152945. lajstromszámú szabadalom • Ívhegesztési eljárás el nem fogyó elektródával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • II» —•—J——•••———I II1IIMIH—————————•!! llll IIIH IIMII———————— Bejelentés napja: 1964. XII. 12. (AA—530) Hollandiai elsőbbsége: 1963. XII. 13. Közzététel napja: 1966. II. 22. i Megjelent: 1966. IX. 15. y 152945 Szabadalmi osztály: 49 h 34—37 Nemzetközi osztály: B 23 k Decimal osztályozás*. Feltalálók: Benschop Jacobus Petrus igazgató, 's-Gravenpolder, Broodman Johannes Jacobus mérnök, GOBS, Hollandia Tulajdonos: Apparaten- En Ketelfabriek Den Haag N. V., GOES, Hollandia Ivhegesztési eljárás el nem fogyó elektródával 1 A találmány eljárás munkadaraboknak el nem fogyó rúdelektródával való ívhegesztésére. Eddig minden olyan esetben, amikor két, munkadarabot el nem fogyó rúdelektródával hegesztettek össze, az ív bázispontját az elkészí- 5 teni kívánt varrat mentén vezették végig, miközben az ellenelektróda tetszés szerint a két munkadarab egyikéhez vagy mindkettőhöz van kapcsolva. Az említett hegesztési eljárással azonban ne- 10 héz egyenletes varratot kapni akkor, amikor az összehegeszteni kívánt munkadarabok vastagsága vagy alakja egymástól nagy mértékben eltérő, vagy nehezen hozzáférhető helyen kell a hegesztést végezni, ahol a hegesztési folya- 15 mat nem tartható • kézben. Ez a hátrányos jelenség a találmány szerinti eljárással kiküszöbölhető, amely találmány sze- . rinti eljárásra jellemző, hogy az elektromos áramforrás egyik sarkát az egyik munkadarab- 20 hoz kapcsoljuk, azután e munkadarab egyik végét a másik munkadarabhoz nyomjuk úgy, hogy ez az érintkezési felület az említett munkadarabvég alakjának felel meg, majd az elektromos áramforrás másik sarkához csatlakozó 25 rúdelektróda és a másik munkadarab felülete között ívet keltünk az érintkezési felület közelében, és \az elektródát a. másik munkadarab- -hoz viszonyítva úgy mozgatjuk el,, hogy az ív bázispontja, azaz az a porit, ahol az ív érintke- 30 zésbe kerül a munkadarabbal, olyan utat ír le, amely az érintkező felülettől állandó távolságban marad. A hegesztőáramnak említett eljárásnál ta^ pasztáit, olvadékon keresztüli áthaladása eredményeként egy kitüntetett irány jön létre úgy, hogy a munkadarabon áthaladó áram következtében is az olvadékra ható, a negatív pólus felé irányuló Lorentz^erők 'lépnek fel, amely erők az olvadéknak kívánt alakját biztosítani tudják és lehetővé teszik az olvadék kívánt mértékű eltolódását. Következésképpen az olvadéknak anyagát arra a helyre lehet irányítani, ahol ez a leghatásosabb és leginkább kívánatos á jó kötés elérése érdekében. Mivel a hegesztőáram teljesen vagy részben áthalad az olvadékon és egyidejűleg az összeerősíteni kívánt alkatrészek érintkező felületein is, a hegesztési zónában fellépő hő kifejlődésé^ hez az áram is hozzájárul. : Az olvadékon keresztüli aránylag erős elektromos mező következtében az olvadékban elektrolitikus vezetés lép fel. Ennek és az olvadékban fellépő mozgatóerőknek hatására saz összehegeszteni kívánt munkadarabok és az olvadék közötti érintkezés, és így a hőátadás jelentősen javul. ' Mivel adott szerkezeti, méret és egyéb viszonyok esetén a hegesztőáram a változtatási lehetőségeket szűk határok között tartja, szük-152945