152950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjetartalmú termékek előállítására mikroorganizmusok tenyésztése útján

152950 8 pergillaceae családba tartozók használhatók. Jól alkalmazhatók a Penicillium nembeli penészgombák. Előnyösen használható a Penicillium expansum. Egy másik használható nem az Aspergillus. 5 A mikroorganizmus tenyésztését rendszerint vizes tápközeg jelenlétében folytatjuk le. Kívánt esetben azonban használhatók bizonyos szilárd táptalajok is. Szahad oxigént tartalmazó gáz jelenlétéről 10 azonban minden esetben gondoskodni kell. A Penicillium expansum szénhidrogéneket tartalmazó vizes tápközegben való tenyésztésre alkalmas. A Penicillium roqueforti, Penicillium nóta- 15 tum, Aspergillus fussigatus, Aspergillus niger és Aspergillus versicolor szénhidrogéneiket tartalmazó szilárd táptalajon tenyészthetők. A mikroorganizmusok tenyésztéséhez a széntartalmú nyersanyagon kívül víztartalmú táp- 20 közegről és oxigénről (előnyösen levegő alakjában) is gondoskodni kell. A Nocardia (az Actinomycetales rendbe tartozó nem) tenyésztésére alkalmas táptalaj öszszetétele a következő lehet: 25 30 35 40 45 ammóniumszuifát 1 g, magn éziumszulf át 0,20 g, vas (II) szulfát—7H20 0,005 g, mangánszulfát—H2

0 0,002 g, monokáliumfoszfát 2 g, dinátriumfoszfát 3 fí, kalciumklorid 0.1 g, nátriumkarbonát 0,1 g, élesztők i vonat 0,008 g, desztillált vízzel feltöltve 1000 m pú-ve. Másfajta baktériumok tenyésztésére az alábbi összetételű táptalaj alkalmazható: monokaliumfoszfát 7 g, magnéziumszulfát—7H2

0 0,2 g, nátriumklorid 0,1 g, ammóniumklorid 2,5 g, vízvezetéki víz (nyomelemek) 100 ml, élesztőkivonat 0,025 g, desztillált vízzel feltöltve 1000 ml-re. Az élesztők (és penészgombák) tenyésztésére alkalmas tápközeg a következő összetételű lehet: sn diammóniumfoszfát káliumklorid magnéziumszulfát—7Ha

O cinkszulfát mangánszulfát—H2

(p vas(II) szulfát—7H2

0 vízvezetéki víz élesztőkivonat desztillált vízzel feltöltve 2 g, 1,15 g, 0,65 g, 0,17 g, 55 0,045 g, 0,068 g, 200 g, 0,025 g, 1000 ml-re. 60 A mikroorganizmusok, különösen az élesztők, a széntartalmú nyersanyagként felhasználásra kerülő szénhidrogénfrakciók jelenlétében először történő tenyésztésük során olykor nehezen 65 fejlődnek, és olykor szükséges lehet inokulumként oly mikroorganizmusokat alkalmazni, amelyeket előzőleg már adaptáltunk a felhasználandó szénhidrogénfrakciók jelenlétében való fejlődésre. Emellett a mikroorganizmusok, bár megfelelő tápelemeket tartalmazó vizes ásványi közeg jelenlétében tenyésztjük őket, gyakran azért is nehezen fejlődnek, mert a felhasználásra kerülő szénhidrogénfrakció nem tartalmaz olyan növekedési faktorokat, amelyek egyébként a szénhidrát alapú tápanyagokban jelen vannak, ezért célszerű lehet ilyen növekedési faktorokat hozzáadni a tápközeghez. Elősegíti a mikroorganizmusok fejlődését, ha a tápközeghez igen kis mennyiségű élesztőkivonatot (az élesztő hidrolízise útján nyert, B-csoportbeli vitaminokban gazdag ipari termék) vagy általában B-esoportbeli vitaminokat és/vagy biotint adunk. Ezek mennyisége a vizes tápközegre számítva 25 mg/liter körül lehet. Alkalmazhatunk azonban ennél nagyobb vagy kisebb mennyiséget is, a fejlődés kívánt feltételeitől függően. A mikroorganizmusok fejlődésük során felhasználják a kiindul óanyagként alkalmazott szénhidrogénfrakciót, miközben közbülső termékként savas csoportot tartalmazó vegyületek, főként zsírsavak képződnek, oly módon, hogy a vizes ásványi tápközeg pH-értéke fokozatosan csökken. Ha nem gondoskodunk a kedvező pH-érték helyreállításáról, akkor a mikroorganizmusok fejlődése eléggé hamar megakad, és a sejtkoncentráció a tápközegben nem növekszik tovább, vagyis ún. stacioner fázis áll be a mikroorganizmus fejlődésében. Ezért előnyös a vizes tápközeget a kívánt pH-értéken tartani valamely nagy pH-értékű vizes közeg adagonként! vagy folytonos hozzáadása útján. Penészgombák vagy élesztők, különösen Candida lipolytica mikroorganizmus alkalmazása esetén a pH-értéket általában 3 és 6 között, előnyösen 4 és 5 között tartjuk. (Baktériumok esetében az előnyös pH-tartomány magasabb, rendszerint 6,5—8). A tápközeghez való hozzáadásra alkalmas alkalikus anyagok példáiként nátriumhidroxid, káliumhidroxid, dinátriumihidrogénfoszfát és ammónia említhetők; ezeket szabad állapotban vagy vizes oldatban adhatjuk a- kultúrához. A mikroorganizmusok tenyésztésének legkedvezőbb hőmérséklete a mikroorganizmusok fajától függően változik, általában azonban 25— 35 C° lehet. Candida lipolytica alkalmazása esetén az előnyös hőmérséklettartomány 28 C° és 32 C° között van. Az oxigénfelvétel lényeges a mikroorganizmusok fejlődése szempontjából. Gyors fejlődés fenntartása érdekében az oxigén biztosítására szolgáló levegőt finom buborékok alakjában, keverés hatására juttatjuk a tápközegbe. A levegőt zsugorított vagy egyéb pórusos felületen át vezethetjük be a tápközegbe. Kívánt esetben az ún. örvénylő szellőztetést is alkalmazhatjuk a levegővel való benső érintkeztetés biztosítására. 4