153043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízhordalék, különösen ásványi vízhordalék mozgásának, valamint csővezetékek zagyszállításának vizsgálatára

3 lag legkisebb szemcsék jelenlétét minden bo­nyolult észlelőberendezés nélkül jelzi. A találmány szerinti eljárás -kitűzött., célját azzal éri el, hogy a vizsgálandó közegben nyom­jelző anyagőrieményt oszlatunk el, amelyet úgy 5 állítunk elő, hogy a mozgatott hordalékból il­letve a szálllított zagyban levő szemcséikből vagy ezek helyett azok átlagos fajsúlyával lényegileg azonos fajsúlyú szilikát anyagból olvadékot ál­lítunk elő és abban 2—15%-ban ibolyántúli su- 10 gárzás hatására lumlineszkáló .anyagot ; — pél­dául uránoxidot, krómoxidat — olvasztunk bele vagy szinterelünk, majd az olvadékot kihűlése után a vizsgálandó közegben mozgatott horda­- lékkai vagy szállított zaggyal azonos szemcse- 15 nagyságúra őröljük, illetve megfelelő^felületűre koptatjuk, majd a hordalék illetve zagy vizs­gálatára a vizsgálni kívánt helyebről hordalék illetve zagyban levő szemcsékből mintákat ve­szünk és a kivett mintákat ibolyántúli sugár- ;20 zásnak tesszük ki. A találmány szerinti eljárásnál tehát akár a mozgatott hordalék, akár a hordalék átlagos faj súlyával lényegileg azonos fajsúlyú szilikát­ból előállított olvadékba ibolyántúli sugárzás 25 hatására lumineszkáló anyagot olvasztunk vagy szinterelünk. Az. olvadék kihűlése után aprítás­sal, őrléssel előállítjuk a vizsgálni kívánt horda­lék szemcseméretét és azt koptatással megfelelő felületre alakítjuk. Az így előállított anyagőr- 30 lemény szemcsemérete tehát a vizsgálni kívánt hordalék szemcsék 'méretének megfelelően, ál­lítható elő. ! Nyomjelző anyagként anyagában luminesz­káló tulajdonságú vegyületet — urán-, króm- 35 vegyületéket — tartalmazó mesterségesen elő­állított szilikátot, üveget, korundot, titanátot vagy hasonló terméket, illetve annak őrlemé­nyét használjuk., A találmány szerint ugyanazon a vizsgálati 40 helyen egymás után adagolt egymástól eltérő összetételű és ennek következtében eltérő szín­ben lumineszkáló nyomjelző .anyagot használva többféle szemnagyságú vagy különböző időtar­tamban történt hordalékmozgásoklat vizsgálha- 45 tunk, A találmány előnye, hogy az anyagokban a lumineszcens szemcsék lumineszkáló tulajdonsá­gukat gyakorlatilag korlátlan ideig megtartják. A gyakorlatban tetszés szerinti szemesenagy- 50 ságú lumineszkáló anyagőrlemény állítható. elő és ennek következtében találmányunk szerinti eljárással a legfinomabb isza;pmozgások is vizs­gálhatók. A környezetet rádióaktív sugárzás nem veszélyezteti. Előnyt jelent az is, hogy a 55. vizsgálatokat * egyes szemcsenagyságokra, külön­külön is elvégezhetjük és ezen túlmenően idő­ben eltolt hordalék vizsgálatok is végezhetők. A találmány szerinti eljárást részletesen ki­viteli példákon ismertetjük. 60 A kiviteli példa szerint egy folyó hordalék­mozgása két meghatározott pont között vizsgád landó.A vizsgálat céljából a mozgatott horda­lék^anyagból kemencében olvadékot képezünk és oxidáló atmoszféra alkalmazása mellett 2— P5 4 15%-ban négyvegyértékű uránsót olvasztunk bele. Természetesen a négyvegyértékű uránsót már olvasztás előtt is összekeverhetjük az ol­vasztandó hordalékanyaggal. A kihűlt olvadé­kot ezután a vizsgálandó hordaléknak megfelelő szemcsenagyságúra őröljük és az anyagőrie­ményt a vizsgálandó szakiasz •kiindulópontjánál a folyó medrébe juttatjuk. Ezután a vizsgálandó szakasz hosszaiban sorozatos mintákat veszünk. A vett mintákat ibolyántúli fényihatásnak tesz­szük ki. Amennyiben a minták beadagolt nyom­jelző szemcséket tartalmaznak úgy ezek több­ezer közönséges homok- illetve iszapszemcse kö­zött is azonnal könnyen felismerhetők, fénylő csillogásuk következtében. Sorozatos mintavé­tellel tehát nyomon köveithetjük a nyomjelző szemcséket és azzal együtt a^ .hordalék mozgá­sát. A vizsgálathoz szükséges ibolyántúli fényt ismert módon, különleges ballonú nagynyomású higanygőzlámpával állíthatjuk elő. Az üvegbal­lon anyaga fényszűrő tulajdonságú és kísmeny­nyiségű mélylila látható fényen kívül'csak az ibolyántúli sugarakat engedi kilépni a lámpá­ból. Lámpa helyett olyan helyen pl., ahol az üzemeltetéshez szükséges hálózati feszültség nem áll rendelkezésre, fényszűrő üvegből ké­szült ablakkal ellátott észlelőládát alkalmazunk. Az észlelőládáíha a napfényből csupán az ibo­lyántúli sugarak juthatnak be, aminek követ­keztében a mintában levő lumineszkáló nyom­jelző szemcsék ugyanolyan élénken világítanak és könnyen felismerhetők, mint a higanygőz­lámpával megvilágítottak. Egy másik kiviteli példa esetében csak egy bizonyos szemcsenagyságú hordalékmozgást kí­vánunk vizsgálni. A vizsgálat céljára a vizsgá­landó hordalék fajsúlyának megfelelő összeté­telű üveget olvasztunk össze uránsó-val vagy más nyomjelző vegyülettel, pl. krómsóval. Ez­után a kihűlt olvadékot a kívánt szemcsenagy­ságra őröljük és az őrleményt az előbbi példá­hoz hasonlóan a folyóáramba juttatva, végez­zük el a vizsgálatokat. Ha nagyon magas olvadáspontú hordáiéköt kívánunk vizsgálni, úgy is eljárhatunk, hogy a hordalék * anyagát finom porrá őröljük, majd megfelelő nyomjelző anyaggal-— pl. négyvegy­értékű uránsóval — összekeverve, keramikus módon formázzuk és égetjük, természetesen oxi­dáló atmoszféra mellett. A kapott anyagot ez­után a vizsgálandó hordaléknak megfelelő szem­nagyságúra aprítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vizek különösen ásványi hordaléka mozgásának valamint csővezetékek zagyszállí­tásának vizsgálatára, azzal. jellemezve, hogy a vizsgálandó közegben nyomjelző anyagőrle­ményt oszlatunk el, amelyet úgy állítunk elő, hogy a mozgatott hordalékból illetve a szállí­tott . zagyban levő szemcsékből vagy ezek he­lyett azok átlagos fajsúlyával lényegileg azonos fajsúlyú sziMkátanyagból olvadékot állítunk elő és abban 2—1'5%-ban ibolyántúli sugárzás ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom