153085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid szintézisére ammóniából és széndioxidból, az átalakulatlan kiindulóanyagok teljes visszakeringtetésével

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. III. 10. (SA—1614) Olaszországi elsőbbsége: 1964. IX. 08. Közzététel napja: 1966. IV. 22. Megjelent: 1966.-X. 15. / 153085 Szabadalmi osztály; 12 o 11—18 Nemzetközi osztály: C 07 c3 Decimái osztályoEás: Feltaláló: ' / Guadalupi Mario mérnök, Milánó, Olaszország Tulajdonos: Snam S. p. A. cég, Milánó, Olaszország Eljárás karbamid szintézisére ammóniából és széndioxidból} az átalakulatlan kiindulóanyagokteljes visszakeringtetésével A találmány eljárás karbamid szintézisére ammóniából és széndioxidból, amelynek során az ammónia és széndioxid átalakulatlan része teljes mértékben visszakeringtetésre kerül. Ismeretes, hogy a karbamid szintézise során a reaktorból kiürített reakciótermék mindenkor tartalmaz bizonyos mennyiségű ammóniumkar­hamátot,, amely nem alakult át karbamiddá és amelyet ezért vissza kell keringtetni a szinté­zisbe. Minthogy a szintézishez az ammóniát általában a sztöchiometrikus mennyiséget meg­haladó feleslegben szokták alkalmazni, ez az ammóniafelesleg is a reakciótermékként kapott elegyben jelenik meg és vissza kell keringtetni a szintézisbe. A reakciótermékben jelenlevő ammónium­karbamátot és ammóniát el kell választani a termelt karbamidot tartalmazó oldattól; ezt a műveletet általában oly módon szokták végre­hajtani, hogy a karbamátot alkotórészeire bont­ják és a lényegileg ammóniából* és széndioxid­ból álló/gázfázist elkülönítik az oldattól. Az ammóniumkarbamát ammóniává és szén­dioxiddá bontását általában oly módon hajtják végre, hogy a rendszer nyomását 10 és 45 kg/ cm2 közöttire csökkentik és a bontáskor szük­séges hőt az elegyhez juttatják. A jelen találmány bejelentőinek korábbi, 3521/1963 sz. szabadalmi bejelentése oly eljá­rást ismetret karbamid előállítására, amelynek 10 IS 20 25 30 során az ammóniumkarbai^át hasítását nagy nyomás alatt hajtják végre, és a reakciótermé­keket gázalakú ammóniával kezelik. Ha az ammóniumkarbamátot és ammóniát már kiűztük a karbamidot tartalmazó oldatból, akkor következő problémaként az ammóniának és a széndioxidnak a szintézisbe való vissza­keringtetését kell megoldani, a kiindulóanyagok lehető teljes mértékben való hasznosítása cél­jából. Számos eljárás ismeretes az ammóniumkar­bamát hasítására és az e hasítás során képző­dött ammónia és széndioxid visszakeringteté­sére; az ammónia és a széndioxid visszakering­tetése ezekben az eljárásokban vagy együttesen, vagy külön-külön történik. Javasoltak már pl. olyan -eljárást, amelyben az ammóniumkarbamát elbontása útján kapott gázokat cseppfolyós ammóniába fúvatják be; ily módon apró ammóniumkarbamát-kristályo­kat tartalmazó szuszpenzió keletkezik a csepp­folyós ammóniában. Ez az eljárás azonban a szuszpenziós műveletekkel átalában összefüggő hátrányokat mutatja. A szivattyúrendszerben lerakódások és eltömődések képződnek, emellett a karbamát nagy korrózív hatása is nehézsége­ket okoz; ezek miatt ez az eljárás nem vált be az ipari gyakorlatban. Javasolták továbbá az ammóniából és szén­dioxidból olajban képezett ammóniumkarbamát-153085

Next

/
Oldalképek
Tartalom