152982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illó kloridokat képező nem-vasfémek folytonos eltávolítására ércekből

5 152982 6 ról a klórozó aknakemenoe hevítési szakaszába juttatni. Ha olyan anyagot viszünk be a klórozóke­mence hevítő szakaszába, mely még ként tar­talmaz, előnyös, ha a hevítés, a kéntartalomnak 5 megfelelően oxidáló hatású gázokkal történik. A klórozó szakaszból kilépő érc ellenáramú hűtése előnyös, ilyenkor a hűtőgázokat valami­vel az aknakemence klórozószakasza alatt távo­lítjuk el. A hűtőszakaszba való átmenetnél a 10 kemence-keriesztmetszet bővíthető. A hűtősza­kaszban felmelegedett gáz kis m.ennj§sógének belépése a klórozószakaszba itt figyelmen kívül hagyható, főleg azért, mert ezáltal akadályozta a klórozó gáz hűtőszakaszba jutását. A hűtő- 15 szakaszból eltávolított gázt célszerűen a nyers agglomerátum előszárítására használjuk fel, mi­előtt az aknakemenoébe töltenénk. A szabadalo'm tárgyát képező eljárás kivite­lére szolgáló aknakemence berendezése vázlato- 20 san a következő: a kezelendő érc a felső I. töl­iőaknán át jut a kemencébe. A jobboldalt leg­felül levő II csőcsonkon át vezetjük be a 800 C°-nál magasabb hőfokú fűtőgázt, az alatta el­helyezett III csövön — tehát elkülönítve — jut 25 be a kemencébe a klórozó gáz, melynek klórtar­talma az érc illó kloridokat képző nem^vasfém­tartalma iszerint változó, de kb. stöchiometrikus arányban van. A két gázáram összekeveredve a reakciós szakasziban ellenáramban reagál a le- 30 felé haladó érccel. A kemence IV helyén be­lépő hűtőlevegő a reagált ércen áthaladva fel­melegszik ós egy feljebb elhelyezett V csőcson­kon át távozik, ahogyan a nyilak mutatják. Az : aknakemenoe tetején, a rajz szerint baloldalt a 35 VI helyen szívatjuk el a fémkloridtartaimú gá­zokat 80'—150 C° hőmérsékleten. A már csak csekély mennyiségű nem-vasfémet tartalmazó érc a kemence alján VH távozik. Az egyes ke­zelési szakaszok között a kemencében nem al- 40 kalmaztunk szűkítéseket. Az összes kezelési sza­kaszok ellenáramban működnek. Példa. 45 Az aknakiemence tetején 120 kg/óra agglome­i'ált anyagot kb. 2% nedvességtartalomig szá^ rítva 0,6% réztartalommal — ami 720 g réznek" felel meg óránként — töltöttünk be. A kemence felső harmadában az agglomerátumot kb. 80 Nm3 / 50 óra 1:200—1250 C°-ú fűtőgázzal ellenáramban 1100—11200 C°-ra hevítettük fel. Ezen hevítési szakasz alatt a klórozó szákasz körülbelül az előfűtési szakasszal egyező szinten volt. A kló­rozó szakasz alsó végén 936 g = 0,201 Nm3 /óra 55 klórt fúvattunk be 2,91 Nm3 /óra 20 C°-ú leve­gővel együtt. Az agglomerátum a kemence e helyén még 850 C° körüli hőmérsékleten volt. A klórozó szakasz alatt az érc a kemencén le­felé haladva a hűtőszakaszlba kerül, melynek eo hossza kb. egyező a felette levő szakaszéval. A 1 rajz, 1 A. kiadásért felel: a Közgazdasági hűtőszakasz végén az agglomerátum, keményre égetve 0,02—0,06% réztartalommal hagyja el a kemencét. Ennék a tetején a fűtőgázokat a kló­rozó szakasz távozó gázaival együtt 1'20—150 C° hőmérsékleten szívattuk el. A távozó gáz tar­talmazza az összes illóvá vált rézkloridot és csu­pán 0,05% klórt, sósav alakjában. A hűtősza­kaszból távozó gázok gyakorlatilag klórt nem tartalmaznak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás illó kloridok at v képező nem-vasfé­mek folytonos eltávolítására ércekből, \mint pl. piritpörk, oxidos vasércek, kohászati közbenső termékek-, előnyösen darabos, agglomeratum­vagy brikett-formában-, 800 C° fölött hevítve, aknakemencében és elemi klórt tartalmazó gá­zokkal ellenáramú klórozással, azzal jellemezve, hogy az ércek felhevítéséhez szükséges forró gá­zókat a klórozó gázoktól elkülönítve oly magas­ságiban vezetjük be az aknakemenoébe, melynél a felmelé távozó klórozó gázok elemi klórtar­talma, lényegélben elhasználódik és a klórozás­nál kapott fémkloridtartaimú gázokat a ke­mence tetején a fűtőgázokkal együtt távolítjuk el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja azzal jellemezve, hogy a klórozó gáz levegő és, klórgáz eiegyéből áll. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás fo­ganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kló­rozó gázt hidegen juttatjuk az aknakemeincébe. 4. Az 1—3 igénypontok szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szi­lárd kiinduló anyagot nyers agglomerátum alak­jában juttatjuk a kemencébe és ezt a kemence klórozó szakaszába jutása előtt keményre éget­jük. 5: A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja azzal jellemezve, hogy a nyers ag­glomerátumot a kemencébe töltés előtt a hű­tési szakaszból kapott gázokkal előszárításnak vetjük alá. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti eljárás foga­natosítási módja azzal jellemezve, hogy a me­legen előkezelt szilárd kiinduló anyagot közvet­lenül, azaz közbenső hűtés nélkül juttatjuk a klórozó aknakemenoe hevítési szakaszába. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a finoman szemcsés kiinduló anyagot örvényréteges ke­mencében pörköljük, ebből való kilépése után közbenső hűtés nélkül forrón brikettezzük és a briketteket forró állapotban a klórozó aknake­menoébe juttatjuk. 8. Az 1—7. igénypontok szerinti eljárások fo­ganatosítási módja azzal jellemezve, hogy kén­tartalmú szilárdanyagtöltetet a hevítési sza­kaszban megfelelő oxidáló hatású gázokkal he­vítjük. ábra és Jogi Könyvkiadó igazgatója 6608142. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom