153049. lajstromszámú szabadalom • Automata impulzus titráló

v , . 3 -153049 4 lés következhet be: az indikálás nem megfelelő pontosságú. Ennek kiküszöbölésére figyelenibe kellene venni a szelep tehetetlenségét és ennek megfelelően bizonyos korrekcióval kellene leállítani a berendezést, ami viszont, a szelep nyitási mértékétől- függő hibát visz a titrálásba. Ennek a berendezésnek másik hibája az, hogy a galvanométer 0-állásban a berendezést mindenképpen lekapcsolja' és pl. olyan esetben, amikor a folyadék tulajdonképpen még nincs kititrálva, de az indikátor folyadék egyenlőtlen eloszlása következtében a galvanométer esetleg mégis 0-át mutató a titrálás megszakad és ha a szokásosan alkalmazott mágneskeverő hatására az indikátor folyadék egyenletes eloszlása után a potenciál az indikátor elektródák között mégis eltér az S-g©rbén az inflexiós pontnak megfelelő és beállított.potenciáltól, a készülék már nem kapcsol vissza és további indikátor folyadékot a teljes kititráláshoz nem bocsát be. Ennél a. megoldásnál egy ilyenfajta visszakapcsol lás már azért sem oldható meg, mert a berendezés akkora sebességgel indítja az indikátor folyadék adagolását, hogy az mindenképpen nagymértékű túltitráláshoz vezetne. A találmány szerinti titráló berendezésnél az említett hátrányokat kiküszöböljük és olyan pontosságot érhetünk el — a megvalósított mintakészüléknél általában '0,01 ml-nél kisebb hiba szokott adódni — amely a laboratóriumi mérések pontosságának megfelel. A találmány szerinti titráló lehetőséget biztosít arra is, hogy az S-görbét kézi titrálás útján egyszerű módon pontosan fel tudjuk venni. A találmány szerinti berendezésnél az említett előnyöket azáltal érjük el, hogy olyan automata impulzus titrálót alkalmazunk, amelynek szokásos potenciál-differenciát szolgáltató elektróda párja, valamint ezen potenciál-differenciát • érzékelő feszültségmérője és mágnesszelepe van, valamint a berendezés működését a beállított potenciálnak megfelelő értéknél ^— az S-görbe inf lekéi ós pontjában — leállító végállás kapcsolóval rendelkezik és az jellemzi, hogy magnesszelepének vezérlő szerve egy impulzus adó, továbbá, hogy feszültségérzékelője nagy — legalább l'O9

ohm nagyságrendű •— bemenő impedanciájú csővoltmérő, amelyhez illesztő irányváltó fokozaton keresztül kapcsolódik a — célszerűen multivibrátoros — impulzusadó, míg az impulzusadóhoz azt ki- és beiktató, az illesztő irányváltó fokozat kimenetén levő feszültséggel vezérelt elektronikus végállás kapcsoló van kötve. A találmány tárgyát egy példakénti kivitel kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti automata impulzus titráló egy példakénti elrendezési vázlata, míg •"''''.•'' a 2. ábra a működtető elektronikus egységek égy célszerű példakénti megoldását mutatja vázlatosan. Amint az 1. ábrából látható 1 vizsgálandó folyadékba 2 elektródák nyúlnak be és 3 veze"tékpáron keresztül csatlakoznak 4 csővoltmérő X és Y bémenőkapcsaira. Az 1 vizsgálandó folyadék fölött helyezkedik el 5 tekerccsel működtetett mágnesszelep, ; amelyhez az indikátor folyadékot : tartalmazó !' kalibrált 6 tárolócső csatlakozik. A mágnesszelep kifolyási nyílásának állítására 7 excentrikus szabályozó csap szolgál, amelynek elforgatásával' a szelepnyílást záró, mágneses anyagból készült — célszerűen vegyileg indifferens anyaggal; például üveganyaggal borított 8 rúd emelkedési magassága szabályozható. Az 5 tekercsen átfolyó áram ütközésig felhúzza a 8 rudat és ezáltal nyit a szelep. Az indikátor elektródák közül az egyik 9 kapcsoló segítségével földelhető, míg a másik elektróda a 4 csővoltmérő Y bemenetével együtt földelve van. Mindkét elektróda földelt állapotában nullázható a 4 csővoltmérő. A nagy, legalább 109

ohm nagyságrendű bemenő impedanciájú 4 csővoltmérőhöz 10 illesztő irányváltó fokozat csatlakozik, amelynek egyik feladata, hogy a 4 csővoltmérő által érzékelt pozitív vagy negatív potenciál különbséget iránytól függetlenül adja tovább az utána kapcsolt 11 impulzus adóra és a mágnesszelepet működtető végfokozatra, másik feladata, hogy a 4 csővoltmérő által szolgáltatott, a mindenkori potenciál-különbséggel arányos feszültséget megfelelően letranszformált legfeljebb 103

ohm nagyságrendű impedancián adja tovább az impulzus adó fokozatra, harmadik feladatként pedig a működtető feszültséget szolgáltatja a 12 végálláskapcsoló számára, amely az esetben, ha a 2 elektródák potenciál különbsége eléri az S-görbe inflexiós pontjának megfelelő és a 4 csővoltmérő 13 műszerén előre beállított. potenciált, a mágnesszelepet az impulzus adó és végfokozaton keresztül lekapcsolja, célszerűen magának az impulzusadónak leállításával és ezáltal az indikátor folyadék hozzáfolyását megszünteti. Amennyiben az 1 vizsgálandó folyadékban a rajzon nem ábrázolt mágneskeverő keverése következtében az indikátor folyadék jobb eloszlása által olyan potenciál differencia lépne fel ismét a 2 elektródák között, amelyből az következik, hogy a titrálás még—nincs befejezve, a 12 végállás kapcsoló ismét bekapcsolja a 11 impulzus adó fokozatot és a berendezést ismét működésbe helyezi. A találmány szerinti impulzus titráló egyszerű módon alkalmas az S-görbe felvételére is. Ezt lehetővé teszi 14 kapcsoló, amely célszerűen nyomógombos kapcsolóként lehet kiképezve. Amíg a nyomógombot benyomva tartjuk, addig a mágnes szelep 5 tekercse áramot kap, a szelep nyitva van és az indikátor folyadékot bocsát az 1 vizsgálandó folyadékba. Ilyenkor a 4 csővoltmérővel a mindenkori tényleges mV potenciál különbséget vesszük fel az indikátor fo-' lyadék ml-jeinek függvényében és az ilyen módón felvett S-göíbéből mégállapítjuk az inflexiós pontnak megfelelő potenciált, amelynek 'ellentett feszültségére kéli mérésnél azután a 4 csővoltmérőt végállás szempontjából beállítani. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 j