152951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok tenyésztésére, valamint az egyenesláncú séznhidrogének eltávolítására ásványolajfrakciókból

152951 lálmány szerinti eljárással ilyen szénhidrogénekből megjavított dermedéspontú gázolajok nyerhetők, mimellett a szilárd paraffinokat értékes termékké alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás széntartalmú nyersanyagaiban az egyenesláncú szénhidrogének rendszerint paraffinok alakjában vannak jelen; jelen lehetnek azonban e nyersanyagokban egyenesláncú szénhidrogének, olefinek alakjában is; felhasználhatók továbbá olyan nyersanyagok, amelyek egyenesláncú szénhidrogénekként paraffinok és olefinek elegyeit tartalmazzák. Az ásványolajfrakcióík előnyösen 3 és 45 súly% közötti mennyiségi arányban tartalmazhatnak egyenesláncú szénhidrogéneket. A találmány szerinti eljárás fontos jellemvonása, hogy az élesztőnek a fentebb említett széntartalmú nyersanyagok jelenlétében olyan körülmények között történő tenyésztése során, amelyek között az élesztő fejlődése a jelenlevő egyenesláncú szénhidrogének felhasználása mellett történik, a jelenlevő egyéb szénhidrogének, mint pl. izoparaffinok, naftének és aromás szénhidrogének nem kerülnék az élesztők anyagcseréje során felhasználásra, vagy legalább is csupán igen kis mennyiségi arányban vesznek részt ebben az anyagcserében. Emellett — eltérőleg a tömeghatástörvény szerint lefolyó szokásos kémiai folyamatoktól — az egyenesláncú szénhidrogének eltávolításának reakciósebessége nem mutat lényeges csökkenést, amikor ezeknek az egyenesláncú szénhidrogéneknek a mennyiségi aránya az egész szénhidrogénelegyben csökken (természetesen az eltávolítás legvégső szakaszai kivételével). így kívánt esetben az egyenesláncú szénhidrogének átalakításának százalékaránya 100%-ot megközelítő értékszinten tartható anélkül, hogy ehhez oly hosszú érintkeztetési időkre lenne szükség, amelyek már nem állnak arányban a 100%-ot már megközelítő konverziós hatásfok kismértékű további megjavítása útján elérhető előnnyel. Folyamatos eljárás esetén is elérhető ilyen magas konverziós százalékarány anélkül, hogy különösen hosszú reakcióút alkalmazására lenne szükség. Ha a találmány szerinti eljárást olyan körülmények között folytatjuk le, amelyek valamilyen kívánt ^mértékben korlátozzák az egyenesláncú szénhidrogének anyagcsere útján történő felhasználását, akkor elérhetjük, hogy az egyenesláncú szénhidrogéneket csak a kívánt részarányban távolítjuk el a szénhidrogénelegyekből. A mikroorganizmus tenyésztése és a termékek kinyerése során alkalmazható előnyös módszereket a 914 567 és 914 568 sz. brit és az 1 316 506,1 320 058,1 334 466, 1 340 225, 1 361 910, 1 384 251,1 384 252, 1 384 253, 1 385 717,1 385 718, 1 385 719, 1 385 720, 1 385 721 és 1 385 722 sz. francia szabadalmaink leírása ismerteti. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen a példákra korlátozva. A példákban szereplő I. kísérlet csupán összehasonlításul szolgál, az e kísérletben követett eljárás nem tartozik a találmány körébe. 5 1. példa. Két kísérlet eredményeit mutatjuk be az alábbiakban, amelyek annak előnyös voltát szemléltetik, hogy a gázolajat az élesztő tenyésztése útján történő paraffintalanítás előtt finomító kezelésnek vetjük alá. Az I. kísérletékben a gázolajat előzetes desztilláció nélkül paraffintalanítottuk; a II. kísérletben a gázolajat először desztilláltuk, majd a kapott nehéz frakciót paraffintalanítottuk, végül a paraffintalanított nehéz frakciót ismét elegyítettük a desztillációból kapott könnyű frakcióval. 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 155 Az e kísérletekhez felhasznált gázolajat egy iraki nyersolajból nyertük; a gázolaj 220 és 380 C° között forrt. Ez a gázolaj 13 súly% n-paraffint tartalmazott. A II. kísérletben a gázolajat légköri nyomás alatt desztilláltuk egy 14 elméleti tányérszámnak megfelelő oszlopon; két frakciót kaptunk, az egyik (75 tf%) 220 és 320 C°, a másik (25 tf%) 300 és 380 C° között forrt. A paraffintalanítási műveletben élesztőként Candida lipolytioa törzset alkalmaztunk. A fermentációkat 60 literes folytonos üzemű fermentorban folytattuk le, Az alábbi összetételű vizes tápközeget alkalmaztuk: diammóniumfoszifát 2 g káliumklorid 1,15 g magnéziumszulfát—7H2

0 0,65 g cinkszulfát—H2

0 0,17 g mangánszulfát—10H2

O 0,045 g vas(II)szulfát—7H2

0 0,068 g élesztőkivonat 0,025 g vízvezetéki víz 1000 ml Az I. kísérletben a közegben jelenlevő gázolaj mennyisége 180 g/liter volt, míg a II. kísérletben a közegben jelenlevő nehéz gázolajfrakció 90 g/liter mennyiségű volt; az ásványolajfrakciók jelenlevő mennyiségeinek különbségét oly módon szabtuk meg, hogy a mikroorganizmustenyésztés befejezése után az ásványoilajfrakció dermedéspontja ugyanolyan legyen mindkét esetben. A pH-értéket állandóan 4-re szabályoztuk, a hőmérséklet állandóan 30 C° volt, A közeg átlagos tartózkodási ideje a fermentorban 10 óra volt, 1,0 hígítási aránnyal. (A hígítási arány a fermentorba óránkint betáplált kiindulóanyagnak a fermentorban jelenlevő folyadékfázishoz viszonyított térfogataránya.) A sejtsűrűség az I. kísérlet végén 10 g/liter, a II. kísérlet végén 8 g/liter volt. A két kísérlet során kapott különféle frakciók zavarosodási pontját és dermedéspontját a következő táblázatban adjuk meg: 4