152889. lajstromszámú szabadalom • Vákuumszárító berendezés nyersbőrökhöz
23 ezen a módon jelentősen meggyorsítva lehet végezni. A találmány szerinti vákuumszárító berendezés — tekintet nélkül a különböző kialakítási formák, szerkezeti részleteire — nagyon sok és jelentős előnyt rejt magában az állati bőrök és hasonló lapos árucikkek szárításához. Ezeknek az előnyöknek legnagyobb része lényegében ä találmány szerinti szárítóberendezés -elrendezés . sének abból a sajátságából származik, amely 10 szerint a munkadarab felső felületét hevítjük és alsó felületét vákuum hatásának, tesszük ki, ami által a folyadékalfcotók nehézségi erők hatására való szabad kifolyását jtesszüik lehetővé. Mivel a bőrt atmoszférikus nyomású levegőn 15 hideg, nemfűtött tartófelületre helyezzük, atmoszférikus nyomáson keletkező vízgőz következtében nem jön létre felhólyagosodás. A bőrnek gyakran előforduló szegélyrész-keményedése sem jön létre, ami egyébként gyakran elő- 20 fordul akkor, ha meleg felüléten hozzuk ki a berendezésből. Így a szárított bőr minősége megjavul és vékony bőrök is növényi cserzésű módszerakikei száríthatok károsodás veszélye • nél'kül. A hideg tartófelület előnyösen rozsda- 25 mentes acélhuzalból szövött és egymásra rakott szitákból vagy hasonlókból áll, amelyeknek lyukbősége lefelé növekvő és így ezeknél elkerülhetjük az eltömődést. Ezek .szolgálnak a "kivont gőz kondenzáltatására anélkül, hogy a 30 kondenzálódott folyadék a bőr felületére tudna jutni. A szivattyúegység csak, vagy legalábbis bőképpen a levegő és a nem kondenzálható gáznemű alkotók szivattyúzására; szolgál, a vizet 35 vagy más kondenzált folyadékot pedig a súlyerő felhasználásával ürítjük ki akkor, amikor ismét atmoszférikus nyomás lesz a berendezésben. A szivattyúegység nagysága és energia- x szükséglete is nagymértékben csökkenthető az 40 energiaszükséglet csökkenése eredményeként. A kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy a berendezés gyakorlati felhasználásánál 30% vagy nagyobb mennyiségű folyadékösszetevőt lehet kivonni a bőrből a nehézségi erő felhasználása- 45 val, és ezt a hideg huzalhálón vagy a berendezés más részén való kondenzálódás után a sapka fenékrészén a munkaciklus vákuumszárító fázisa alatt folyadéfcfázisban összegyűjteni. Ez nemcsak csökkenti említett módon a szi- 50 vattyűberendezés energiaszükségletét, de fölöslegessé teszi a nyomó és elvezető művelét folyamatos végzésének szükségességét is. A károsodásra hajlamos kényes bőröknél a bairkázat megmarad1 . 55 Másik tényező, amely megakadályozza a finom bőrök meghibásodását és ami javítja a végtermék minőségét, hogy a bőrt a szárító berendezésbe nem nyújtott állapotban helyezzük be, eltérően attól, ahogyan a szokásos szá- 60 rítóberendezéseknél ez általános. A bőrökben szokásos nyújtófészültség elmaradása eredményeként a szárított bőr hajlékonysága jelentősen nagyobb. Ugyanakkor a ránoosodást megakadályozzuk vagy legalábbis jelentősen csök- (35 24 kentjük, főként az előzőkben_ismertetett tartóberendezések- segítségével, amelyek a nyomásnak a bőr felületén való egyenletes eloszlását biztosítják, függetlenül attól, hogy egy adott bőr vastagsága helyről helyre *áltozik-e, illetve, hogy egyik bőr vastagabb-e a másiknál. Az eltávolítható' porózus elemnek, pl. filcnek a perforált nyomásközvetítő szerkezet és bőr közé helyezésével megakadályozzuk a bőrnek féimsók lerakódása által való elpiszkolódását, ami egyéb eljárásoknál, illetve berendezéséknél különösen á bőr kerületi részén szokott bekö-; vetkezni, A kívánt eljárásnak megfelelően a találmány szerinti vákuumszárító berendezés'működésekor a hajlékony sapka a vákuumkeltés kezdeti időpontjában felemelkedhet, és a központos kiürítőnyílást vagy eszközt megfelelő működtetővel felfelé emelve a sapka központi része a szárítani kívánt bőr központi részéhez felfelé nyomódik. A szívás folyamán ilyen körülmények között a nyomás közvetlenül hat a bőr központi területére és a bőr fokozatosan nyomódik a középpontjától kifelé haladva a fűtőfelülethez. Ez az eljárás egyrészt a szárított bőr minimális ráncosságához vezet, másrészt csökkenti a vákuum alá helyezni kívánt térfogatot, továbbá megrövidíti a szárítási fázis időtartamát. A találmány szerinti vákuuimszárító berendezés egyszerű és pontos, szabályozást biztosít a hőmérséklet, nyomás és idő paramétereire vonatkozóan, úgy hogy a szárított bőrben egy pontosan előre meghatározott és egyenletes végső nedvességi fokot lehet létrehozni. Rendszerint az a követelmény, hogy ez a nedvességi fok végső állapotban megközelítően 12 és 14% között legyen. A találmány szerinti berendezésnél használt szabályozással lehetővé vált a megkívánt toleranciának pontosabb és megbízhatóbb betartása, mint a szokásosan használt szárítóberendezéseknél. A találmány szerinti berendezésnél a berakási és kirakási művelet rendkívül egyszerűen, gyorsan és a fizikai erőkifejtés szempontjából gazdaságosan végezhető el. Ennek oka egyrészt az a tény, hogy a szárítani kívánt bőrt nemi kell a szárítókeret fölé kifeszíteni, ami aránylag hosszú és kényes munka, másrészt azzal magyarázható, hogy az előzőkben leírt, a bőrt hordó keretek betoldására és visszahúzására szolgáló eszközök megkönnyítik a bőr vízszintes irányú berendezésbe juttatását és innen való kihúzását. Mindezek a műveletek, valamint a szárító eljárásnak egyéb munkafázisai is a kívánt mértékben könnyen automatizálhatok. Végül megjegyezzük még, hogy a találmány szerinti berendezés nagyon könnyen kapcsolható össze olyan típusú szivattyú egységgel, amilyen a bejelentő által 1962. szeptember 26-án benyújtott 910.533. ideiglenes-'sorszámú francia találmányi bejelentésében van ismertetve, amelynek segítségével a bőr szárítás előtti kezelései során használt valamennyi oldószer és impregnáláshoz használt valamennyi gyanta-12
