152960. lajstromszámú szabadalom • Állórésztekercselőgép, előnyösen több tekercs egyidejű behelyezésére villamosgépek állórészeibe

1529 3 mindkét homlokoldalán elrendezett tartórósze­-:en leadja. Célszerűen ez a vezérlőszerv egy, a tekercse­lőikarban axiálisan elmozgathatóan ágyazott, egy nyomóközegaggregáttal összeköttetésbe hozott 5 tengelyből áll, amely a tekercselőkar fejrészé­nél fogazással van ellátva, amelybe a fogazás­sal ellátott, a tekercselőkariban, kilendíthető en ágyazott emelőkarok belekapaszikodnak. A találmány egy további ismérve szerint a 10 tengely a drótokat vezető, sugárirányban elren­dezett átbocsátónyílásokkal ellátott üreges ten­gelyként van kialakítva. A találmány egy további kiviteli alakja sze­rint az emelőkarok mindenkor két, egymással 15 szembenfekvően elrendezett drótgörgővel van­nak ellátva. A találmányt közelebbről a rajzokon feltünte­tett kiviteli példa alapján magyarázzuk. Az 1. ábra egy állórésztekercselőgép vázlatos 20 ábrázolása; a 2. ábra az állórészt és a tekercselőkészülé­ket részleteiben, ugyancsak vázlatosan szemlél­teti; a 3. ábra a tekercselőkart mutatja; 25 a 4. ábra a tekercselőkar mozgási folyamatát diagrammban mutatja. A gép egy állványt tartalmaz, amelyben az is­mert felépítésű megíhajtószervek vannak elhe­lyezve és amelynek 2 asztallapján van a teker- 30 cselő aggregátum és a 3 állórészifelvevő (1. áb­ra):""" A tekercselő berendezés a rajzon közelebbről fel nem tüntetett, a homlokösszekötésekíhez való tartórészekből, a 10 tekercselősegédeszközökből 35 és a hossztengelyében elmozgatható 11 tekercse­lőkarból, a kilendíthető 12 emelőkarjaival együtt, tevődik össze (2. ábra). Minden egyes behelyezendő tekercshez egy ilyen emelőkar tartozik. Ezek mindig két egymással szemben- 40 fekvő 13 drótgörgővel vannak ellátva. Ez eme­lőkarokon továbbá 14 fogazás van és az ürege­sen kialakított 11 tekercselőkar köpenyén for­gathatóan vannak ágyazva. Az üreges teker­cselőkarban van a hosszanti irányban elmozgat- 45 ható 15 tengely, amely 16 fogazott részével a 12 emelőkarok 14 fogadásaiba belekapaszkodik. A 15 tengely a drótok felvételére ugyancsak üre­gesen vannak kialakítva és sugárirányban el­rendezett 17 drótáteresztő nyílásokkal van el- 50 látva. A 11 tekercselőkar a 12 emelőkarokkal ellentétesen fekvő, oldalán rövidlöketű 18 nyo­móközegaggregáttal van ellátva, amelynek 19 dugattyúja mindkét oldalán 20 nyomóközegve­zetékeken át feltöltJhető. A 19 dugattyú a 15^ 55 tengellyel rögzítetten van összekötve (3. ábra). Az emelőkarokihoz természetesen a nyomókö­zeggel mozgatható vezérlőszerv helyett kialakí­tásában és működtetésében eltérő vezérlőszerv is alkalmazható. 60 A gép működési módja a következő: A rajzon (2. ábra) a hosszirányban elmozgat­ható 11 tekercselőkar a két loketvéghelyzetének egyikében van, mégpedig a tekercselőkarnak a ., 3' állórész (kihúzott vonal"7 » furatába való be- 65 4 merülése előtt és utalásszerűén (pont-vonalká­zott vonalak) a második és egy harmadik hely­zetében, amelyben- a 12 emelőkarok mintegy merőlegesen vannak a vezérlőszerv útján kilen­dítve a 11 tekercselőkar hossztengelyéhez ké­pest, illetőleg olyan helyzetben vannak, amely az első helyzetnek ellenkező értelemben felel meg. A kilendítő mozgást a 11 tekercselőkar és a 15 tengely között előidézett, a 19 dugattyú programvezérelt nyomóközegbeömlése útján re­latív mozgással érjük el. A 11. tekercselőkar és a 12 emelőkarjainak mozgási folyamata a 4. ábrán elvileg van fel­tüntetve. Ez felosztható az „1" ~ löketrészre, amely mintegy a betekercselendő 3' állórész szélességének felel meg és amely alatt a 1.2 eme­lőkarok nyugalomban vannak, és az „lor" lö­ketrészre. Az utóbbinál a 12 emelőkarok kilen­dítése 180°-ra, azaz ellentétes irányba történik. Ekkor az emelőkar a tekercselődrótot kiemeli és a betekercselendő 3' állórészen kívül annak­homlokoldalain levő ismert kialakítású tartó­eszközeire ráhelyezi. A második löketvégállás­ban a drótvezető ujjak ezután egy a kezdeti helyzethez képest irány szerint ellentétes hely­zetet foglalnak el úgy, hogy a löketciklus (L) azonnal újból kezdődhet anélkül, hogy a 11 te­kercselőkarnak meg kellene állnia. A 12 eme­lőkarok küendítésével egyidejűleg a 11 teker­cselőkar a 3' állórészhez viszonyítva elmozdul, miáltal a tartórészekről a kezdetben rögzítve tartott drótok leugranak és ezeket a tekercsfe­jek formaadására és tartására szolgáló 10 te­kercselősegédeszközök veszik fel. Ez a mozgás a meghajtószerv kialakítása sze­rint a 11 tekericselőkarnak a tengelye körül való forgómozgása útján, vagy a 3 állórészfelvevő ugyanilyen mozgása útján végezhető el. A jelen esetben a 3 állórészfelvevő forgómoz­gását a tengelye körül a rajzon fel nem tünte­tett ismert szerkezetű meghajtás útján a 7 him­bán, a 8 csatolótagon és a 9 fogazott rúdon át érjük el. A 11 tekercselőkar hosszanti moz­gású működtetése ugyanezen meghajtás útján történik az 5 himfoán és a 6 csatolótagon ke­resztül. A 3 állórészfelvevő, a 11 tekercselőkar és a nyomóközeggel tölthető, a drótvezető uj jakhoz való vezérlőszerv közötti mozgásegyeztetés út­ján a 12 emelőkarok lehetővé teszik a tekercsek behelyezését a 3' állórész hornyaiba anélkül, hogy ennél az emelőkarok kilendítését előidéző, nagy kopásnak alávetett görbepályákhoz vissza kellene nyúlni. Szabadalmi igénypontok: 1. Állóirésztekercselőgép, előnyösen több te­kercs egyidejű behelyezésére villamos gépek állórészeibe, egy a hossztengelyében elmozgat­ható tekercselőkarral,; amely radiálisán kilen­díthető emelőkarokat tartalmaz az állórész hor­nyaiba behelyezendő drótokihoz és az állórész­hez viszonyítva elforgatható, a homlokösszekö-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom