152915. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó testek ellenállásának meghatározására
15 Lehetséges az is, hogy a fúvókákat a töredékútnak ellentétes oldalain helyezzük el, egymáshoz képest úgy elosztva, hogy az út közepén a sugarak ne érintsék egymást. Ez annyit jelent, hogy a sugarak és a fúvóka tengelyek nem metszik, ill. nem metszhetik egymást. Azonban az ilyen elosztású elrendezéssel együttjár egy nem kívánatos jelenség, az, hogy a töredéket súroló vezetősugár, ill. ennek hossza a töredék vastagságával változna. Ezért a javasolt elrendezés előnyöiS. Amikor két szomszédos fúvóka előtt töredék halad el, a fúvókákból ezt folyadéksugarak érik és elektromos áramkör alakul ki, amelyben benne vannak a fúvóka és az ellenállásmérő készülék is. Ez az áramkör az említett fúvókából kiáramló vezetőfolyadékon, a töredéken, a másik fúvókából kiáramló másik vezetőfolyadékon keresztül záródik magához a másik fúvókához és innen vissza a mérőkészülékhez. A töredék ellenállásának meghatározása és ennek felhasználása a töredék elfogadására, ill. osztályozására ugyanúgy megy végbe, mint az előzőkben ismertettük. A mért ellenállásban benne van a két megfelelő fúvóka és töredék közötti két sugár ellenállása. Fontos, hogy a sugarak útja különbségének változása és a megfelelő sugárellenállás kicsi legyen az ércnek meddőhöz való ellenállás viszonyához. Mint előbb említettük, a változást a javasolt fúvókaelrendezés minimális értéken tartja. Hozzátehetjük, hogy minél kisebb a sugárút ellenállása, annál kisebb lesz ennek a változásnak befolyása. Két tényező határozza meg a sugárellenállás egységét, a sugár keresztmetszeti területe és az alkalmazott folyadék vezető képessége. A fúvókanyílást, ami a sugár keresztmetszetét meghatározza, csak korlátozott mértékben lehet növelni. Mivel a nyílás nagysága megnövekszik, a folyadék nyoma, amit a sugár hoz létre a töredéken, szélességi irányban megnövekszik. Ha a sugárnak nyomai összeolvadnak, ill. összeérnek, ezek a kőzettöredék felületén fofyadékutat hoznak létre, amely ronthatja a töredék ellenállásának meghatározását. Azt találtuk, hogy a megfelelő fúvókaszájnyílás nagysága 0,5—1,3 mm átmérők között van. Egy 0,76 mm átmérőjű fúvóka nyílással és kb. 150—350 g/cm2 nyomás alatt levő folyadékkal kb. 3,2—48 mm szélességű folyadéknyomot hagy a sugár 305 mm esés után. Ez a szomszédos folyadéksugarak között kb. 8 mm vagy ennél nagyobb térközzel használható. Láthatjuk, hogy a fúvóka kiömlőnyílását növelhetjük vagy csökkenthet] ük a példaképpen megadott határokon túl is. A fúvókanyílás nagysága több különböző tényezőtől függhet, mint pl. a folyadéksugár egymástóli távolságától, a töredéknagyságtól vagy egyéb tényezőktől. A kiválasztáshoz első megfontolásként az használható, hogy a folyadéksugarak nyomainak nem szabad egymással összeérni. A használt vezetőfolyadék rendszerint víz, vagy víz különböző sókkal, így pl. nátriumkloriddal keverve, amiket azíért adunk a vízhez, 16 hogy a szükséges vezetőképességet biztosítsuk. A víz ellenállása vidékenként jelentős mértékben változó, így pl. csapból folyó víz ellenállása út centiméterenként 0,76 mm átmérőjű 5 kiömlőnyílást használva és 200 g/cm 2 nyomást alkalmazva kb. 2 megohm. 5 súly% nátriumkloridos oldatot alkalmazva ugyanannak a sugárútnak ellenállása kb. 10 000 ohm/cm-re csökken. 10 Látjuk, hogy a rendes víz ellenállása, amit az előző példában említettünk, nagyon sok érc ellenállásának meghatározáséra használható. Pl. kalkopirit ellenállása 100 ohm-nál kisebb, míg a vele kapcsolatban levő meddő ellenállása 50— 15 100 megohm is lehet. Ha a folyadéksugarat kialakító fúvókák nagyon közel vannak elhelyezve a töredék útjához, ami normális körülmények között szokott lenni, a sugár hossza minden egyes fúvókától 1 cm vagy ennél kevesebb 20 is lehet. Ez folyadékút ellenállásként az adott példa szerinti vízzel kb. 4 megohmot eredményez. Az ellenállás működésbe kapcsolja az amplitúdó diszkriminátort, amelynek ellenállása valamivel nagyobb lehet 4 megohm-nái és a 25 folyadékút ellenállasának hatása elhanyagolható. Olyan esetekben, amikor a kőzet és a meddő közötti ellenálláskülönbség nem olyan nagy, szükség lehet a folyadék ellenállásának sóádagolással való csökkentésére. 30 A szomszédos fúvókáktól a folyadékon keresztül áramút jöhet létre a 115 csövön és a 114 tartály folyadékán keresztül, azonban ez a vezetőút nem veszélyezteti az ellenállás meghatározását. Abban az esetben, hogyha az út-35 nak ellenállása kicsi, azaz ha ez összevethető a meghatározni kívánt ellenállással, akkor ez a meghatározásra ellenkező hatással lehet. Ezért az útellenállást elég nagyra vesszük azért, hogy az ellenkező hatásokat elkerüljük. Egy kb. 1,6 40 mm átmérőjű. csőben levő normális vízzel az ellenállás 10 megohm vagy ennél nagyobb lehet 300 mm-enként. Nem probléma a cső hosszának növelése arra az értékre, amíg az útellenállás elegendően nagy. A 115 hűtőcső a 116 45 részénél (7. ábra) hosszabbítja az utat. Minthogy a folyadék jó vezető, szükség lehet arra, hogy a csővezeték hosszát megnöveljük. Az 1—5. ábrákon vázolt berendezésnél az osz;tályozni kívánt kőzettöredékek előnyösen szá-50 razak, azonban bizonyos töredéktípusoknál ezek ellenállása akkor is meghatározható, ha a felületük nedves. Ez a meghatározás a 6—8. ábrákon vázolt berendezésekkel is elvégezhető. Alkalmas kőzettöredékek osztályozására az is, ha 55 ezek nedvesek, mert nagyon kívánatos osztályozás előtt a töredékeket megmosni a hatékonyabb osztályozás érdekében. Sok fémérc kőzetnek alacsony az ellenállása, amelyek ellenállása akkor is meghatározható az osztályozáshoz, ami-60 kor felületük nedves. Nagy ellenállású meddő kőzet felületén levő vízút ellenállása 0,1—0,5 megohm, nagyságértékek között van, ugyanakkor az érc fémszulfidjainak ellenállásútja kicsi, ami 1—100 ohm ér-65 tékhatárok között lehet. A sugárúthoz sokkal 8
