152991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati célokra alkalmas, emelt savkötő képességű alumíniumhidroxidgél előállítására

152991 telményeket nem elégíti ki. A gyógyszerként alkalmazott alumíniumhidroxidgél hatékony­sága erősen függ a kialakított gél szerkezetétől. Mivel főként hiperaciditás esetében nyer a gyó­gyászatban felhasználást, így a gyomorban ta­lálható sósavat megköti, ezenkívül peptizáló képessége folytán a gyomornyálkahártyáit ko­csonyaszerűen bevonja. Az alumíniumhidroxid­gél peptizálhatóságának egyik előfeltétele az, hogy az ismert módon alumíniumszulfátfoól és amrnóniumhidroxidból előállított gélt általában 24 , óra hosszat öregítik, ezt követően pedig mosóvízben legalább három ízben szuszpendál­ják, majd dekantálják a szennyezések eltávolí­tása végett. Tapasztalataink szerint a kimosá­sok számának növelése a termék peptizálható­ságát nem javítja. A gyógyászati célra használt alumíniumhidr­oxidgél annál jobb minőségű, minél több savat képes megkötni adszorpciós, ül. beoldás útján, ezenkívül minél rövidebb idő alatt peptizáló­dik. A gyógyászati célra felhasznált alumínium­hidroxidgél peptizálhatóságától egyes országok gyógyszerkönyvének előírásai eltekintenek és kizárólag a gél emelt savkötőképességére he­lyeznek súlyt. Az alumíniumhidroxidgél emelt savkötőképessége csak különleges előállítási körülmények között, mint pl. vízben oldható alumíniumsókból karbonátos lecsapószerek se­gítségével érhető el. Jóllehet az emelt savkötő­képesség a gyógyszerként való alkalmazás során előnyös, az ilyen emelt saivkötőképességű gélek előállításánál alkalmazott reakciófeltételek ki­zárják annak lehetőségét, hogy peptizálhátó tulajdonsággal rendelkező gélstruktúra képződ­jön. Az ismert módon előállított, 100 ml/g-nál nagyobb savkötőképességgel rendelkező alumí­niumhidroxidgélek egyáltalában nem peptizál­nak, bár a peptizálás gyógyászati szempontból jelentős szerepet játszik. A fent vázolt, két ellentétesnek látszó köve­telmény, vagyis a savkötőképesség és peptizál­hatóság egy terméken belüli kialakítása az alumíniumihidroxidgélek előállítására alkalma­zott ismert eljárásokkal nem oldható meg. A gyógyászati célra forgalomba hozott alumí­niumhidroxidgélek 501 —60 ml/g savkötőképes^ seggel és 20 mp peptizálhatósági időértékkel rendelkeznek vagy 100—250 ml/g savkötőké­pességűek, viszont nem. peptizálnak. A találmány féladata olyan eljárás kidolgo­zása, amely szerint emelt savkötőképességű, ugyanakkor jól peptizálhátó, gyógyászati fel­használásra alkalmas alumíniumhidroxidgéleik állíthatók elő. A módszer alkalmazásával az is­mert eljárásokkal nyerhető végtermékek hát­rányai, vagyis az alacsony savkötőképesség, il­letve a peptizálás elmaradása kiküszöbölhető.. Az emelt savkötőkópességű és peptizálhátó, gyógyászati célokra alkalmas alumíniumihidr­oxidgélek" előállítására úgy járunk el, hogy Hígított, célszerűen 12%-os ammóniumhidroxid vizes oldatához egy vízoldható, 30—70 g/l alu-10 míniumoxidot tartalmazó alumíniuimsó vizes oldatát adagoljuk ismert módon, míg az oldat pH értéke 9—11-re csökken, majd a találmány 5 értelmében a kivált gélszerű csapadékot legfel­jebb 30 percig, célszerűen 15 percig állni hagy­juk, majd. a rövid ideig pihentetett gélt több­ízben dekantáljuk és mossuk a szennyező ionok eltávolítása végett, a mosott gél pH értékét Savas kémhatású vizes oldattal, célszerűen ecet­savval 4—6-ra állítjuk be, majd semlegesre mosás után szárításnak vetjük alá. A rövid ideig pihentetett alumíniumhidroxid­gél szennyező ionoktól való kimosását célsze­rűen úgy végezzük, hogy a gélt a lecsapó oldat térfogatára számítva legfeljebb két-háromszoros mennyiségű vízzel hároniíz'ben dekantáljuk, a 7—8 pH értékű gélt 9—10 pH értékű ammónia­oldattal a szennyező ionoktól mentesre mossuk. A nedves alumíniumhidroxidgél szárítása előtt 20 előnyösen arra törekszünk, hogy a gél legfel­jebb 70—80% nedvességet tartalmazzon. Ebben az esetben a gél emelt hőmérsékleten való szá­rítása rövidebb időt vesz igénybe és az eredeti előnyös gélszerkezet fennmarad. 25 A találmány szerinti eljárással előállított szárított alumíniumhidroxidgél savkötőképessé­ge 120—130 ml/g, peptizálhatósága pedig 2—10 mp., szennyező ionokat pedig gyakorlatilag el­hanyagolható mennyiségben tartalmaz. 30 A kísérleti tapasztalatok alapján megállapít­ható az, hogy a lecsapott alumíniumhidroxid­gélben a lecsapást kövejően fizikai-'késniai át­alakulási folyamatok indulnak meg, amelyeket a gél öregedésének neveznek. Az öregedési fo-35 lyamat következtében a rendezetlen kristály­szerkezet meghatározott szerkezetű kristályos anyaggá alakul át. Az átalakulási folyamat az alumíniumhidroxidgél esetében a metahidroxid, vagyis bő'hmit irányában történik. Felismeré-40 sunk szerint padig a bőhmites kristályszerkezet a gyógyászati felhasználhatóság szempontjából előnytelen. A találmány szerinti rendszabályok­kal ez a hátrányos átalakulási folyamat meg­gátolható és gyógyászati szempontból rendkívül 45 előnyös gélszerkezet alakítható ki. Feltevésün­ket a találmány szerinti módon előállított alu­míniumhidroxid röntgendiagramja is igazolja, ugyanis a röntgendiagramban a bőhmitre jel­lemző vonalak helyén csak diffúz elmosódás 50 mutatkozik, míg az ismert eljárásokkal készí­tett gélek röntgen diagramjában a bőhmitre jel­lemző vonalak mutathatók ki. A kísérletek során behatóan tanulmányoztuk egyéb reakciótényezők, pl. a mosószer memnyi-55 ségónek, iá lecsapás hőmérsékletének stb. hatá­sát, azonban egyértelműen bebizonyítható az, hogy a reakció egyéb paramétereinek változta­tása semmilyen vagy csak kismértékű javulást okoz, és kizárólag a találmány szerint előírt 60 reakciófeltételeík érvényesülése esetén követke­zik be a végtermék minőségének jelentős javu­lása. A találmány szerinti eljárással ezenkívül a gyártási munkaidő is csökkenthető, mivel a gél öregítése 24 óra helyett mindössze 30 percet 65 vesz igénybe, a frissen feldolgozott gél mosása

Next

/
Oldalképek
Tartalom