152989. lajstromszámú szabadalom • Sugárzásindikátor és félkvantitatív doziméter

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IX. 14. Közzététel napja: 1966. II. 22. Megjelent: 1966. IX. 15. (MU—310) 152989 Szabadalmi osztály: 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: G 21 Decimái osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Dr. Dobó János, vegyészmérnök, Somogyi Müklósiné vegyésámérnók és Műanyagipari Kutató Intézet, Lakner Endre technikus, Budapest. Budapest. Sugárzásindikátor és félkvantitatív doziméter A műanyagok felhasználása a nagyenergiájú sugárzások által szolgáltatott dózisok jelzésére régóta ismeretes. Ezen a területen fejlődést jelentett a PVC-kopolimer latexek alkalmazása, amelyekbe szerves oldószerekben oldódó, vízben rendszerint oldhatatlan pH indikátort, többnyire dimetilsárgát vagy dietilsárgát keverve, a sugárzás hatására felszabaduló sósav a sugárzásjelző szíriét rendszerint narancssárgáról vörösre változtatja. Az ilyen típusú sugárzásdetektorok hő- vagy vegyszeres kezelés nélkül közvetlen sugárzásjelzést adnak. Az lyen sugárzásjelzőknek .azonban komoly hátrányai vannak. A narancssárgáról vörösre való váltás nem eléggé jellegzetes: ezért a megszemlélésnél • csekély megvüágításíbeli eltérések (nappali fényről mestereégies megvilágításra való áttérés) bizonytalanná tehetik az indikációt. A PVC-alapú kopolimierékben az indikátor által érzékenyített foto'bomlás megy végbe már látható fény hatására is; ezen felül a besugárzatlan sugárzásjelző színében is bekövetkezhetnek kisebb eltolódások a sárgától a narancs felé, az indikátor cisz-transz izomerizációja következté•ben. Az említett körülmények következtében a dimetilsárgával vagy hasonló indikátorral a szokásos módon elkészített sugárzásjelzőt csupán meghatározott, viszonylag nagy dózissal besugárzott mintáknak a he nem sugárzottaktól való r 15 20 25 30 megkülönböztetésére lehet felhasználni, a dózis mértékének megállapításéra azonban nem használhatók fel. A sugárzásjelző működésének alapját képező színváltozás felismerése egyértelműbb lenne, -ha a bizonytalan „narancsból-vörösbe" szín váltás , helyett jobban megkülönböztethető színjelzést lehetne alkalmazni. Különösen előnyösnek látszik a zöldből vörösbe való színá tcsapás, minthogy ez a két szín a veszélytelen, ill. a veszélyes állapot jelölésére használatos. < Zöldről a sugárzás 'hatására vörösre váltó, megbízható indikátor azonban nem ismeretes. Megkíséreltük ezért az előnyösefob színváltozást adó sugárzásjelzőt hasonló pH-tartományhan színváltozást adó szerves oldószerekben oldható indikátorok vagy színezékek keverékével előállítani. Ez a törekvés azonban nem járt sikerrel. A keletkezett színek piszkos hatásúak voltak és a színjelzés bizonytalan volt. Ezen felül -az így elkészített keverékek színének stabilitása gyenge volt. Kísérleteink során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a szerves közegben az indikátor és a sósav között 'lejátszódó reakciót — amely, ellentétben. a vizes közegben lejátszódó reakcióval; elméletileg sincs tisztázva — zavarhatja egy' másik indikátor vagy színezék jelenléte. . Hosszas kísérletezés után arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a kívánt színhatást 152989