152950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjetartalmú termékek előállítására mikroorganizmusok tenyésztése útján

152950 11 vitaminok rendszerint teljes mértékben megmaradnak az így kapott termékben. Ha az auto-lízisterméket szarvasmarhák takarmányaként kívánjuk felhasználni, az élesztőt előnyösen 3 óra hosszat autolizáljuk. A termék előnyösen 40—50 súly% szárazanyagot tartalmaz. Ha emberi fogyasztás céljaira alkalmas autolízisterméket kívánunk előállítani, akkor az élesztő autolízisét célszerűen 10—20 óra hoszszat végezzük. Ez esetben az autolizált termék célszerűen 55—65 súly%, előnyösen 60 súly% szárazanyagot tartalmazhat. A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli .alakja esetében autolizátumok helyett hidrolizátumokat állítunk elő, amelyeket savaknak vagy alkáliáknak a mikroorganizmussejtekre való behatása útján nyerünk, vagy pedig plaszmolizátumokat készítünk oly módon, hogy a fehérjéket az ozmotikus nyomás változásának hatására kidiffundáltatjuk a sejtekből. Az ozmotikus nyomás változását pl. oly módon érhetjük el, hogy nátriumkloridot adunk a vizes közeghez. Az autolízis, hidrolízis és- plazmolízis ugyanolyan típusú berendezésben végezhető. Ilyen berendezésként célszerűen egy keverővel ellátott kádat alkalmazhatunk. Azt találtuk, hogy a mikroorganizmusok szénhidrogéntartalmának a fent említett mosási műveletek útján történő csökkentésével meggyorsítjuk a sejtek elroncsolására vagy extrahálására alkalmazott művelet, pl. autolízis, lefolyását; ezáltal megrövidül a mikroorganizmusok tartózkodási ideje az eljárás e szakaszában, így az ezáltal a berendezés e szakasz lefolytatására szolgáló részében elérhető beruházási megtakarítás ellensúlyozza a mosási műveletekkel kapcsolatban fellépő eljárási költségeket. A sejtek -elroncsolására és/vagy -extrahálására alkalmazott műveletből kapott terméket azután oly kezelésnek vetjük alá, -amelynek során a nitrogéntartalmú anyagok, pl. fehérjék, polipeptidek és/vagy aminosavak, elkülönítésre kerülnek a sejtfalakat képező anyagoktól. Ezt az elkülönítést centrifugálással és/vagy szűréssel végezhetjük. Az így kapott nitrogéntartalmú frakció szennyezésként szénhidrogéneket és rendszerint lipoidokat is tartalmaz. Ezt a frakciót azután előnyösen oldószeres extrakciónak vethetjük alá. Az oldószeres extrakció kívánt -esetben a sejtfal-anyagok elkülönítése előtt vagy anélkül is lefolytatható. Az -oldószeres extrákéi ót előnyösen szénhidrogénből álló vagy valamely szénhidrogént tartalmazó oldószerrel végezzük. Előnyösen molekulánként 4—7 szénatomot tartalmazó szénhidrogént alkalmazunk. Ez a szénhidrogén előnyösen paraffinszénhidrogén, célszerűen egyenesláncú par-affinszénhidrogén lehet. Különösen alkalmasak erre a célra a n^pentán és a n^-hexán., A szénhidrogének eltávolítása céljából valamely szénhidrogén jellegű oldószerrel elvégzendő extrakció előtt — amennyiben ez kívánatos — valamely alkohollal, előnyösen etatiol-1-al történő extrakciót is alkalmazhatunk. 12 Kívánt esetben végezhetünk egy extrakciós műveletet oly oldósziereleggyel, amely valamely szénhidrogénből és valamely alkoholból, pl. etanolból áll. Erre a célra előnyösen 80 súy% hexánból és 20 súly% etanolból álló oldószerelegyet használunk. > A szénhidrogének és lipoidok oldószeres oldatát desztillációnak vethetjük alá, a szénhidrogének és -a lipoidok külön-külön történő kinyerése céljából. Az oldószeres extrakció útján kinyert szénhidrogéneket — amennyiben azokat a mikroorganizmusok anyagcsere útján hasznosítani tudják — visszakeringtethetjük a mikroorganizmus-szaporítási szakaszba. A lipoidokat további kezelésnek vethetjük alá a szterinek kinyerése céljából. A raffinátum alakjában kinyert autolizátum a fent leírt módon, célszerűen 70 C° alatti hőmérsékleten megszárítható. A szárítási művelet során az autolizátumot mentesítjük az oldószer visszamaradt nyomaitól. Az extrakció-s műveletből kapott szénhidrogéneket — amennyiben azok a mikroorganizmusok anyagcseréje során hasznosíthatók — visszakeringtethetjük a mikroorganizmus-tenyésztési műveletbe. A sejtfal-anyagot tartalmazó frakciót, amely szennyezéseket is tartalmaz, ezután a fentebb ismertetett módon a szennyezések eltávolítását célzó kezelésnek vetjük alá. A mikroorganizmus tenyésztése és a termékek kinyerése során alkalmazható előnyös módszereket a 914 567 sz. brit és a 1 316506, 1 320 058, 35 1 334 466, 1 340 225, 1 361 910, 1 384 251, 1 384 252, 1 384 253, 1 385 717, 1 385 718, 1 385 719, 1 385 720, 1 385 721, és 1 385 722 sz. francia szabadalmak leírásai ismertetik. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példa szemlélteti közelebbről: 10 15 20 25 30 40 55 60 65 Példa: 40 liter vizes ásványi tápközeget az alábbi 45 összetételben bevezettünk egy rozsdamentes acélból készült, 60 liter hasznos űrtartalmú fermentorba. 50 diammóniumfoszfát 2 g, káliumklorid 1,15 g> magnéziumszulfát—7H2

0 0,65 g, cinkszulfát 0,17 g, mangánszulfát—H2

0 0,045 g, vas(II) szulfát—7H2

b 0,068 g, élesztőkivonat 0,025 g, vízvezetéki víz 200 g, desztillált vízzel feltöltve 1000 m Ezután a Candida • lipolytioa vegyes C9—C

ie n-paraffinszénhidrogéneken nevelt 24 órás kultúrájából származó 20 liter inokulumot vittünk be a fermentorba, és ily módon kb. 1 g/liter sejtsűrűséget kaptunk. 1,03 liter nehéz gázolajat (a fermentor 1 literjére számítva 15 g mennyiséget) adagoltunk be