152895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy lebegőképességgel rendelkező permetezőszerk előállítására
3 152895 { 4 gyúrmát kalapácsos malomban 80 mikronnál kisebb átmérőjű szemcsékre aprítják. Az így előállított permetezőszer lébegőképessége kb. 40%, vagyis jóval a megkívánt érték alatt van. Ennek következménye az, hogy, permetezésnél 5 a permetezőedényből kivett szuszpenzió inhomogén, hatóanyag koncentrációja tehát változó, így a permetezés sem sikerül egyenletesen. Megállapítást nyert, hogy a permetezőszer 10 kis lebegőképessége a vivőanyagként használt derítőföldnek tulajdonítható. A derítőföldet bányaállapotú bentonitból vagy Füllerföldből készítik savas kezeléssel, amelynek hatására az ásványi anyag alkáli-alkáliföldfém, esetleg más 15 fémionjai is hidrogénionra cserélődnek ki, így a nyersanyag tulajdonképpen hidrogénbentonittá, azaz derítőfölddé alakul át. A savazás után kapott termékből "a fémsókat vízzel kimossák és szárítás után mint kész derítőföldet, 20 pl. permetezőszerek vivőanyagaként hasznosítják. A vizsgálatok során megvizsgáltuk a hidrogénbentonit lebegőképességét és azt találtuk, hogy ez mindössze 30—40%. Hasonló alacsony értéknek felel meg a báanyaállapotú bentonit 25 vagy Fullerföld lebegőképessége is. Ezzel szemben a nátriumbentonit pl. sokkal jobb lebegőképességgel rendelkezik, ennek értéke az 50— 60%-ot is elérheti. A nátriumbentonit vivő' anyagként való .hasznosításának az az ákadá- 30 lya, hogy kevés hatóanyagot képes felvenni és a dagasztás útján 'kapott gyurma, a szemcsék összetapadása miatt, nem őrölhető finom porrá. Feldolgozástechnikai szempontból tehát a hidrogénbentonit jobb, mint a nátrium- 35 bentonit, lebegőképesség szempontjából azonban a nátriumbentonit felhasználása előnyösebb lenne. A feldolgozás technikai és lebegőképességi követelményeket egyaránt kielégíthetjük úgy, hogy a találmány értelmében a hidrogénbentonit vivőanyaggal készített gyúrmát olyan nátriumsóval daráljuk össze, melynek savmaradéka valamely gyenge vagy legfeljebb közpesen erős savból származik. A nátriumsók részarányának a permetezőszerben való megválasztásánál arra kell ügyelnünk, hogy a permetezőszer vizes szuszpenziójában a közeg pH-értéke 8 érték fölé ne emelkedjen, főként olyan esetben, ahol lúgos közeg, hatására a hatóanyag károsodik. Az alkalmazott nátriumsó hatására a permetezőszer előállítása közben a gyúrhatóság és őrölhetőség nem romlik, tehát a technológiai követelmények betarthatók, ugyanakkor a permetezőszer vizes szuszpenziójának elkészítése során a hidrogénbentonit és a nátriumsók között lezajló ioncsere miatt feltehetően nátriumbentonit képződik, ennék hatására pedig a kis lebegőképességi érték 60^—65%-ra növelhető. A nátriumbentonit képződését kísérletileg is igazoltuk. Lúgos kémhatású nátriumsóként Na2C03 -at és NaHC0 3 -at alkalmaztunk. A sókat különböző mennyiségi aránybán DÍL 40 permetezőszerhéz kevertük annak gyártása során. A kapott permetezőszer minták desztillált vizes kivonataiban titrimetriásan meghatároztuk a permetezőszer által meg nem kötött Na2 C0 3 és NaiHC0 3 -tartalmat. Ennek alapján 0 permetezőszer minták eredetileg hozzákevert Na2 00 3 és (NaHi00 3 tártalmának ismeretében kiszámítottuk a permetezőszer hordozója, vagyis H-bentonit által megkötött nátriumionok mennyiségét. A kapott eredményeket az 1. és 2. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Na-megkötődés szóda jelenlétében DL 40 permetezőszer DL 40 DDT + Lindán N tar_ + segédanyag- talma 0/ tartalma % titrálással ka-H-bentonit- P°tt kötött Na-tartalma % ' ártalma % H-bentonit kötött Natartalma % 52 5 52 10 52 15 52 20 43 0,3 38 0,8 33 1,42 28 1,98 0,69 2,1 4,3 7,07 2. táblázat Na-megkötődés NaHC03 jelenlétében DL 40 permetezőszer DDT + Lindán + segédanyagtartalma % 52 52 52 NaHCOstartalma % 5 10 15 20 H-bentonittartalma % . _ _ 38 33. 28 DL 40 titrálással kapott kötött Natartalma % 0,7 1,1 1,5 ^bentonit kötött iNatartalma % Ö~65 1,8 3,3 5,3
