152926. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyvizek biológiai tisztítására

152926 15 20 Ennek következtében a fenéken megmaradt iszapot ismert eljárásokkal egyszerűen ki lehet szivattyúzni, vagy más módon a medencéből eltávolítani. A találmány tehát lehetővé teszi, hogy a biológiai derítéshez szükséges növényzetet a medence fenekén rögzítsük és mégis elkerülhetők a már ismert berendezéseknél fellépő hátrányok. A 636 056 sz. német szabadalmi leírás révén ugyan ismeretes egy .mikroorganizmusokkal működő biológiai berendezésben a mikroorganizmusok által alkotott biológiai gyep számára tartótestként olyan 'mozgékony huzalok alkalmazása, amelyek csak egyik végükkel vannak a csörgedeztető lemezeken csuklósan 'megerősítve, úgyhogy az áramló vízben élénk ide-oda csóváló mozdulatokat végezhetnek. Ilyen mozgásra alkalmas tartótestek azonban teljes mértékben alkalmatlanok lennének a jelen találmány által kitűzött feladat megoldására és így a szakember, a jelen találmány megoldásához semilyen hasznos útmutatást nem meríthet a hivatkozott német szabadalmi leírásból. Természetes medencéknél a találmány elő- 25 nyös kiviteli módja szerint a rizomák a fenéktől olyan távolságra maradnak, hogy a vízinövények gyökerei nem hatolhatnak be a fenékbe. Ezzel megakadályozható, hogy a vízinövények a tápanyagot a fenékből merítsék és arra vannak kényszerítve, hogy gyökereikkel is a szennyvízből szívják a tápanyagot. így a gyökérzet is résztvesz a szennyvíz tisztítási folyamatában. A találmány különösképpen alkalmas megerősített fenékkel és falakkal ellátott mesterséges medencék (tartályok) alkalmazása esetén. Ilyen medencék esetében nem kell félni a vízinövények gyökérzetének a megerősített fenékbe való behatolásától és így a rizomák a tartóberendezés segítségével igen kis távolságra helyezhetők el a medence fenekétől. A szilárd v falak ezen túlmenően igen jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tartóberendezés a falakhoz erősíthető legyen. Amennyiben azonban a falakon ilyen rögzítési lehetőségek hiányoznak, vagy a már előbb említett szekrények használhatók fel, vagy pedig huzalok alkalmazása esetén, azok keretekben feszíthet ők ki. A keretek kivitele olyan erős kell legyen, hogy saját súlyuknál fogva pl. ferde irányú oldalfalak esetén, azokon a fenéktől meghatározott távolságban feküdjenek fel. Tartóberendézésként szekrények alkalmazása .azzal az előnnyel jár, hogy a szekrények az áramlási irányban helyezhetők el és így átfolyócsatornaként használhatók a szennyvíz számára. Ebben az esetben célszerű a szekrényt felfelé ékalakban szűkülő keresztmetszettel kialakítani, hogy ennek következtében lehetőség szerint kevés iszap rakódjon le a szekrénybe és így lehetővé válik, hogy a rizomák és gyökerek minél hosszabb ideig az áramló szennyvízben legyenek, míg az iszap a szekrények között azoknak ferde külső falán rakódik le. A szekrényeket azonban iszapfogóként is ki lehet alakítani úgy, hogy az iszap eltávolítása a szekrénynek a medencéből való kiemelése útján történhet. Ebben az esetben célszerű a felül 5 nyitott szekrényeket fenékkel és függőleges oldalfalakkal ellátni és azokat hossztengelyükkel a szennyvíz áramlási irányára keresztben elhelyezni. A találmány előnyös kihasználása érdekében 10 fontos, hogy a szennyvíz áramlása necsak a növények víz alá merült részén történjen, hanem a gyökérzetet is elérje. Ennek a célnak hatásos elérése érdekében a találmány egy másik jellemzője alapján az egyenletes szenny víz-elosztás biztosítására a szennyvíz-áramlás _ keresztmetszetében átvezető (eltérítő) testeket alkalmazunk. Ilyen átvezető testként rnár a berendezés elején a pl. pufíermedencéből átáramló szennyvíz felfogására a medencében elhelyezett elosztó-csatorna alkalmazható, melynek feneke egyenletesen elhelyezett nyílásokkal van ellátva. Ennek alkalmazásával elérhető, hogy a szennyvíz nam szűk áramlásban, hanem a medence egész területére szétosztva áramlik a medencébe. Annak eredményeként, hogy a víz sok egyedi sugárban útjának egy részét a levegőben teszi meg, sokat felvesz, a levegő oxigénjéből és ennek következtében a biológiai derítés, különösképpen a mikroorganizmusokat tekintve, meggyorsul. Az elosztócsatornák elosztó és oxigén felvevő hatásának további növelése érdekében az elosztócsatornák nyílásai alatt még ütközőtestek is alkalmazhatók. Ilyen ütközőtestként pl. félgömbök alkalmazhatók és minden egyes nyílás alatt egy-egy ütközőtest helyezhető el. Lehetséges azonban a csatorna egész hosszában elhelyezett hengeres test alkalmazása is. A találmány előnyös kiviteli alakja szerint eltérítő vagy átvezető testként a derítőmedencébe behelyezhetők az áramlási irányra keresztben elhelyezett közfalak is, melyek a falak felületén elosztott nyílásokkal vannak ellátva és ezek teljes keresztmetszete kb. a szennyvízáramlás keresztmetszetével azonos. Előnyös módon az egymás mellett levő közfalak nyílásai egymástól eltérően vannak elosztva. Annak következtében, hogy a közfalak elhelyezése az áramlási irányra merőleges, a szennyvíz a közfalakban levő nyílások között kénytelen áramlani. Mivel a nyílások teljes keresztmetszete körülbelül a szennyvízáramlás keresztmetszetének felel meg, a szennyvíznek egyidőben kell átáramlani valamennyi nyíláson, azaz a nyílások között kell elosztódnia. Mivel az egymás mellett fekvő közfalak nyílásai különböző módon vannak elosztva, az áramlás az egyes közfalak között keveredik és ez lehetővé teszi, hogy a szennyvíz áramlása a medence teljes terjedelmére kiterjedjen. Emellett célszerű kétféle közfalat alkalmazni. Az első fajtájú közfaiaknál a nyílások egy perem, hosszában helyezkednek el, a második fajtájú közfalaknál pedig azok elosztása a teljes felületen egyenletes. Amennyiben a közfalakat 30 35 40 45 50 55 60 es 2