152923. lajstromszámú szabadalom • Teodolit-előtét tereppontok vizszintes távolságának és magasságkülönbségének méréséhez függőleges távmérőléccel

3 kor ezek mérési pontossága a kívánt célra, pl. topográfiai felmérésre még megfelelő. Válto­zatlanul fennáll azonban az a törekvés, hogy a függőleges léctartással dolgozó redukáló tahi­méterrel is nagyobb 'mérési pontosságot lehes­sen elérni, és hogy ilyen célra készítendő táv­mérő-előtét alkalmazásával bármely teodolitot is alkalmassá lehessen tenni függőleges léc­tartásos redukált távolságmérésre. Az >ebben a leírásban ismertetett berendezés célja éppen az, hogy segítségével — bármely teodolit távcsövére rászerelve — függőleges léctartással mérhessünk redukált távolságot és magasságkülönbséget, s egyben növeljük a dia­gramtahiméterekkel elérhető távmérési pontos­ságot. A mellékelt rajzok a találmány szerint ké­szített távmérőelőtét működési elvét és példa­képpen egyik kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a redukált távmérés elvi vázlata; a 2. ábra a magasságkülönbség-mérés elvi vázlata; a 3. ábra a távmérő-előtét egyik kiviteli alakjának alaprajzi vázlata; a 4. ábra a távmérő-előtét egyik kiviteli alak­ján alkalmazott libellapár vázlata oldalnézet­ben. Legyen a mérésre használandó teodolit táv­csöve a szálkeresztet szimmetrikusan közrefogó két vízszintes távmérőszállal ellátva. A táv­mérő-szálak meghatározta függőleges síkú y0 parallaktikus szög legyen a szokásnak meg­felelően 34'22,59", azaz a teodolit szorzóállandó­ja: k = cot y0 = 100. A távcső szálkereszt-kö­zéppontja és a távcső objektívlencséjenek kö­zéppontja által meghatározott irányvonalnak a vízszintessel bezárt szöge az a magassági szög. Állítsuk elő az a magassági szögtől függő y = y0 cos 2« parallaktikus szöget a távcső ob­jektívlencsé jenek félnyílása elé helyezett opti­kai sugáreltérítő-berendezés megfelelő beállí­tásával. Ez a sugáreltérítő-berendezés lehet a távcső optikai tengelyével párhuzamos tengely körül egyenlő mértékiben, de ellentétes irány­ban elforgatható két azonos 70/2 sugáreltérési szögű üvegékből álló ismert forgó ékpár. A két üvegek törőéle alapállásban egymással pár­huzamos. Mechanikai kézi hajtómű segítségé­vel a két üvegek elforgatható úgy, hogy azok a távcső irányvonalának tetszőleges « magas­sági szöge esetén 2a szöggel legyenek ellen­tétes irányban az alapálláshoz' képest elfordí­tott helyzetben. Lehet a sugáreltérítő-berende­zés a távcső optikai tengelyének és a teodolit állótengelyének síkjában az optikai tengelyre merőleges irányban eltolható ismert féllencse is. Az 1. ábrán feltüntetett P bemérendő ponton függőlegesen felállított cm-osztású távmérő­-lécről az A műszer-állásponton felállított teodolit lécre irányított távcsöve objektívlen­cséjének az -eltérítő-berendezés által fedett fél­nyílásán keresztül a távcsőbe belépő sugár­nyalábok az objektívlencsé szabad félnyílásán keresztül belépő sugárnyalábok alkotta képhez képest függőleges irányban eltolt képet alkot-4 nak. Válasszuk azt az « magassági szöget, amely mellett a lécosztás O osztásvonalának a táv­csőben látott el nem tolt O' képe és az O le­olvasó-jel eltolt O" képe kb. 'Szimmetrikusan 5 fogja közre az a magassági szögű irányvonalat meghatározó szálkeresztközéppontot. Olvassuk le a két távmérő-szál által kimetszett L_ léc­szakaszt és a léc O osztás-vonala O' el nem tolt, valamint az O leolvasójel O" eltolt képének 12 távolságát a lécosztáson. Levezethető, hogy az « magassági szögnek az előző bekezdésben -említett -megválasztása mel­lett a T,-e£ i = AP' redukált távolságot a gya­korlat számára megfelelő pontossággal a k Tred = (li+la), 2 vagy ha a lécet 2 cm osztásközű osztással lát-20 jük el, akkor a Tred = k (L x + La) = 100 (Li + U) kifejezés adja, amely utóbbiban Li a két táv-25 mérőszál által kimetszett lécszakasz és L2 a léc O leolvasó-jele eltolt képének a lécen leolva­sott eltolódása. A bemérendő pont magasságkülönbségének méréséhez a távcső objektívlencsé jenek fél-30 nyílása elé helyezett optikai sugáreltérítőberen­dezéssel. y' = y0 sin 2a (11) parallaktikus szöget kell előállítani. A sugár-35 eltérítő-berendezésen keresztül a távcsőbe be­lépő sugárnyalábok a lécről az objektívlencsé szabad félnyílásán keresztül belépő sugárnyalá­bok alkotta lécképhez képest most is eltolt képet állítanak elő. Állítsuk a távcső irányzó-40 vonalát olyan a magassági szögre, hogy ajée O osztásjelének el nem tolt O' képe és a O le­olvasójel eltolt O" képe kb. szimmetrikusan fogja közre a szálkereszt-középpont által az el 45 nem tolt lécképen kimetszett m lécosztásjelet. Olvassuk le az 13 = O'O" lécszakaszt a léc­osztáson. Levezethető, hogy az a magassági szögnek az előző bekezdésben említett megválasztása ese-50 tén a P pont M magassága a műszerállás fölött a gyakorlat számára megfelelő pontossággal M = k L3 + hi — hm = 100 L 3 + h A — hm , 55 ahol L3 a léc O leolvasójele eltolt képének a 2 cm osztásközű lécosztáson leolvasott eltolódá­sa, h^ a műszer fekvőtengelyének magassága az A műszerálláspont fölött és hm a lécen meg­irányzott ni osztásjel magassága a P pont fölött. 60 A 3. és 4. ábrán feltüntetett egyik kiviteli alaknál a teodolit felülnézetben látható 1 táv­csövére helyezhető távmérőelőtét 2 házában van elhelyezve a 3 jelű 45°-os rombusz-üvegprizma, melynek főmetszeti síkja a távcső a—na optikai 65 tengelye és a teodolit f—f fekvőténgelye által 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom