152905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroid-tioszemikarbazon-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. I. 06. Közzététel napja: 1966. I. 22. Megjelent: 1966. VIII. 1 15. (GO—939) 152905 Szabadalmi osztály: 12 o 25 Nemzetközi osztály: C 07 c6 Decimái osztályozás: Feltalálók: Ambrus Gábor, vegyészmérnök, 42%, dr. Koczka István, vegyész, 38%, dr. Szabó Antal, vegyészmérnök, 20%, Budapest. Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest. Eljárás új szteroid-tioszemikarbazon-származékok előállítására Domagk munkásságából ismert a tioszemikar­bazonok antimikrobás hatása. Azóta is folynak kísérletek a 'tioszemikarbazono'k eme tulajdon­ságának kihasználására. Szélesebb körű felhasz­nálásuk egyik akadálya az irodalomban leírt és ismert, emberre kifejtett toxikus hatásuk. Az eddig leírt tioszemibairbazanok mellékhatásának csökkentése, a hatékonyság emelése és kiterjesz­tése, szervspecifitás elérése Céljából folytatott kísérleteink során meglepő módon azt találtuk, hogy a fenti feltételeket az eddigieknél jobban elégítik ki egyes szteránvázas vegyületek tiosze­mikarbazonjai, amelyek mikrobaktériumokra és vírusokra kémcsőben és állatkísérletben egy­aránt hatékonyak. A találmány eljárás gyógyászatilag hatásos új szteroidszármazékok előállítására, amely íabban áll, hogy szteroidaldehidet, vagy valamely a szteránváz 17-es szénatomján oldalián cot. és sza­bad vagy észterezett hidroxilcsoportot, 2-es szénatomján pedig hidrogént, vagy halogént vi­selő szteroidketont, vagy kariboxílcsoportot vi­selő szteroidketont tihoszemikarbaziddal vagy annak sójával reagáltatunk, majd a képződött tioszemikarbazont elkülönítj ük. Szteroidketonként előnyösen alkalmazhatunk alkil-, alkenil- vagy alkinil-oldalláncot tartal­mazó 3-ketoszteroidokat, vagy CH3 — CO- vagy HO—CH2—CO-oldallánccal rendelkező pregnán­vázas szteroidokat, továbbá a 17-es vagy 20-as 10 15 20 25 30 szénatomon karboxilcsoportot vagy annak sóját vagy észterét tartalmazó ketos^teroidokat. A felhasznált szteroidok • lehetnek telítettek, vagy telítetlenek, mimellett a kettőskötés a rea­gáltatott karbonilcsoparthoz képest, izolált hely­zetű, vagy azzal konjugált lehet; a kettősköté­sek száma mindkét esetben egynél több is lehet. A találmány értelmében kiindulási anyagként felhasznált szteroidok tartalmazhatnak halogént, továbbá egynél több aldehid- és/vagy ketocso­portot. Előállítottunk nagyszámú, a felsoroltaktól el­térő szerkezeti típusú szteroidketoncfeból is tio­szemikarbazont, ezek azonban mikrobák ellen hatástalanok, vagy gyenge hatásúnak bizonyul­tak. A szteroidv^gyületek hővel és különböző ké­miai behatásokkal' szemben érzékenyek, szerves oldószerrel képzett oldataik melegítésekor gyak­ran, pl. kortikoidok esetén 60—70 C°-on már bomlást szenvednek. Ezért tioszemikíarbazonjaik előállításakor célszerű 50 C° alatti hőmérsékle­ten dolgozni. A találmány értelmében célszerűen járunk el, hogy a szteroidketont etanolban (vagy más rő­vidszénláncú alkoholban) feloldjuk, majd feles­legben alkalmazott tioíszemikarbazidhidroklorid vizes oldatával reagáltatjuk 20—45 C°-on a szte­roidketon reakcióképességétől függően 1—3,5 órán át. Ha a szteroid könnyen hidrolizáló ész-152905

Next

/
Oldalképek
Tartalom