152891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolajok hidrokatalítikus finomítására
152891 « 3 • ' 4 lés befejezésekor, a finomítás megkezdése előtt másfajta olaj betáplálására térjünk át. A széndiszulfidból — amint már említettük — 1 t katalizátorra számítva 80—120 kg körüli mennyiséget kell a katalizátor kielégítő mértékű aktiválására felhasználni; a katalizátor kéntartalma az ily módon történő aktiválás után 5—10 súly% körül van. Az aktiválás gyakorlati kivitele célszerűen oly módon történik, hogy valamely olyan olajhoz, amely a katalizátort önmagában nem aktiválja, legalább 0,1 súly% széndiszulfidot adunk és ezt az. olajat a katalizátor felett keringtetjük, miközben a visszakeringtetés során oly mennyiségű széndiszulfidot adunk az olajhoz, amennyi szükséges az olaj kívánt széndiszulfid-tartalmának fenntartására; ezt a műveletet mindaddig folytatjuk, míg a kívánt mennyiségű széndiszulfid nem került a katalizátorral érintkezésbe. Az olaj széndiszulfid-tartalmának célszerű felső határa 10 súly%; még előnyösebb, ha ez a széndiszulfid tartalom nem nagyobb 5 súly%-nál. Az aktiválási hőmérséklet — amint fentebb már szintén említettük — legalább 300 C° legyen. Az alkalmazandó hőmérséklet felső határát az a körülmény szabja meg, hogy túlságosan magas hőmérséklet esetén nem kívánatos módon számottevő mennyiségű szén rakódik a katalizátorra az aktiválás során; ezért célszerű 400 C°-ot meg nem haladó 'hőmérsékleten dolgozni. Az aktiválás időtartama attól függ, hogy milyen sebességgel vezetjük el a széndiszulfidot a katalizátor felett; előnyös azonban, ha az aktiválást legalább 24 óra hosszat folytatjuk. Az aktiválás egyéb kiviteli körülményei nem ilyen döntő jelentőségűek és ezért széles határok között változtathatók. Minthogy az aktiválást rendszerint ugyan.abban a reaktorban folytatjuk le, amelyben a finomítás történik, célszerű, ha az aktiválás lefolytatására olyan reakciókörülményeket választunk, amelyek alkalmasak a finomítás ezt követően történő lefolytatására is, A találmány szerinti eljárással aktiválható, önmagukban ismert katalizátorok, pl. az alábbi összetételűek lehetnek: A kobaltoxidot nem tartalmazó katalizátorok 4—12 súly% molibdénoxidot (M0O3) és 6—20 súly% vasoxidot (FeOs) tartalmazhatnak, míg a fennmaradó rész alumíniumoxid. A három hidrogénező alkotórészt tartalmazó katalizátorok 3—20 súly% molibdénoxidot (M0O3), 1—12 súly% kobaltoxidot (CoO) és 4—20 súly%, vasoxidot (Fe03 ), a fennmaradó részben pedig alumíniumoxidot tartalmazhatnak, mi mellett a molibdénexid és a kobaltoxid egymás közötti súlyaránya legalább 1,5 :1 legyen. Előnyös, ha a vasoxid-tartalom 10—20 súly%, a molibdónoxid-tartalom 10—20 súly%, a molibdénoxid és a kobaltoxid súlyaránya pedig legalább 3 :1. A katalizátor különösen előnyös összetételi aránya a kővetkező: molibdénoxid (M0O3) 10—11% kobaltoxid (CoO) 3,3—^,7% vasoxid (Fe2 0 3 ) 14—15% alumíniumoxid a maradék. Az ilyen katalizátorok előállítása ismert módon, előnyösen előzetesen már kai cinált szemcsés ' alumíniumoxid felhasználásával történhet. Ezt az előzetes kalcinálást a szokásos kai- . cinálási hőfokon, tehát 450 C° és 650 C° között végezhetjük, előnyös azoban 650 C° felett, de 900 C°-ot meg nem, haladó hőmérsékleten kalcinálni, minthogy ezzel növekszik az ) alumíniumoxid pórusainak átmérője és a pórusok össz-térfogata. Ez azután megkönnyíti a katalizátornak az ezt követő, főként a vasvegyülettel történő impregnálását.. Előnyösen vatemely alumínium-trihidrátból, különösen hidrargillitből nyert alumíniumoxidot használhatunk a katalizátor elkészítésére. Az alumíniumoxidot először is vasfűi)-nitrát oldatával impregnáljuk; az oldat megsavanyítása elősegíti az impregnálás hatásosságát, A savanyítást célszerűen salétromsavval végezzük, O közelébe eső pH-értékig. Az impregnálás oly módon folytatható le, hogy az alu' míniumoxidot átitatjuk a vas(III)-nitrát oldattal, de eljárhatunk oly módon is, hogy csupán megnedvesítjük az alumíniumoxidot az oldattal, vagy más ismert módszert alkalmazunk. Az ily módon impregnált alumíniumoxidot azután 110 C° hőmérsékleten megszárítjuk, ezt követően pedig 550 C°-on kalcináljuk. 'Ezután a.vasoxiddal (Fe2 0 3 ) így már impregnált •' alumíniumoxidot ammóniummolibdátoldattal impregnáljuk. Az impregnálás megkönnyítése és az alumíniumoxiddal érintkezésbe jutó molibdénvegyület kicsapódásának megelőzése érdekében ammóniával meglúgosított ammóniummolibdát-oldatot kell erre a célra alkalmazni. Ezután 110 C° hőmérsékleten szárítunk és 550 C-on kalcinálunk. Kívánt esetben az ammóniummolibdáttal történő impregnálás és a kobaltnitráttal történő impregnálás között a kalcinálási művelet el is hagyható, ez azonban azzal a' kockázattal jár, hogy a katalizátor kevésbé lesz homogén és aktivitása is kisebb lesz, Ha tehát kobaltot is kívánunk a katalizátorba bevinni, akkor utolsónak kobaltnitrátoldattal , impregnáljuk a katalizátort, utána pedig ismét szárítjuk és 550 C° hőmérsékleten kalcináljuk az impregnált anyagot. A kenőolajok hidrokatalitikus finomítása az így aktivált katalizátorokkal az aktiválási hőfoknál alacsonyabb hőmérsékleten, 150 C° és 340 Cc között, előnyösen 250 C° és 320 C° között folytatható le. A nyomás 5 atm-tól 70 atm-ig változhat; a gyakorlatban általában olyan nyomás kerülhet alkalmazásra, amely megfelel a katalitikus reformálási eljárásból kilépő hidrogénben dús gázok nyomásának, ami 20—30 atm. körül le-10 1.5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
