152936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új dibenzocikloheptadién-származékok előállítására

3 vegyülettel való reagáltatása útján — ebben a képletben A_egy 3—5 szénatomú telített kétértékű alifás szénhidrogénláncot jelent, amelyben legalább 3 szénatom van a magnézium és az oxigénatom között, Hal halogénatomot jelent, B pedig egy utóbb könnyen eltávolítható védőcsoportot, például benzilcsoportot — amit az OH-csoport felszabadítása és dehidnatálás követ a VII általános képletű termék keletkezésével — ebben a képletben A legalább 3 szénatomot tartalmaz az oxigénatom és a dibenzocikloheptatrién-csopo'rt között — amelyet azután átalakítanak a IV általános képletű megfelelő észterré. A szerves magnéziumvegyülettel való reakciót előnyösen egy közömbös szerves oldószer, például egy aromás szénhidrogén (benzol) vagy egy éter (dietiléter vagy tetrahidrofurán) jelenlétében közönséges hőmérsékleten vagy enyhe melegítés közben hajtjuk végre. A dehidratációt ezután hagyományos dehidratálószerekkel végezzük, például alkoholos hidrogériklorid-oldattal vagy kénsavval. b) Azoknak a IV általános képletű vegyületeknek esetében, amelyekben az A lánc képlete —OH--CH2— I R' — ebben a képletben R' hidrogénatomot vagy 1—3 szénatomú alkilcsoportot jelent — úgy járhatunk el, hogy egy VIII általános képletű észtert — ebben a képletben R' jelentése azonos a fent megadottal, R pedig 1—5 szénatomú alkilcsoportot jelent — redukálunk, majd a kapott IX általános képletű vegyületet ismert módon a IV általános képletű észterré alakítjuk át. 2. Egy III általános képletű aminnak — ebben a képletben Z jelentése azonos a fent megadottal — egy X általános képletű diben'zo[a,d]cikloheptadién-származékkal való reagáltatása útján — ebben a képletben A egy telített kétértékű egyenes vagy elágazó láncú 2— 5 szénatomú alifás szénhidrogéngyököt jelent, X pedig egy reakcióképes észtermaradék, mint például egy halogénatom vagy egy kénsavvagy szulfonsavésziter-maradék, például egy metánszulfoniloxi- vagy p-toluolszulfoniloxi-csoport, azzal a korlátozással, hogy az X csoportot legalább két szénatom választja el a dibenzocikloheptadién-csoporttól. Ezt a reakciót előnyösen valamely közömbös szerves oldószerben, mint például egy aromás szénhidrogénben (benzol vagy xilol) vagy egy alkoholban (etanol) hajtjuk végre. Különösen előnyös az oldószer forráspontján a III általános képletű aminnak mint kondenzálószernek a jelenlétében dolgozni. Az I általános képletű új vegyületek adott esetben megtisztíthatók fizikai módszerekkel, (mint például desztilláció, kristályosítás, kromatográifia útján) vagy kémiai úton, (mint pél-4 dául só képzésével, annak kikristályosításával, majd lúgos közegben való elbontásával). A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek, valamint savaddiciós sóik és kva-5 ferner ammóniumsóik értékes farmakodinamikai tulajdonságokkal rendelkeznek: igen hatásosak a központi idegrendszerre, különösen mint antidepresszív. neuroleptikus és nappali nyugtatószerek, hasonlóképpen hatásosak mint görcs-10 oldok. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek közül különösen hatásos a (dimetilamino-3-propil)-10-d:ibenzo[a,d]cikloheptadién. Gyógyászati célokra az új vegyületeket mind 15 bázis, mind pedig gyógyszerészetileg elfogadható savaddiciós só vagy kvaterner ammóniumsó alakj ában alkalmazhatjuk. Gyógyszerészetilég elfogadható, tehát az alkalmazott adagokban nem. toxikus addíciós sókként megemlít-20 jük az ásványi savak sóit, például a hidrokloridokat, szulfátokat, nitrátokat, foszfátokat, vagy szerves savak sóit, például az acetátokat, propionátokat, szukcinátökat, benzoátokat, fumarátokat, maleátokat, teofillinacetátokat, szalicilá-25 tokát, fenoftalinátokat, metilen^bisz-ß-oxinaftoátokat, és e savak behelyettesített származékait. Gyógyászatilag elfogadható kvaterner ammómumsókra példák az ásványi vagy szerves sa-30 vak származékai, mint például a klór-, brómvagy jódmetilátok, -etilátok, -allilátok vagy -benzilátok, a metil- vagy etilszulfátok, a benzilszulfonátok vagy e vegyületek behelyettesített származékai. A savaddiciós sók előállítha-35 tók az új vegyületeknek alkalmas oldószerekben savakkal való reagáltatása útján; szerves oldószerékként felhasználhatók például alkoholok, éterek, ketonok vagy klórozott szénhidrogének; a képződött só az esetleg betöményített 40 oldatból kiválik, és szűréssel vagy dekantálással elválasztható. A kvaterner ammóniumsók előállíthatók az új vegyületeknek észterrel, adott esetben egy szerves oldószerben, közönséges vagy még gyor-45 sabban kissé, magasabb hőmérsékleten való reagáltatása útján. Az alábbi nem korlátozó jellegű példák szemléltetik a találmány gyakorlati végrehajtását. 50 1. példa. 3,85 g (dimetilamino-3-propil)-10-dibenzo[a,dlcikloheptatriént 50 ml vízmentes etanolban oldva 7 óra hosszat autöklávban 4 g Raney-nikkel 55 jelenlétében 50 atm kezdeti nyomáson és 70 C°-on hidrogénezünk. Lehűtés után a keveréket közönséges nyomáson megszűrjük, és a nikkelt négyszer összesen 100 ml etanollal mossuk. Az egyesített szű-60 redéket bepároljuk. A kapott olajos maradványt feloldjuk 150 ml éterben és kétszer öszszesen 150 ml vizes 2 n metánszulifarisav-oldattal extraháljuk. Az egyesített vizes fázisokat 80 ml éterfel mossuk, majd 40 ml 10 n nát-65 ronlúggal meglúgosítjuk, A kjvált olajat két-2