152926. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyvizek biológiai tisztítására

152926 15 20 Ennek következtében a fenéken megmaradt iszapot ismert eljárásokkal egyszerűen ki lehet szivattyúzni, vagy más módon a medencéből eltávolítani. A találmány tehát lehetővé teszi, hogy a biológiai derítéshez szükséges növény­zetet a medence fenekén rögzítsük és mégis el­kerülhetők a már ismert berendezéseknél fel­lépő hátrányok. A 636 056 sz. német szabadalmi leírás révén ugyan ismeretes egy .mikroorganizmusokkal működő biológiai berendezésben a mikroorga­nizmusok által alkotott biológiai gyep számára tartótestként olyan 'mozgékony huzalok alkal­mazása, amelyek csak egyik végükkel vannak a csörgedeztető lemezeken csuklósan 'megerő­sítve, úgyhogy az áramló vízben élénk ide-oda csóváló mozdulatokat végezhetnek. Ilyen mozgásra alkalmas tartótestek azonban teljes mértékben alkalmatlanok lennének a je­len találmány által kitűzött feladat megoldá­sára és így a szakember, a jelen találmány megoldásához semilyen hasznos útmutatást nem meríthet a hivatkozott német szabadalmi le­írásból. Természetes medencéknél a találmány elő- 25 nyös kiviteli módja szerint a rizomák a fenék­től olyan távolságra maradnak, hogy a vízi­növények gyökerei nem hatolhatnak be a fe­nékbe. Ezzel megakadályozható, hogy a vízi­növények a tápanyagot a fenékből merítsék és arra vannak kényszerítve, hogy gyökereikkel is a szennyvízből szívják a tápanyagot. így a gyö­kérzet is résztvesz a szennyvíz tisztítási folya­matában. A találmány különösképpen alkalmas meg­erősített fenékkel és falakkal ellátott mester­séges medencék (tartályok) alkalmazása esetén. Ilyen medencék esetében nem kell félni a vízi­növények gyökérzetének a megerősített fenékbe való behatolásától és így a rizomák a tartóbe­rendezés segítségével igen kis távolságra he­lyezhetők el a medence fenekétől. A szilárd v falak ezen túlmenően igen jó lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy a tartóberendezés a falakhoz erősíthető legyen. Amennyiben azonban a fala­kon ilyen rögzítési lehetőségek hiányoznak, vagy a már előbb említett szekrények használhatók fel, vagy pedig huzalok alkalmazása esetén, azok keretekben feszíthet ők ki. A keretek kivitele olyan erős kell legyen, hogy saját súlyuknál fogva pl. ferde irányú oldalfalak esetén, azo­kon a fenéktől meghatározott távolságban feküdjenek fel. Tartóberendézésként szekrények alkalmazása .azzal az előnnyel jár, hogy a szekrények az áramlási irányban helyezhetők el és így át­folyócsatornaként használhatók a szennyvíz szá­mára. Ebben az esetben célszerű a szekrényt felfelé ékalakban szűkülő keresztmetszettel ki­alakítani, hogy ennek következtében lehetőség szerint kevés iszap rakódjon le a szekrénybe és így lehetővé válik, hogy a rizomák és gyökerek minél hosszabb ideig az áramló szennyvízben legyenek, míg az iszap a szekrények között azoknak ferde külső falán rakódik le. A szekrényeket azonban iszapfogóként is ki lehet alakítani úgy, hogy az iszap eltávolítása a szekrénynek a medencéből való kiemelése út­ján történhet. Ebben az esetben célszerű a felül 5 nyitott szekrényeket fenékkel és függőleges oldalfalakkal ellátni és azokat hossztengelyük­kel a szennyvíz áramlási irányára keresztben elhelyezni. A találmány előnyös kihasználása érdekében 10 fontos, hogy a szennyvíz áramlása necsak a növények víz alá merült részén történjen, ha­nem a gyökérzetet is elérje. Ennek a célnak hatásos elérése érdekében a találmány egy má­sik jellemzője alapján az egyenletes szenny víz­-elosztás biztosítására a szennyvíz-áramlás _ ke­resztmetszetében átvezető (eltérítő) testeket al­kalmazunk. Ilyen átvezető testként rnár a be­rendezés elején a pl. pufíermedencéből átáramló szennyvíz felfogására a medencében elhelye­zett elosztó-csatorna alkalmazható, melynek feneke egyenletesen elhelyezett nyílásokkal van ellátva. Ennek alkalmazásával elérhető, hogy a szennyvíz nam szűk áramlásban, hanem a medence egész területére szétosztva áramlik a medencébe. Annak eredményeként, hogy a víz sok egyedi sugárban útjának egy részét a leve­gőben teszi meg, sokat felvesz, a levegő oxigén­jéből és ennek következtében a biológiai derí­tés, különösképpen a mikroorganizmusokat te­kintve, meggyorsul. Az elosztócsatornák elosztó és oxigén fel­vevő hatásának további növelése érdekében az elosztócsatornák nyílásai alatt még ütközőtes­tek is alkalmazhatók. Ilyen ütközőtestként pl. félgömbök alkalmazhatók és minden egyes nyí­lás alatt egy-egy ütközőtest helyezhető el. Le­hetséges azonban a csatorna egész hosszában elhelyezett hengeres test alkalmazása is. A találmány előnyös kiviteli alakja szerint eltérítő vagy átvezető testként a derítőmeden­cébe behelyezhetők az áramlási irányra kereszt­ben elhelyezett közfalak is, melyek a falak felületén elosztott nyílásokkal vannak ellátva és ezek teljes keresztmetszete kb. a szennyvíz­áramlás keresztmetszetével azonos. Előnyös módon az egymás mellett levő köz­falak nyílásai egymástól eltérően vannak el­osztva. Annak következtében, hogy a közfalak elhelyezése az áramlási irányra merőleges, a szennyvíz a közfalakban levő nyílások között kénytelen áramlani. Mivel a nyílások teljes keresztmetszete körülbelül a szennyvízáramlás keresztmetszetének felel meg, a szennyvíznek egyidőben kell átáramlani valamennyi nyíláson, azaz a nyílások között kell elosztódnia. Mivel az egymás mellett fekvő közfalak nyílásai külön­böző módon vannak elosztva, az áramlás az egyes közfalak között keveredik és ez lehetővé teszi, hogy a szennyvíz áramlása a medence teljes terjedelmére kiterjedjen. Emellett célszerű kétféle közfalat alkalmaz­ni. Az első fajtájú közfaiaknál a nyílások egy perem, hosszában helyezkednek el, a második fajtájú közfalaknál pedig azok elosztása a teljes felületen egyenletes. Amennyiben a közfalakat 30 35 40 45 50 55 60 es 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom