152977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvességálló, javított mechnaikai és lakktechnikai tulajdonságú műanyagok előállítására

152977 3 lyek nagy nedvességállóság mellett számottevő mechanikai igénybevételnek is alá vannak vetve és technológiailag legegyszerűbb módon öntőgyantából készíthetők. A fentiek alapján e hatás úgy értelmezhető, hogy a micellaszerű 5 felülettel rendelkező duzzasztott töltőanyag egyenletes, homogén eloszlásban van jelen és a kialakuló textúra egyenletessége, valamint a töltőanyag és a műanyag közötti intenzív kémiai kapcsolat következtében mechanikailag 10 szívóssá, ellenállóvá válik. Természetesen a műanyag és a töltőanyag intenzív összeépítése a víz diffúzióját is meggátolja, miáltal a nedvességállóság is növekedik. Mikroszkópiai vizsgálataink azt mutatták, 15 hogy a duzzasztott, illetve pasztásított töltőanyagszemcsék lényegében a primer részecskék és eloszlásuk e műanyagban egyenletes. Pasztásítási művelet nélkül viszont ugyanazon komponenseket alkalmazva a töltőanyag nagy 20 konglomerátumokat, szekundér részecskéket alkot, melyek egymáshoz csak lazán tapadó szemcsékből állnak, melyek között a víz diffúziója bekövetkezhet és a műanyag törését elősegíti. A lakkok, festékek és bevonatok pasztásítás 25 nélkül — ugyancsak mikroszkópiai vizsgálatok tanúsága szerint — töltőanyagkonglomerátumokat, valamint hozzájuk kapcsolódó nagy menynyiségű levegőbuborékot tartalmaznak, ami a már említett korrózitás mellett a tapadóképes- 30 ség, rugalmasság és korrózióvédő sajátosságok csökkenéséhez vezet. Az előzőékben ismertetett hatások —, melyek a találmány szerinti eljárás folyományai — még tqvább fokozhatok, ha a pasztakészítés so- 35 rán a töltőanyaggal egyesítésre kerülő kompozícióba, vagy a műanyag egészébe csekély mennyiségű, legfeljebb 5,0%, célszerűen 0,1— 2,0% oly szilikonadalékot viszünk be, mely a töltőanyag felületéhez és a műgyantához egy- 40 aránt kapcsolódni képes. E szilikontermék előnyös példája az a heterofunkciós kondenzációval előállított szabályos szerkezetű polialkoxipoliorgano-polisziloxán, melyet a töltőanyag kezeléséhez is alkalmaztunk. Igen meglepő, 45 hogy a találmány szerinti kombinációban az adaléknak már rendkívül kis mennyisége, pl. 0,2%-a is mérhető és a felhasználás számára előnyt jelentő módon javítja a társított késztermék mechanikai tulajdonságait, főként haj- 50 lítási szilárdságát és az ezzel összefüggő lakktechnikai tulajdonságokat. A fentiek .alapján a találmány szerinti eljárást öntőgyanták, lakkok és festékek előállítására az jellemzi, hogy heterofunkciós kon- 55 denzációból • származó aktív, szabályos szerkezetű szilikonréteggel bevont, töltőanyagot fent nevezett műanyagokba oly módon építünk be, hogy a töltőanyagból, valamint a műanyag alkalmazásánál szereplő oldószerből, vagy a 60 folyékony műgyantából, vagy á műgyanta oldatából, vagy mindezek kompozíciójából, mely kompozíciónak legalább egy komponense a szilikonréteget duzzasztja, pasztát készítünk oly módon, hogy a kompozícióba kevert töltő- gg anyagot annyi ideig vetjük alá dagasztásnak, vagy egyéb hasonló mechanikai műveletnek, míg a paszta viszkozitása már nem változik, tehát a duzzadási folyamat befejeződött és a töltőanyag a kompozícióban eredeti, primer részecskékre esett szét és díszpergálódott. Megemlítjük, hogy a rendszer kolloid kémiai természeténél fogva a paszta jelentős tixotrópiát mutat. Ez eljárással a pasztában a töltőanyag és a műanyag komponensei — vagy azoknak egy része — a legelőnyösebb módon kerülnek egyesítésre. Ez teszi lehetővé, hogy adott esetben a pasztát a műanyag egészébe egyszerű keverés útján könnyen bevihetjük. A paszta felhasználásával ily módon előállított, társított műanyagot akár kiöntés, akár impregnálás, akár bevonat készítése, vagy extrudálás útján használhatjuk fel. A találmány szerinti eljárás további foganatosítási módja értelmében a pasztakészítés során a töltőanyaggal egyesítésire kerülő kompozícióba, vagy a műanyag egészébe csekély mennyiségű, legfeljebb 5,0%, célszerűen 0,1— 2,0% oly szilikonadalékoit viszünk be, mely a töltőanyag felületéhez és a műgyantához egyaránt kapcsolódni képes. 1. példa: Párhuzamos kísérletiekben a következő poliészter gyantából indultunk ki: 25 mól% maleinsavanhidrid tartalmú telítetlen poliészter gyantát (P2

típus) stirol monomerben oldottunk oly módon, hogy a gyanta: stirol súly aránya 6,5 :3,5 volt. E gyantaoldatot társítottuk különféle technológia szerint, különböző töltőanyagokkal, melyek súlya a gyantával azonos volt és egyes esetekben a gyantához külön adalékot is kevertünk. Az ily módon elkészített kompozíciót 1,5% ciklohexanonperoxiddal és 0,5% kobaltnaftenát oldattal kevertük és szobahőmérsékleten végzett polimerizálással szabványos próbatesteket állítottunk elő, melyeken a további vizsgálatokat végeztük. A vizsgálatokat megelőzően a próbatest eket 16 órán át 110 C°-on hőkezeltük. A próbatesteken az alábbi vizsgálatokat végeztük : Hajlítószilárdság-vizsgálat (szabványszám: MSZ. 1422 és belső ellenállás vizsgálat (szabványszám: MSZ. 4854) 2 órai vízben főzés után. a) Kereskedelmi 00O0 kvarclisztet egyszerű bekeverés útján egyesítettünk a fenti gyantaoldattal. b) Az a) eset szerint jártunk el, azzal a különbséggel, hogy a bekevert töltőanyag felületét megelőzőién heterofunkciós kondenzációból származó, aktív szabályos szerkezetű szilikonréteggel vontuk be. A bevonást benzines oldatból szobahőmérsékleten történő szárítással végeztük, oly módon, hogy a felületre felvitt szilikongyanta mennyiségé a'"töltőanyag 0,05%-a volt. r