152933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

152933 3 tük a felületi feszültség és a súlyerő hatását az üvegszalag vastagságára, vagy pedig az üveg hőmérsékletét úgy állítjuk be, hogy annak egy része elég merev legyen a megfogáshoz és ezt a részt megfogjuk és meghatározott sebességgel mozgatjuk, mire az említett átmeneti képlékeny állapotot .melegítéssel hozzuk^ létre, miközben pedig az üveg tovább halad, azt megtartjuk ebben az állapotban és így alkalmazzuk a hosszirányú húzóerőt az üvegszalag oly hosszúságú útja mentén, amely elegendő a kívánt vagy meghatározott vékonyítás elérésiére. Ezután az üvegszalagot tovább hűtjük az elért vastagság rögzítése végett az üvegszalag továbbhaladása folyamán, mire a szalagot a fürdőről eltávolítjuk. A találmány megvalósításánál az olvadt anyag fürdője olyan kialakítású, hogy a 144 821 számú magyar szabadalom szerinti jellemzők megtalálhatók rajta. A találmány a továbbiakban még ennek az eljárásnak különböző kiviteli módjaira és a megvalósításra alkalmas berendezésre is vonatkozik. Abból a óéiból, hogy a találmányt részletesebben lehessen megmagyarázni, a rajzokon látható két példakép peni kiviteli alakot fogjuk ismertetni. A rajzokon az 1. ábra az első kiviteli alak függőleges metszete, mely az olvadt fémből álló fürdő tartályát mutatja, továbbá a tartály felett levő tetőszerkezetet és a hengerléssel készített üvegszalagot. Ez a szalag meghatározott vagy szabályozott sebességgel kerül a fürdő felszínére. A 2. ábra a tartály felülnézete és a 3. ábra részleges keresztmetszet, amely az 1. ábrának felel meg, de az üveget meghatározott sebességgel az olvadt fém fürdőjére juttató szerkezetet módosított kivitelben szemlélteti. A 4. ábra másik kiviteli alak vázlatos függőleges metszete, az 5. ábra pedig hozzá tartozó felülnézet, de a fedél nélkül, és a 6. ábra részleges keresztmetszet, de az üveget mozgató eszközök kismértékben módosított megoldásával. Hivatkozással az 1. és 2. ábrára az üvegszalag az 1 olvasztó kemencéből folyamatosan távozik és adagolását a 2 gát szabályozza. Az üveg a 3 kibocsátó nyíláson át haladva jut a fürdőre és ez a kibocsátó nyílás 4 fenéknyúlványt, valamint 5 oldalfalakat tartalmaz. Ezek a részek lényegileg négyszögletes keresztmetszetű nyílást határoznak meg. A 3 kibocsátó nyíláson ismert módon fedelet lehet elhelyezni. A 3 kibocsátó nyílással vízhűtéses 6 és 7 alakító görgők működnek együtt, amelyek oldalsó 8 keretekben helyezkednek el és a 9 fogaskerekekkel együtt forognak. Ez utóbbiakat fel nem rajzolt hajtóeszközök forgatják. A 10 függesztett fal függőleges helyzetben van a 6 görgő felett és azt érinti, miáltal ez a fal megvédi a 6 görgőt az olvasztott 11 üvegből kisugárzó meleg hatásától. Ez az üveg az 1 olvasztókemencéből a 4 fenéknyúlvány felett jut el a 3 kibocsátó nyíláshoz és átmegy á 6 és 7 görgők között. IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A felső 6 alakító görgő kismértékben az alsó 7 görgő előtt helyezkedik el és így a megolvadt üveg 11 rétege számára a 7 görgő felett és a 4 fenéknyúlvány előtt megfelelő irányú pálya keletkezik. A 11 olvadt üvegréteg ugyanis ezen a helyen ívelt alakban előre és lefelé mozog és együtt halad a görgők palástjával. Ily módon a megolvadt üveg 11 rétege mikor elhagyja a 3 kibocsátó nyílást, először az alsó 7 görgőhöz ér és két görgő közötti köztérbe szorulva mozog, ami meggátolja, hogy az üveg a 3 nyílás alatt visszafelé mozogjon. Az üvegszalagot alakító eszközök fentiek szerint a 6 és 7 görgőből állnak és ezek a megolvadt fém 12 fürdőjét tartalmazó tartály egyik végénél helyezkednek el. A fürdő példaképpen olvasztott ónból állhat. A tartálynak 13 feneke, 14 oldalfalai és 15 jvégfalai vannak. A 14 oldalfalak és a 15 végfalak a 12 fenékkel egydarabban készülnek. A 12 fürdő felszínét, vagyis a megolvasztott fém szintjét az 1. ábrán 16 jelöli. A tartály tetőszerkezetet hordoz, amely áthidalja a 12 fürdőt és e szerkezethez 17 fedél, 18 és 19 végfalak, valamint a 20 oldalfalak tartoznak. Ilyen módon a tetőszerkezet alagútszerű teret alkot a 12 fürdő felett és ebben a térben, tehát a fürdő és a 17 fedél között nem-oxidáló gáz van, amely meggátolja a fémfürdőnél olyan anyagok keletkezését, melyek az üveget szenynyezhetnék. A tartály bevezető végénél levő 18 végfal lefelé nyúlik a tetőszerkezettől kiindulva és 21 bevezető rést határoz meg, amelyen át a 22 üvegszalag jut a 6 és 7 görgők hatására a fürdőhöz. A tetőszerkezet 19 végfala a tartály kivezető végénél, a tartályhoz tartozó 15 végfallal egy 23 kivezető rést határoz meg, melyen át a meghatározott vastagságú, lehűtött szalag sérülés nélkül eltávolítható a 12 fürdőből. A fürdő bevezető végénél a 24 lemezalakú nyúlvány van, amely 17 fedél meghosszabbítását képezi és a 10 függesztett fallal együtt olyan teret zár be, amelyben a 6 és 7 görgők helyezkednek el. Ezt a teret oldalirányban a 25 falak zárják el, melyeket a 14 oldalfalak tartanak. A megfelelően kialakított 22 üvegszalag az olvadt fémből álló 12 fürdő felszínéről szabályozott sebességgel távozik és ugyancsak szabályozott sebességgel jut a 6 és 7 görgők hatására a fürdőre. A 25 szalag a fürdő felszínén halad előre az első zónában, vagy szakaszban, olyan hőmérsékleti viszonyok mellett, amelyeket megfelelő hőszabályozók, pl. a 26 fűtőtestek szabályoznak. Ez utóbbiak a 17 fedélben vannak, de a fürdő belsejében is alkalmazunk 27 fűtőtesteket. így biztosíthatjuk, hogy a 22 üvegszalag megolvad és az olvadt anyag 28 rétege keletkezik a fürdő felszínén. A fürdő első szakaszában van tehát ez a megolvadt üveg és ezt a szakaszt a bevezető oldalon levő 18 végfal, egy tűzálló anyagú 29 válaszfal és az oldalfalak határolják. A 18 végfal a tetőszerkezethez tartozik, a 29 válaszfal pedig a tartályon keresztben helyezkedik el és függesztett helyzetben van, tehát a 17 fedélről lóg le. Mikor az üveg /