152955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés alacsonyfrekvenciás dielektromos veszteség mérésére
152955 10 15 Esetünkben ugyanis: F (t) = 0, K2 pedig vagy: a) K2 = 0, vagy b) a veszteséges kondenzátor által meghatározott érték, vagy c) olyan kicsi és stabil, hogy a veszteséges kondenzátor által okozott változása még mérhető legyen. A . feszültségutánhúzós áramkörök konkrét megvalósítását megnehezíti, hogy a mérendő kondenzátor veszteségével párhuzamosan kapcsolódik egy összeadó bemenő ellenállása, így annak segítségével és/vagy állandóságával kapcsolatban a Miller-integrátoros esethez képest nagy követelményeket támasztunk. Belátható azonban, hogy a bemenő ellenállás hatása ellenére a feszültségutánihúzós áramkör azonos jellegű differenciálegyenletre vezet. Összefoglalva: eljárásunk dielektromos veszteség mérésére azzal van jellemezve, hogy a mérendő kapacitást LlC rezgőkör viselkedését 20 utánzó, ellenállásokból, kondenzátorokból és erősítőkből álló indukciónélküli, önmagában ismert rezgőkör egyik időállandójába kapcsoljuk. Ezután a vizsgált kapacitás dielektromos veszteségei által létrehozott csillapodásváltozást és/ 25 vagy a csillapodásváltozás kompenzálásához szükséges visszacsatolásváltozást és/vagy fázistolótag változást mérjük. A csillapodásváltozás és ennek kompenzálásához szükséges visszacsatolásváltozás vagy fázistolótag-változás egyaránt mértéke a keresett veszteségi tényezőnek. Eljárásunk célszerű alkalmazási módja az, hogy a csillapodást a kezdetó-feltétel-érték adott hányadát meghaladó amplitúdók számlálásával határozzuk meg, hiszen ilyen alacsony frekvencián a szokásos, burkológörbén alapuló módszerek kényelmetlenek. Ha állandó amplitúdóra állunk be, tekintettel a statisztikus ingadozásokra, a csillapodásmentes állapotot célszerűen úgy indikáljuk, hogy egy kitűzött szint alá és fölé eső csúcsok számát azok leszámlálásával 30 35 40 határozzuk meg. Az eljárásunk megvalósítására szolgáló kapcsolási elrendezés jellegzetessége, hogy az erősítő illetőleg az erősítők egyenáramú erősítők és, hogy a berendezés földeléstől függetlenül van huzalozva, és akár a tápegységben, akár az egyik erősítő kimenetén földelhető. A kis frekvenciákon való veszteségi tényezőmérés felhasználható mindazon területeken, amelyeken a dielektrikumokban fellépő nagy időállandójú ,polardzációfajták fontos szerepet játszanak, így pl. a szigetelőanyagkutatásban laboratóriumi szinten, vagy energiaátviteli berendezések (kábelek, transzformátorok éit.) szigetelésének profilaktikus vizsgálatára. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás dielektromos veszteség mérésére, azzal jellemezve, hogy a mérendő kapacitást LC rezgőkör viselkedését utánzó, ellenállásokból, kondenzátorokból és erősítőkből álló induktivitásnélküli, önmagában ismert rezgőkör egyik időállandójába kapcsoljuk és az ezáltal létrehozott csillapodásváltozast és/vagy a csillapo'lásváltozáshoz szükséges visszacsatolásváltozást és/vagy fázistoló-tag-változást mérjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csillapo-. dást a kezdeti feltétel-érték adott hányadát meghaladó amplitúdó számlálásával határozzuk meg. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csilla po^dásmentes állapotot egy kitűzött szint alá és fölé eső csúcsok számlálásával határozzuk meg. 4. Kapcsolási elrendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy zárt visszacsatolt hurokban sorosan legalább egy aktív elemet tartalmaz, és a zárt visszacsatoló Ihurok tetszőleges pontjára amplitudómérő csatlakozik. 1 rajz, 6 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6608139. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3
