­dak hosszának megfelelő méretezésével ismét olyan potenciáleloszlást kapunk, mint amilyent az 1. ábrán bemutattunk. Az egyes 9 lágyvas sínek 10 lágyvas lemezekkel vannak összekötve és ezáltal árnyékoló «házat alkotnak, "amely a mágnesrendszert körülveszi. Ilyen módon meg­akadályozzuk, hogy eltekintve a homlokoldala­feon * levő szőrt fluxustól a rendszer külső téré­ben szórt mező lépjen fel. A líl hivatkozási számok pőlussarukat jelölnek, amelyek körül a rendszer homlokoldalain elrendezett mágnesru-* dak vannak csoportosítva és amelyekbe haladó­hullámú eső tolható be. Meg kell jegyezni, hogy, iiyen pólussarukat alkalmazhatunk az 1. ábra szerinti permanens mágnesrendszéreknél is. Egy találmány szerinti permanens mágnes­rendszeméi különösen előnyös, hogy a perma­nens mágnesrendszer két homlokoldalán kiala­kuló alapvetően el nem kerülhető csekély szórt fluxus energiaszükségletét olyan módon fedez­zük, hogy a rendszer homlokoldalain -elrende­zett két permanens mágnest járulékos mágne­sekkel erősítjük, amelyek ugyancsak sugár­irányban vannak mágnesezve. Az 5. ábra en­nek a megoldásnak egy kiviteli példáját mu­tatja. Az 5. ábra szerinti permanens mágnes­rendszer lényegében hasonlít a 3. és 4. ábra szerinti permanens mágnesrendszerre. A hom­lokoldalakon levő mindkét 12 mágnesrudat to-'' vá'bbi 13 mágmesrudakkal erősítjük. Itt azt az esetet is megmutatjuk, amikor a 13 mágnesru­daknak ugyanakkora a mágneses feszültségük, mint a velük szomszédos 12, mágnesrudaké és azt is, amikor a 13 mágnesrudak mágneses fe­szültsége kisebb, attól függően, hogy mekkora az az energia szükséglet, amely a külső szórt fluxus fedezésére szükséges. A találmány nem korlátozódik a bemutatott kiviteli példákra. Különösképpen nem szüksé­ges, hogy a permanens mágnesek a belső tér­ben legyenek lépcsőzöttek. Sőt lehetséges, hogy a mágnesek megfordításával a rendszer külső oldala legyen, lépcsőzött és ilyenkor a lágymág­neses árnyékoló burkolatnak a lépesőzetnek megfelelő alakúnak kell lennie. Továbbá négy­nél több mágnesrúd is elhelyezhető a rendszer­tengelyre merőleges síkban és csillag alakban csoportosítható a rendszertengely körül. Végül lehetséges, hogy keménymágnesés ferriték he­lyett más nagy koercitív erejű és kis energia­tartalmú anyagot alkalmazzunk. •; Szabadalmi igénypontok: 1. Mágnesrendszer hosszú elektronsugarak­nak nyalábolt vezetésére homogén mágneses té­ren át, különösen nagyteljesítményű haladóhul­lámú csövek számára, amely a rendszer tenge­lyére tengelyszimmetrikusan elrendezett és a rendszertengelyre sugárirányban mágnesezett permanens mágnesekből áll, amelyeknek kívül fekvő pólusai a rendszer hosszirányában lágy­vas pólussaruk latján egymással össze vannak kötve 'és amelynél a rendszer két homlokolda­lán elrendezett és ellentétes, polaritású homlok­mágnesek között a rendszer hosszirányaiban to­vábbi belső mágnesek vannak elrendezve," ame-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom